Életet a léleknek!

2006. március 19.            A Szentlélek templom lapja        Nagyböjt 3. vasárnapja

                                            „Uram, Istenem,
                                   örök életet adó igéid vannak...”

                                                                                       18. Zsoltár

------------------------------------------------

"ÉLET A II. VATIKÁNI ZSINAT UTÁN"
A győri szentlélek egyházközség megújulási programja keretében az első előadás:

Március 19.-én 17 óra:   Megújulás - újraevangelizáció    (előadó: Blankenstein Miklós)

Kérdés: Hogyan lehet egy egyházközség keretein belül megélni a megújulást és megvalósítani azt újraevangelizációt?

----------------------------------------------------


- Vissza -
Olvasmány Kiv 20, 1-17
Isten a Sínai-hegynél táborozó népnek ezeket a parancsolatokat hirdette ki:
,,Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
Ne legyen más Istened rajtam kívül!
Ne készíts magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent van a földön, vagy a vizekben a föld alatt!
Ne borulj le ilyen képek előtt és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok! Azoknak vétkét, akik
gyűlölnek engem, megtorlom fiaikon, a harmadik és a negyedik nemzedéken. De ezredízig irgalmasságot gyakorlok azokkal,
akik szeretnek engem és megtartják parancsaimat.
Uradnak, Istenednek nevét ne vedd hiába, mert az Úr nem hagyja büntetlenül azt, aki az ő nevét hiába veszi!
Emlékezzél meg a szombatról és szenteld meg! Hat napig dolgozzál és végezd minden munkádat. A hetedik nap azonban a
nyugalom napja az Úrnak, a te Istenednek. Ezért semmiféle munkát nem szabad végezned ezen a napon, sem neked, sem
fiadnak, sem lányodnak, sem szolgádnak, sem szolgálólányodnak, sem állatodnak, sem a kapuidon belül tartózkodó idegennek.
Az Úr ugyanis hat nap alatt teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van; a hetedik napot pedig megáldotta és megszentelte.
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked!
Ne ölj!
Ne törj házasságot!
Ne lopj!
Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!
Ne kívánd el felebarátod házát, ne kívánd el felebarátod feleségét, sem szolgáját, sem szolgálólányát, sem szarvasmarháját, sem
szamarát, sem más egyebet, ami az övé!''

Szentlecke 1 Kor 1, 22-25

A megfeszített Krisztust hirdetjük, aki a zsidóknak botrány, a pogányoknak meg oktalanság.

Testvéreim! A zsidók csodajeleket kívánnak, a görögök bölcsességet követelnek, mi azonban a megfeszített Krisztust
hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg oktalanság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár
görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.

Hiszen Istennek az ,,oktalansága'' bölcsebb az embereknél, és Istennek a ,,gyöngesége'' erősebb az embereknél.
 

Evangélium: Jn 2, 13-25:

Jézus isteni küldetésének legfőbb bizonyítéka, hogy harmadnapra feltámadt.
Abban az időben: Mivel közel volt a zsidók Húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt,
juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a
templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a
galambárusoknak meg azt mondta: ,,Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!'' Tanítványainak eszébe
jutott, hogy írva van: ,,Emészt a házadért való buzgóság.''
A zsidók erre így szóltak: ,,Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?''
Jézus azt válaszolta: ,,Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!''
A zsidók azt felelték: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?''
Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor föltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek
az Írásnak és Jézus szavainak.
És amíg (Jézus) a Húsvét ünnepén Jeruzsálemben volt, sokan hittek az ő nevében, mert látták csodáit, amelyeket tett. Jézus
azonban nem bízott bennük, mert ismerte mindnyájukat, és nem szorult rá, hogy bárki is tanúskodjék előtte az emberről. Tudta
ő, hogy mi lakik az emberben.

.

 - Vissza -