Életet a léleknek!

2006. június 25. A Szentlélek templom lapja   Évközi 12. Vasárnapja

 

KezdőlapFórumImádságról

Olvasmány: Jób 38,1.8-11

És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta: Ki zárta el a tengert kapukkal, mikor kitört, s az anyaméhből előjött, amikor felhővel ruháztam, ködből pólyát adtam neki és körülvettem határaimmal, zárt és kapukat adtam neki, és mondtam: Idáig jössz és nem mégy tovább! Itt törjék meg hullámaid gőgje!

Zsoltár: 106,23-31

Amikor hajókon tengerre szálltak, s a nagy vizeken kereskedtek, látták az Úr cselekedeteit, csodatetteit a tenger mélységeivel. Szavára szélvész keletkezett, s az magasra verte a hullámokat. Ők az égig emelkedtek és a mélységbe süllyedtek; Kétségbeestek a veszedelemben. Szédelegtek, tántorogtak, mint a részeg, és minden bölcsességük odalett. De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket. Szélvészét szellővé változtatta, és lecsendesedtek a habok. És amíg ők örültek, hogy nyugtuk lett, elvezette őket abba a kikötőbe, amelybe törekedtek. Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért;

Szentlecke: 2Kor 5,14-17

Krisztus szeretete sürget minket. Azt gondoljuk ugyanis, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor valamennyien meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, már ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. Mi tehát mostantól fogva senkit sem ismerünk test szerint. És ha Krisztust test szerint ismertük is, most már nem úgy ismerjük. Ezért aki Krisztusban van, új teremtmény; a régiek elmúltak, s íme, újak keletkeztek.

Evangélium: Mk 4,35-41

Amikor aznap beesteledett, így szólt hozzájuk: ,,Menjünk át a túlsó partra!'' Erre azok elbocsátották a tömeget, őt pedig magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Több bárka is kísérte őket. Nagy szélvész támadt, s a hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy már-már megtelt. Ő pedig a bárka hátsó végében egy vánkoson aludt. Felkeltteték: ,,Mester! Nem törődsz vele, hogy elveszünk?'' Ő fölkelt, megfenyegette a szelet, és azt mondta a tengernek: ,,Csendesedj és némulj el!'' Erre elállt a szél és nagy csendesség lett. Azután hozzájuk fordult: ,,Miért vagytok gyávák? Még mindig nincs hitetek?'' Erre nagy félelem fogta el őket, és azt kérdezgették egymástól: ,,Ki ez, hogy a szél és tenger is engedelmeskedik neki?''

 Szent Ireneusz püspök, vértanú

Ünnepe: június 28

130 körül született. Szmirnában nevelkedett, a város püspökének, Szent Polikárpnak volt a tanítványa. 177-ben a galliai Lyonban telepedett le, ahol pap, majd nem sokkal később a város püspöke lett. Nem csak jelentős teológus, hanem tanúja is az apostoli tradíciónak. Ez teszi írásait különösen értékessé. Ő irányította Kelet-Gallia misszionálását. Egyike azon első egyházatyáknak, akik a római egyház elsőbbségét vallják. "Ahol az Egyház, ott van Isten Lelke is." A hagyomány szerint 200. körül szenvedett vértanúságot.

Örömujjongás

 

Milyen jól esik a focistáknak, amikor jó teljesítményükért a lelkes közönség körülrajongja őket. Ha szép gólok születnek, ha sikerülnek a merész cselek, ha az erős, ugyanakkor szabályos test test elleni játék sikerhez vezet, és ha a pályán sportszerű gesztusok jellemzik a játékot, akkor a stadionban kitör az ujjongás. Az őszintének hitt támogatás tovább motiválja a játékosokat, akik újra „hisznek” magukban.

Urunk, Jézus Krisztus! Te is érezhettél ehhez hasonlót, amikor egy szamár hátán bevonultál Jeruzsálembe, és a szent város lakói és látogatói ujjongva, pálmaágakkal integetve üdvözöltek téged. Ők emlékeztettek téged nagy tetteidre, beszédeidre, megbocsátó szeretetedre és csodáidra, amelyeket útjaidon az emberek kedvéért mutattál. Csodálatos óra lehetett számodra, amely a nagypénteki szenvedésedtől való félelmedet, legalább egy rövid időre bizonyára háttérbe szorította.

A keresztények túl ritkán ujjonganak teljesítményed miatt, pedig minden okuk meglenne rá, hogy megváltott emberként lelkesedjenek érted. A megváltásra és örök életre tett ígéreted még mindig érvényes – változatlanul és koroktól függetlenül. Nincs szükség trükkökre, csupán a Szentlélek munkájára, ami az „egymással és egymásért” emberi viselkedésre épít. Gyújtsd meg minden emberben szereteted tüzét és tápláld a benned és mennyei Atyánkban való hitet! Ámen.

 

Alexandriai szent Ciril püspök, egyháztanító

Ünnepe: június 26

370-ben született. Szerzetesi életet élt. Pappá szentelése után segítőtársa volt nagybátyjának, Alexandria püspökének, akinek utóda is lett 412-ben. Szenvedélyes, lelkes és céltudatos lelkipásztor-hittudós. Neve összekapcsolódott a 431-es efezusi zsinattal, ahol hősiesen küzdött Nestorius tanítása ellen védve Mária istenanyai mivoltát. Sokat írt a katolikus hit kifejtésére és védelmére. Alexandriában halt meg 444. június 27-én. Mária, Jézus anyja. Az Istenszülő kifejezéssel azt a hitünket valljuk meg, hogy Jézus az Isten Fia. Szent Ciril azért harcolt, azért hangoztatta ezt a kifejezést, hogy erősödjön a Jézus Istenségébe vetett hit. A kősziklára, Jézusra építjük életünket. Megvalljuk, hogy Jézus valóban az Isten Fia, valóságos Isten. 

 


Osztrák és magyar püspökök mariazelli találkozója

 

Közel két évszázad szünet után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az Osztrák Katolikus Püspöki Konferencia együttes tanácskozást tartott Mariazellben. Az ülésen szó volt a két helyi egyház kapcsolatáról és egyéb közép-európai ügyekről. Áttekintették a család, a házasság és az életvédelem kérdéseit, amelyek a két ország társadalmát foglalkoztatják. Elemezték az Európai Unióban zajló folyamatokat, és egyetértettek abban, hogy az uniós alkotmányban jobban kellene érvényesülnie annak az értékrendnek, amelyet a kereszténység kétezer éve képvisel Európában.

A tanácskozás színhelyéül szolgáló Mariazell mindkét ország és egész Közép-Európa számára egyedülálló lelki központ, ahová egyre több magyar csoport érkezik. Az osztrák és a magyar püspökök fontosnak tartják, hogy a jövőben még szervezettebbé és rendszeresebbé tegyék a magyar zarándoklatokat, valamint hogy biztosítsák a magyar zarándokok mariazelli lelkipásztori ellátását.

A két püspöki konferencia tagjai június 20-án közös szentmisét mutattak be a kegytemplomban, a szentbeszédet Erdő Péter bíboros mondta. A liturgiát követően Christoph Schönborn bíboros, az Osztrák Katolikus Püspöki Konferencia elnöke jelentette be a nagy létszámban jelenlevő zarándokoknak az örömhírt, hogy XVI. Benedek pápa Veres András és Kiss-Rigó László személyében új magyarországi megyéspüspököket nevezett ki.)

 

Támassz köztünk is béketeremtőket, akiknek a környezetében kisimulnak a harag ráncai, kézfogásra szelídülnek az ökölbe szorított kezek, és értelmét veszíti minden háborúság! Hallgass meg, Urunk!

Köszönjük, hogy emberré lettél, hogy minket magadhoz isteníts. Segíts célbajutni: megfelelni ennek a csodálatos rendeltetésnek! Hallgass meg, Urunk!

Hogy imádságaink békét teremjenek szívünkben s onnan szétsugározzon a béke mindenkire, akivel csak találkozunk! Hallgass meg, Urunk!

Ha vannak olyanok, akiknek életünkben nehéz volt megbocsátanunk, segíts, hogy halálukban egészen kibékülhessünk velük. Adj minden elhunyt testvérünknek tökéletes békét és boldogságot! Hallgass meg, Urunk!

.
Kedves Testvérek!

Jól ismert jelenetről hallottunk az evangéliumban ma: Jézus lecsendesíti a vihart, amely már-már elsüllyedéssel fenyeget. Olyan az egész történet, hogy egy kis fantáziával egy mesekönyvbe is beleillene. Innentől kezdve az embernek az az érzése, hogy mintha meg sem történt volna ez az egész, mintha tényleg csak mese lenne. S utána egy lépés az, hogy azt mondjuk, hogy Jézus Krisztus csak egy nagy hatású ember volt, akiről ilyen mesék terjedtek el halála után, sőt még egy lépés és azt lehet mondani, hogy ez a Jézus talán nem is élt, egy kitalált mesefigura.

Tény az, hogy a mai evangéliumi jelenet csak annak mond valamit, aki hittel, igaz hittel közelít az egészhez. Aki hittel szemléli, az felteheti a kérdést: mit akar üzenni nekünk ma ez a történet; miért került bele ez a Szentírásba a Szentlélek sugallatára, hiszem még bizonnyal annyi más, hasonló eset történt Jézussal. Miért hát pont ez a történet és pont így maradt ránk, ahogy ránk maradt?

Ha még egyszer végigpergetjük az eseményeket figyelmes szemmel, akkor figyelemreméltó az, hogy Jézus a dühöngő vihar kellős közepén nyugodtan alszik a bárka végében. A figyelmes szemlélőnek itt felvillan az, hogy Jézus, az Isten Fia teljesen emberré lett értünk: őt sem kímélték az emberi test elfáradásának törvényei. S igencsak kimerült lehetett, hogy ilyen nyugalommal tud aludni, s igencsak sokat működhetett aznap, hiszen mindez este történik.

Szélvihar dobálja a bárkát, s a tanítványok halálra rémülnek. A figyelmes szemlélő itt ismét egy furcsasággal találkozhat. Tudjuk, hogy Jézus tanítványi közül nem egy tapasztalt halász volt pontosan azon a tavon, amelyen most éri őket ez a vihar. Vagyis nem először kerülnek életükben ilyen helyzetbe, s azelőtt bizonnyal tapasztalattal és hidegvérrel már megbirkóztak ilyen esetekkel. De most mégis halálra rémülnek a tapasztalt halászok. Felköltik hát Jézust azzal, hogy "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" Meglehetősen felnagyítva tálalják a helyzetet Jézusnak, mert korántsem lehetett oly életveszélyes a helyzet nekik a tapasztalt hajósoknak. S akkor Jézus lecsendesíti a vihart és agy feddi meg tanítványait: "Miért féltek? Még mindig nincs bennetek hit?"

Ennek az esetnek lelki történései megismétlődnek a keresztény ember életében. Az olyan keresztényében, aki hitét igyekszik komolyan megélni, de még az nincs egészen kiforrva. Megtapasztalja az illető Isten jelenlétét életében, főleg imáiban. S ebben a légkörben felötlik benne az a téves elképzelés: "Isten velem, engem semmi baj nem érhet". S ebben a rózsaszín világban elég egy hétköznapi csapás. Nem kell valami nagyon tragikus dologra gondolni, csak egy olyanra, ami bárkivel megesik. S a csapástól ez a rózsaszín világ egy csapásra összeomlik benne: "Hol az Isten? Miért engedte meg ezt az Isten? Isten, nem törődsz azzal, hogy elveszek?" Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel. Aki ilyen kérdéseket tesz fel, annak még kiforratlan, gyerekes a hite.

Jézus válasza az apostolokhoz neki is szól: "Miért félsz? Még mindig nincs benned hit?"

Milyen ez a hit, melyet Jézus számon kér? Ez a hit végtelen bizalom az Istenben. Annak tudatos megélése, hogy bármi történik életemben, arról tud Isten, ahogy ő maga mondta: "nem vész el egy hajszál sem fejetekről." S ami történik azt megengedi, mert, mert ő mindig jót akar nekem. Az a bizalom ez, melynek jegyében Jézus angyali nyugalommal tud aludni a dühöngő viharban, mert egy kis vihar nem tudja kizökkenteni őt az Isten gondviselő jóságába vetett hitből.

Az a hit ez, amely tudja az, hogy Isten az őt szeretőket próbára teszi. De nem szadizmusból, nem rossz szándékból, hanem azért, mert "akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik".

Az a hit ez, melyet Jézus számon kér, amely tudja azt, hogy Jézus azzal, hogy meghívta őt tanítványai közé nem vette ki a világból, ahogy Jézus az utolsó vacsorán imádkozott: "Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól".

Az a hit ez, amely nem ölbe tett kézzel várja hogy ölébe repüljön a sült galamb, hanem tudja azt, hogy neki is tennie kell valamit azért, hogy Isten Országa terjedjen a földön, hogy ez a világ szebb, jobb és boldogabb legyen.

Amikor Jézus lecsendesíti a vihart, az apostolokat félelem fogja el: "Ki lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?" Félelmük tükrözi, hogy még nem helyes kapcsolatuk Istennel, még nem értették meg Jézus tanítását a mennyei Atyáról. Mert a mi Istenünknél nincs helye a félelemnek.

A mai vasárnap erre a kérdésre adj választ: neked milyen Istenképed van? Olyan a te Istened, akitől félni kell, aki üvegbúra alá tesz ebben a világban, hogy semmi baj ne érjen? Olyan Istent imádsz, aki nem is létezik? Ha valami hiányosságot találnál hitedben nem kell feladnod: kérd Istent, hogy adja meg számodra azt a hitet, melyet Jézus számon kért apostolaitól, az a hitet, amellyel az igazi létező és egyetlen Istent megismerheted.

Szent László király

Ünnepe: június 27

 

SZENT LÁSZLÓ 1046 táján született Lengyelországban, apja a számkivetésben élő Béla magyar herceg, anyja Rizika (Richeza, Rikiza) lengyel királylány volt. Már 4-5 éves korában hazakerült Magyarországra és a tiszántúli Bihar várában nevelkedett. Nagyon vallásos anyjától kapta mély hitét, és alázatát. Apjától kiváló lovagi képzést kapott, amit később Kázmér lengyel király udvarában mélyített el igazán. 1061-ben tért vissza ismét, de hamarosan vissza kellett menekülnie Lengyelországba. 1064-ben bátyjával Gézával tért vissza, hogy a lázadó Salamonnal harcban leszámoljon. A püspökök békítése után ismét Biharban uralkodott az ország keleti harmadában. A pogány besenyők ellen sikeresen harcolt, katonái csodákat beszéltek hősiességéről. Békét sikerült kivívnia a besenyőkkel és a kunokkal szemben 1085-ben, 1091-ben és 1092-ben. Ünnepelt hősként fogadta el 1077-ben a királyi trónt, folytatta Szent István útját. Legyőzte a pogány kunokat, megkeresztelte és letelepítette őket. Seregei vitézül harcoltak vele együtt, legendák fonódtak köré. (Tordai hasadék, Szent László pénze, füve, forrásfakasztás, stb.) A háborúskodás számára keserű teher volt. Az országban is rendet teremtett, szigorú törvényeket hozott. Létrehozta a zágrábi püspökséget, a kalocsai érseket Bácsra költöztette, az erdélyi érseket Gyulafehérvárra, a biharit pedig Nagyváradra. Megalapította a Szent Jobb-apátságot a Szent Jobb őrzésére. Leánya, Szent Piroska, Iréné néven bizánci császárné lett. 1083-ban Szent István, Szent Imre és Szent Gellért szenté avatását szorgalmazta. Szentül élt, nagylelkű volt, keresztes hadjáratot is akart indítani, azonban ez nem valósulhatott meg. 1092-ben Szabolcs városában zsinatot tartott. 1095. július 29-én meghalt Nyitra mellett. Földi maradványait előbb a somogyvári monostorba, majd a nagyváradi székesegyházban temették el. Sírjánál csodák történtek, legendák keringtek csodálatos közreműködéséről csatákban. Ügyét kivizsgálva 1192. június 27-én III. Celesztin pápa követe (Gergely bíboros) Váradon szentté avatta. A Debrecen-Nyiregyházi, valamint a Kaposvári egyházmegyéknek: Szent László király, az egyházmegye védőszentje. Főünnep ez a nap számukra.

 


 

Ministránsok, irány Róma!

Nemzetközi ministráns találkozónak ad otthont Róma augusztus 1-én és 2-án. A világ számos országából negyvenezer ministráns részvételére számítanak a szervezők. Hazánkból és a környező országokból 1700 magyar ministráns érkezik az Örök Városba. Augusztus 1-én 18 órától a Szent Péter téren a ministránsok miséjének főcelebránsa Christoph Scönborn bécsi bíboros érsek lesz. Augusztus 2-án délelőtt ugyancsak a Szent Péter téren XVI. Benedek pápával találkozhatnak a ministránsok. E napon 16 órakor pedig a Santa Maria dei Angeli templomban a magyar közös szentmisén vesznek részt. Az egyházmegyékben már kiválasztották a résztvevőket, rátermettség, az oltárszolgálat lelkes végzése és különféle válogató események alapján. Június elején elkészültek a magyar ministránsok pólói és sapkái. Még készül a programfüzet, és az a nyakkendő, amelyet az összes Rómába érkező ministráns viselni fog. A korábbi évek találkozóinak tapasztalata élteti a reményt, hogy ministránsaink hitükben megerősödve érkeznek majd haza a római zarándokútról.

 

Egy fiatalember gyónni megy a paphoz.:- Atyám, én vétkeztem.
- Mi a vétked, fiam?
- A hiúság bűnébe estem. Naponta többször belenézek a tükörbe, és csodálom magam, hogy milyen szép vagyok.
A pap megfordul, és ránéz a fiúra:- Ez nem bűn, fiam, csak egyszerű tévedés.

 

Hirdetéseink, ünnepeink

 

26. hétfő Alexandriai Szent Cirill, Szent János és Pál

27. kedd: SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ünnep

28. szerda: SZENT IRÉNEUSZ

29. csütörtök: SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK főünnep

30. péntek A római egyház első szent vértanúi

1. szombat Szent Áron

·Szerdán,28-án,reggel 6-tól csütörtök reggel 6-ig egész napos szentségimádást tartunk a Szent Anna Otthon kápolnájában.Mindenkit hív és vár Jézus a Legméltóságosabb Oltáriszentségben

 

vissza az elejére

    neten:     szentlelek.extra.hu

                       gyertya.fw.hu

postaláda:  kalmankamo@axelero.hu
 

KezdőlapFórumŐrzőangyalkámhoz

Életet a léleknek!