2007. január
Ünnepnap a Szentlélek templomban
Január 13
Drága Annuska!
Szentségimádási napunkon mindig szoktam
Neked levelet írni, miért ne tenném ma is? A Lélek-ugyanúgy mint az Örökkévalóságba
költözésed napján-majd utánad viszi e sorokat.
Ugye velünk imádkoztál?Egészen biztosan a
Szűzanya is ezt tette:éreztük,hogy mosolyogtatok ránk!Mi pedig Jézust imádtuk,köszöntöttük,ünnepeltük
egész nap. Jézust, aki húsz éve költözött-ez általad is épített-templom falai
közé. S aki kereste a Vele való találkozást,aki hagyta magát megérinteni
általa,azon mennyit tudott alakítani kegyelmével!Tudod,most magamra is
gondolok. Néha,mikor kívülről próbálom nézni magam,egészen hihetetlennek
tűnik,de „Istennél semmi sem lehetetlen”.Egy ilyen nap tíz évvel ezelőtt szinte
semmit sem jelentett számomra. S ma?Hol is kezdjem? A reggeli szentmisén magunkhoz
vettük az Úr Szent Testét,hogy Ő maga tegyen minket méltóvá imádására. Aztán
jöttek a különböző csoportok különböző karizmákkal. Azt mondják imádkozva
tanulunk imádkozni. Ez biztosan így is van, hisz minél jobban elmerülünk Isten
jelenlétében,annál jobban vágyakozunk utána. Szeretek egyénileg imádkozni,és
közösségben is. Mindegyiknek más a gyümölcse, mindegyik más kegyelmet közvetít.
Szeretek idősekkel imádkozni, jó volt belekapcsolódni nyugdíjas cursillistáink
órájába. Szeretem a rózsafüzért és szeretem a titkokhoz kapcsolódó elmélkedéseket.
Jó volt imádkozni Rózsafüzér Társulatunk elhunyt és távollevő tagjaiért. Szeretek
belekapcsolódni mások imáiba lélekben. Szeretem látni az ártatlan
kisgyermekeket Jézus előtt. Milyen könnyen belelkesíthetők! Természetesen szüleik
nem engedhetik el őket egyedül a templomba,így, valahol kis apostolokként ők
hozzák szüleiket az Úr elé. Nagyon szeretek énekelve imádkozni. Jó volt
belekapcsolódni iskolánk és otthonunk dolgozóinak énekébe. Néhány éve diákjaink
még a hívek felé fordulva imádkoztak,ma már ők is tudják,hogy Jézussal
„társalgunk.” Mikor a fiatalokkal készültünk,elmondtam nekik,ez nem
szereplés,nem az a cél,hogy telezsúfoljuk olvasnivalóval a Jézusnak szánt
időt,hanem próbáljunk meg személyes kapcsolatot teremteni Vele,és lassan imádkozzunk,hogy
lélekben azok is csatlakozhassanak hozzánk akik velünk együtt vannak az Úr
előtt. Milyen szép volt mikor otthonunk lakói gondozóikért és iskolánk nevelőiért
imádkoztak, hogy Veronikaként mi is kapjuk meg az Úr Jézus képmását,akit életünkkel,
tetteinkkel, imáinkkal tudjunk megmutatni a ránk bízottaknak. S aztán, este
jöttek a diákjaim(mégiscsak ők a szívem csücskei)-s ha a technika ördöge ott
ólálkodott is körülöttünk(halk mikrofon)megható volt lélekből fakadó imáikat
hallgatni és közben képeken szemlélni az Isten teremtette csodálatos világ képeit.
Az Úr mindannyiunknak bőségesen osztott
személyre szóló kegyelmet is. Ezekről majd máskor mesélek.
Az ünnepi szentmisében
Most fizikailag nagyon fáradt vagyok, mintha
egész nap keményen dolgoztam volna, de tele a lelkem csordultig az Úr iránti
hálával és szeretettel. S hálás vagyok a családomnak is akik lehetővé tették, hogy
ott legyek szinte egész nap.
Annuska, te már tudod mit jelent a
szentek társaságában színről színre imádni az Urat. Mi ma egy pici ízelítőt kaptunk
ebből, még akkor is, ha bűneink,gyarlóságaink vissza is
húztak az Úr pedig Kenyér Színében volt jelen. Kérlek imádkozz
értünk továbbra is, én is ezt teszem amikor rád gondolok.
Imádságos
szeretettel: Zsuzsa(BKZS)
Olvasmány: Neh
8,1-6.8-10
Egybegyűlt az egész nép, mint egy ember, a
Vízkapu előtti térségen, és felszólították Ezdrás írástudót, hogy hozza elő
Mózes törvénykönyvét, amelyet az Úr rendelt Izraelnek. Odahozta tehát Ezdrás
pap a törvényt a hetedik hónap első napján a férfiak, a nők és mindazok gyülekezete
elé, akik érteni tudtak belőle. Reggeltől délig felolvasott belőle nyilvánosan
a férfiaknak s a nőknek és azoknak, akik érteni tudtak belőle a Vízkapu előtti
téren. Az egész nép füle figyelt a törvény könyvére. Ezdrás írástudó felállt
egy faemelvényre, amelyet a felolvasás céljaira készített. Mellette álltak jobb
felől Matatiás, Semeja, Anaja, Urija, Helkija és Maaszja, balján pedig: Fadája,
Misaél, Melkia, Hásum, Hásbadána, Zakarja és Mesullám. Majd felnyitotta Ezdrás
a könyvet az egész nép előtt, - magasabban állt ugyanis az egész népnél - és
amikor felnyitotta, felállt az egész sokaság. Ezdrás áldotta az Urat, a nagy
Istent. Erre az egész nép kiterjesztett kézzel ráfelelte: ,,Ámen, ámen.'' Aztán
meghajoltak és arcukkal a földre borulva imádták Istent. Ezután felolvastak az
Isten törvényének könyvéből, érthetően, majd megmagyarázták és kifejtették,
amit felolvastak. Aztán így szólt Nehemiás, a kormányzó, és Ezdrás pap és írástudó,
meg a leviták, akik tanítgatták őket: ,,Az Úrnak, a mi Istenünknek szentelt nap
ez. Ne szomorkodjatok tehát és ne sírjatok!'' Sírt ugyanis az egész nép, amikor
hallotta a törvény szavát. Azt mondta nekik: ,,Menjetek, egyetek zsírosat,
igyatok rá édes mustot! Juttassatok egy-egy falatot azoknak is, akik nem
készítettek maguknak, mert a mi Urunk szent napja ez! Ne szomorkodjatok, mert
az Úr kardja a ti erőtök!''
Mert amint a test egy, bár sok tagja van, a
testnek pedig minden tagja, bár sok, mégis egy test, úgy Krisztus is. Mi
ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté keresztelkedtünk, akár zsidók, akár
görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájunkat egy Lélek itatott át.
Mert a test sem egy tag, hanem sok. Ha azt mondaná a láb: ,,Nem vagyok kéz, nem
vagyok a test része'', vajon akkor nem lenne a test része? És ha azt mondaná a
fül: ,,Nem vagyok szem, nem vagyok a test része,,, vajon akkor nem lenne a test
része? Ha az egész test szem volna, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás
volna, hol lenne a szaglás? Már pedig Isten helyezte el a tagokat a testben,
egyenként mindegyiket, amint akarta. Ha valamennyi egy tag volna, hol volna a
test? Márpedig sok ugyan a tag, de a test egy. Nem mondhatja a szem a kéznek:
,,Nincs rád szükségem!'', sem a fej a lábaknak: ,,Nincs rátok szükségem!'' Sőt
azok, amelyek a test gyöngébb tagjainak látszanak, sokkal inkább szükségesek,
és amelyeket a test kevésbé nemes tagjainak tartunk, azokat nagyobb tisztességgel
vesszük körül. Amelyek tisztességtelen tagjaink, azoknak nagyobb tisztességük
van, tisztességes tagjainknak viszont nincs erre szükségük. De Isten azért alkotta
úgy a testet, hogy amelyik tagnak nem volt, annak nagyobb tisztességet adott,
hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem a tagok egymásért kölcsönösen szorgoskodjanak.
Ha tehát az egyik tag szenved, vele együtt szenved valamennyi tag; vagy ha az
egyik tag tiszteletben részesül, együtt örvendezik vele valamennyi tag. Ti
pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként
tagjai. Az egyházban Isten egyeseket előszöris apostolokká tett, másodszor
prófétákká, harmadszor tanítókká; másoknak csodatevő erőt adott, vagy a gyógyítás,
segélynyújtás, kormányzás és a nyelveken való szólás adományát. Vajon
mindnyájan apostolok? Vajon mindnyájan próféták? Vajon mindnyájan tanítók?
Vajon mindnyájan csodatevők? Vajon mindnyájuknak megvan a gyógyítás adománya?
Vajon mindnyájan szólnak nyelveken? Vajon mindnyájan értelmezik azt?
Evangélium: Lk 1,1-44,14-21
Mivel már sokan megkísérelték rendben
elbeszélni a köztünk végbement eseményeket, amint előadták azt nekünk azok,
akik kezdet óta szemtanúi és szolgái voltak az igének, jónak láttam én is,
miután mindennek elejétől fogva gondosan a végére jártam, neked, kegyelmes
Teofil, sorrendben leírni, hogy jól megismerd azon dolgoknak bizonyosságát,
amelyekre téged oktattak. Jézus pedig a Lélek erejével visszatért Galileába, és
a híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógáikban, és mindenki
dicsőítette. Azután elment Názáretbe, ahol felnövekedett. Szokása szerint
bement szombaton a zsinagógába, és fölállt olvasni. Odaadták neki Izajás
próféta könyvét. Amikor felnyitotta a könyvet, arra a helyre talált, ahol ez
van írva: ,,Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem, hogy örömhírt vigyek
a szegényeknek, elküldött, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak és látást a
vakoknak, hogy szabadon bocsássam a megtörteket, és hirdessem az Úr kedves esztendejét''
[Iz 61,1-2; 29,18; 58,6]. Aztán összehajtotta a könyvet, visszaadta a szolgának,
és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdett hozzájuk
beszélni: ,,Ma teljesedett be ez az Írás a ti fületek hallatára.''
Ima
Mindenható
Atyánk! Küldj sok megszentelt életű
férfit és nőt,
hogy megmutassák a világnak a te szentségedet. Küldj szőlődbe szent
munkásokat, akik lángoló szeretettel
dolgoznak, és a Szentlélektől indíttatva elviszik Krisztus megváltását egészen
a föld végső határáig. Ámen.
Jézus első
missziós lépései
XXIII.
János pápa megválasztása után a bíborosi testület az Egyház reformjáról
tárgyalt. A pápa egyszer csak felállt és bejelentette: „Egyetemes zsinatot
fogok összehívni!” A jelenlévők a meglepetéstől elnémultak, hiszen száz éve nem
volt zsinat. A pápa később elárulta, hogy legjobban ő maga lepődött meg
szavaitól. Abban a pillanatban támadt az ötlete és a Szentlélek sugalmazásának
tulajdonította. Nem csak Krisztus földi helytartóját vezeti a Szentlélek, hanem
magát Jézust is. Az Evangélium tanúsága szerint a Szentlélek készítette fel az
Urat a megváltás művének kezdetén és irányította első missziós lépéseiben. Ezt
igazolja az évközi 3. vasárnap szentmiséje tanulságul az Egyház mai missziós
lelkületű hívei számára.
A
Szentlélek irányítja Jézust missziója kezdetén
Lukács
evangéliumának kezdetén háromszor is találkozunk a Szentlélekre történő
hivatkozással: A Jordánban rászállt a Szentlélek. Megkeresztelkedésekor fehér galambhoz
hasonló formában lebegett felette és „felkente” messiási működésére. A gyermek
Jézus már 12 éves korában szerette volna megkezdeni a megváltást. De akkor még
a Szentlélek nem árasztotta el őt. Ezért szépen hazament szüleivel Názáretbe.
De a keresztelés betöltötte. Megadta neki a belső sugallatot a feladat
teljesítéséhez.
A
Szentlélek minket is irányít, vezet sugallataival. Ez a belső Hang ösztönöz a
missziós munkára. Halljuk megcsendülni lelkünkben: add tovább a kezedben hordozott
lángot, sugározd környezetedre felhalmozott értékeidet, hogy „ne csak a tiéd,
de mindenkié legyen!”
A
keresztség után kivitte a puszta csendjébe. A Szentlélek késztette a 40 napos
lelkigyakorlat végzésére. Hogy felkészüljön a gigantikus műre. Böjt, ima közepette
az Atyával való tervegyeztetés a Lélek segítségével történt.
Nekünk is
fel kell készülnünk az apostolkodó életre. Mert azt nem lehet improvizálni.
Tervszerű munkát kíván. Összhangba kell hoznunk az Atya szándékaival. Meg kell
alaposan imádkoznunk. Pótolhatatlan a bérmálás szentségében való részesedés, ha
eddig elmaradt volna. Nézzünk utána mikor és hol lesz legközelebb és mik a
feltételei. Ha a Szentlélek hét ajándéka ránk áradt már e szentségben, szítsuk
fel a Lélek parazsát, izzítsuk fel az apostoli tüzet, sürgessen az Ő kegyelme
környezetünk újraevangelizálására. A Szentlélekkel való kapcsolat elmélyítésére
szolgálnak még a lelkigyakorlaton, szentlelkes találkozókon, szemináriumokon
való részvételek, bibliaórák, felnőtt katekézisek stb.
A názáreti
zsinagógában a Lélek erejében hirdette meg az örömhírt. Kijelentette: „Az Úr
Lelke küldött, hogy meghirdessem az örömhírt.” A Szentlélek sodorta Jézust.
Valami hallatlan erő késztette az ige hirdetésére. Ajkán felhangzott a csodás
üzenet: „Testvéreim! Jövök. Hozom az örömhírt!” Keresztelő János mivel kezdte
szónoklatát? „Jaj nektek viperák fajzatai”. És Jézus? „Jöttem, hogy örömhírt
hozzak a szegényeknek”. Itt valami egészen új kezdődött. Mit hirdetett meg Jézus?
– Jöttem, hogy örömhírt hozzak a szegényeknek. A kereszténység helye ma is
a kicsinyek, a rászorulók, a kisemmizettek mellett van. Azok érdekében kell
szót emelnie, akik önmagukon nem tudnak segíteni.
– Hogy megszabadítsam a foglyokat. Ez ma ott valósul meg, ahol a sorscsapások
által sújtott emberek gondjait magunkra vesszük.
– Hogy megvilágosítsam a vakokat. Vakokon értjük a sötétben botorkáló,
életcél nélkül ténfergő embertársainkat. Istenem! De sokan vannak ilyenek!
– Hogy
meghirdessem az Úr kegyelmi esztendejét. Mózes törvénye szerint minden
ötvenedik esztendőben meg kellett fújni a kürtöket és kihirdetni a „Jóbel
évet”. Ekkor elengedték az adósságot, visszaadták az eltulajdonított földet, felszabadították
a rabszolgákat, megnyitották az adósok börtönét. A krónikák Könyve szerint azonban
ezt a parancsot soha sem tartották meg. És akkor Jézus azt mondja: „Én most
megfújtam a kürtöt. És kihirdetem a teljes amnesztiát.” Itt valami hallatlan
dolog történt. Nem csoda, hogy megállt a lélegzet is a zsinagóga híveiben.
Jézus programját kell az Egyháznak folytatnia! Az örömhírt megcsillantani!
Az évezred
fordulóján, a Szentév után a pápa bezárta a bazilika kapuit. De Krisztus szíve
nyitva maradt. Térjek vissza a hétköznapi apostoli munkához, amelyet a Szentlélek
ereje bátorít. Akkor elmondhatom a költővel: „A vadócba rózsát oltok, hogy
szebb legyen a föld.”
Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a
föld
Május.
Rózsálló reggel. Remény, ígéret, harmat.
A
szélbe fütyörészem a hajnalos vigalmat.
Kószálni
jött ma kedvem: apostolok lovára
kapok
s vaktában érek egy messzi kis tanyára.
A
kakas még az ólban pitymallatot rikongat,
az
égbe fúrt pacsirta fittyet hány éji gondnak,
dalától
messze rebben bimbóról bánat, szender.
A
ház előtti kertben a kis padkán egy ember.
Apokaliptikus,
vad formája és nézése:
a
fél szemére vak és helyén gödör van vésve,
haja
nyíratlan, félősz, bozontos, mint szakálla,
bakkancsa
és kabátja dróttal van összezárva.
A
reggelt ráköszöntöm, mert testvér-mód kíváncsi
vagyok
sorsára s kérdem: Mi jót csinálgat, bácsi?
Zord,
bömbölő beszéde minden zugot betölt:
"Vadócba
rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"
Nagy
kert. S amerre nézek, száz rózsa rózsa hátán,
ráfutva
fára, falra, ribizkén ül, salátán,
vad
összevisszaságban, befonva minden ösvény,
s
bimbó bomol belőlük özönnel, egy se fösvény.
Közöttük
ül, szemezget e félszent, félig őrült
s
beszélni kezd, lemetszve egy vadhajtást a tőrül:
-Az
Élet mosolyogva száguldott hajnal-hintón,
harmatja,
csókja égett minden új ember-bimbón:
s
diplomaták, bitangok öt évig kaszabolták
ágyékok
szép vetését... a földet letarolták...
fiam,
szemem kilőtték... s mit elrontottak ők:
vadócba
rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!
Most
konferenciáznak a nagy szélhámosok,
hogy
csírában megöljék, mi újra él, mozog...
S
míg lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt:
vadócba
rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"
Testvéri
szánalomból a szívem rádorombol:
Bátyám,
én lelket oltok az evangéliomból,
midőn
kobzom jóságos zenéjű verset költ:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a
föld! (Mécs László)
Hirdetitek az evangéliumot
a szegényeknek?
Ma Jézus kérdése talán így hangozhatna: mit akartok látni,
amikor bekapcsoljátok a televíziót? Álhírességeket, showt? Vagy miért bámuljátok?
Hogy púderezett vitatkozókat hallgassatok? Akik sportkocsin járnak, és nem ismerik
a villamosjegy árát? Vagy hiteles embert? Igen, azt szeretnétek látni!
S kérdem: hány hiteles ember van ebben az országban? Ebben a
világban? Akiről Jézus ma elmondhatná, hogy a legnagyobb az erkölcsben? Néhányunknak
talán II. János Pál jutna eszébe. Ő nem hordott teveszőrruhát, és nem is
kellett kimennie a pusztába, hogy meghallgassuk. Jött hozzánk, mindenütt a
világon, ahova el kell vinni az örömhírt. S az ma is ugyanaz, mint egykor: akkor
hiteles az üzenet, ha látható jelek kísérik. Ha megnyílik szemünk, és látjuk
testvéreink nyomorát. Ha kimozdulunk kényelmünkből, és elébük sietünk testvéri
öleléssel. Ha a tetszhalottak új életre kelnek, ha haldokló kultúránk feltámad.
Itt-ott látni ennek jeleit. De nem elég! Ez ma pedig annak az ideje, hogy mindezt
tudtul adjuk a szegényeknek. De előbb persze magunknak kell megnyílnunk.
"Teofil"
A Teofil nevével - amelynek jelentése:
Isten barátja, Istenszerető - kétszer találkozunk az újszövetségi Szentírásban:
Szent Lukács evangéliumában és az Apostolok Cselekedeteiben. Feltételezhetően
fiatal volt. Bizonyára kereste az igazságot, a szabadságot, vágyakozott a barátságra
és a szerelemre, fogékony volt a szépre, az életszentségre - mint megannyi mai
fiatal. Nincs reménytelibb annál az egyházközségnél, amelyben helyük van a fiataloknak.
Boldog az a család, ahol gyermekek veszik körül a vasárnapi asztalt. A katolikus
életnek is akkor lehet jövője, ha eredményesen képes megszólítani az ifjúságot.
Szent Ágnes
Neve a latinban bárányt, a görögben pedig
szüzet jelent. Származásáról és életéről nincsenek biztos adataink. Valószínűleg
előkelő római családban született. Annyit tudunk teljes bizonyossággal, hogy
egészen fiatalon áldozta életét keresztény hitéért, vagy Diocletianus, vagy még
Valerianus császár idejében. Vértanúságának tényét egy római hagyomány őrizte
meg, melyet a negyedik század végén írásban is rögzítettek.
A legendák szerint Ágnest tizenhárom éves
korában elutasította egy városi prefektus fiának házassági ajánlatát, és
Krisztusnak jegyezte el magát. Később a szerelmi bánattól szenvedő fiú jelentette
fel. Hite miatt máglyán akarták elégetni, de a tűz kialudt. Végül karddal
szúrták át a torkát. Sírjánál meggyógyult leprájából Ilona császárnő leánya,
Konstancia. Tény, hogy emlékhelye Rómában a Via Nomentánán található, ahol
Konstantin császár leánya, Konstantina bazilikát emeltetett, és hozzáépíttette
saját mauzóleumát is.
Ágnes napjához fűződik a pallium készítése.
Szent Ágnes napján a pápa megáldja azokat a bárányokat, amelyek gyapjából
szövik a palliumot. (A fekete keresztekkel díszített, nyakban körbefutó szalagot
Szent Péter ünnepén áldja meg a pápa és ajándékozzák az érsekeknek.)
Ágnes a hit és a tisztaság vértanúja. Kérjük
Szent Ágnes közbenjárását, hogy ifjúságunk, különösen a leányok ismerjék fel a
házasság előtti tisztaság értékét.
Ha a testvérek veszekednek a körülállók
húzzák a hasznot. (régi kínai mondás)
Az Úr kedves esztendeje (Iz 61,1-2.8 )
Ennek az örömhírnek elfogadása kizár
minden sötéten látást és reménytelenséget a világ végső sorsát illetően. A károgás
ezek szerint nem Istentől való. Való igaz, hogy minden alapunk megvan rá, hogy
egy ökológiai, társadalmi vagy világűrből jövő katasztrófa lehetőségével számoljunk.
De Isten szavát adta, hogy – Vörösmarty kifejezésével – „lesz még egyszer ünnep
a világon; majd ha elfárad a vész haragja”. Ezt hirdetteti meg a prófétával,
ezt szentesíti Jézus megváltó művével, és ezt a reménységet kell hordoznia és
képviselnie egyházának. Bizonyára nem valósulhat meg ez a jövőkép megrázkódtatások
nélkül, de a végkifejlet felől nem lehet kétségünk.
Az ilyen hihetetlen reménységnek a valóra
válása nem az ember alkalmasságán vagy elszántságán múlik, hanem egyedül Isten
történelemformáló fáradozásán. Istennek ez a mindent meghatározó jelenléte a
világban el van rejtve a mi gyarló tekintetünk elől. De a prófétai szolgálatnak
éppen az a feladata, hogy a dolgok alakulásában feltárja Isten rejtett
szándékát. Az Isten kezében vannak az események, de elhívott prófétái,
apostolai által értelmezi azokat. Mondhatnánk: a próféta olyan politológus, aki
az örökkévalóság jegyében, Isten szemszögéből ítéli meg a dolgok állását. Úgy
tűnik, a prófétának a babiloni fogságból hazatért nép szemét kellett
felnyitnia. A visszanyert szabadság sok megpróbáltatást is hozott. A prófétai
szó világossá tette, hogy a történelmi fordulat mégis – Istentől ajándékba
kapott – kedvező lehetőség egy emberibb élet megvalósítására. Amennyire igaz,
hogy Isten teremti meg az alkalmakat, annyira vitán felül áll az is, hogy
azokat nekünk kell kihasználnunk. Isten nem akarattalan bábokká, hanem munkatársaivá
avatott minket. Ezért az olyan próféta, aki valóban Isten nevében szólal meg,
nem rejti véka alá, hogy „Isten szereti az igazságot, gyűlöli a rablást és az
álnokságot”, és ennek megfelelően bánik embertestvéreivel. Szövetségébe vonja
azt, aki vállalja, amit ő szeret, hogy közösséget alkosson. Akkor jön el
valóban a „kedves esztendő”, amikor az Úr „lesz az ő Istene, ő pedig népének
tagja lesz” (vö. Jer 31,33).
szerda: SZALÉZI
SZENT FERENC
csütörtök: SZENT
PÁL APOSTOL MEGTÉRÉSE
péntek: SZENT
TIMÓTEUS ÉS SZENT TITUSZ
·Ma délután ¼ 2-kor kezdődik a Soproni
Szent Orsolya Gimnázium végzős fiúinak ifjúsági cursillós lelkigyakorlatának
záró ünnepsége a győrújbaráti lelkigyakorlatos házban, melyre szeretettel várjuk
a cursillistákat.
·Ma délután kettőkor az elsőáldozók, 3
órakor pedig a bérmálkozók szüleit várjuk megbeszélésre.
·Ma este a 6 órai szentmise után várjuk a
képviselőtestület tagjait gyűlésre, a templomunk felszentelésének 20. évfordulójával
kapcsolatos tervek megbeszélésre.
neten: szentlelek.extra.hu
gyertya.fw.hu