Életet a léleknek!

2007. november 25. A Szentlélek templom lapja    Krisztus Király

 

Kezdőlap

Olvasmány: 2Sám 5,1-3

Elment erre Izrael valamennyi törzse Dávidhoz Hebronba, hogy mondja: ,,Íme, mi a te csontod, s a te húsod vagyunk. Tegnap is, tegnapelőtt is, amikor Saul volt a királyunk, te vezetted ki és be Izraelt, s az Úr azt mondta neked: ,,Te legeltesd népemet, Izraelt, s te légy Izrael fejedelme.'''' Elmentek tehát Izrael vénei a királyhoz Hebronba, s Dávid király szövetséget kötött velük Hebronban az Úr előtt, ők pedig felkenték Dávidot Izrael királyává.

 

Szentlecke: Kol 1,12-20

Örömmel adjatok hálát az Atyának, aki méltókká tett titeket arra, hogy nektek is részetek legyen a szentekkel a világosságban. Kiragadott minket a sötétség hatalmából, s áthelyezett szeretett Fiának országába. Benne van a mi megváltásunk, a bűnök bocsánata. Ő a láthatatlan Isten képmása, és minden teremtmény elsőszülöttje, mert benne teremtetett minden az égben és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, a trónusok és uralmak, a fejedelemségek és hatalmasságok. Minden őáltala és őérte teremtetett. Ő előbb van mindennél, és minden benne áll fenn. Ő a testnek, az egyháznak a feje; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy az övé legyen az elsőség mindenben. Mert úgy tetszett az Atyának, hogy benne lakjon az egész teljesség, és hogy általa engeszteljen ki magával mindent, ami a földön és a mennyben van, azáltal, hogy békességet szerzett keresztjének vérével.

 

Evangélium: Lk 23,35-43

A nép bámészkodva állt ott, a főemberek pedig így gúnyolták őt [Zsolt 22,8]: ,,Másokat megmentett, mentse meg most magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!'' A katonák is gúnyolták őt. Odamentek, ecettel kínálták, és azt mondták: ,,Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat!'' Felirat is volt fölötte: ,,Ez a zsidók királya.'' A megfeszített gonosztevők közül az egyik szidalmazta: ,,Nem a Krisztus vagy te? Szabadítsd hát meg magad, és minket is!'' De a másik leintette ezekkel a szavakkal: ,,Nem félsz Istentől? Hiszen te is ugyanazt a büntetést szenveded! Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését vesszük, de ez itt semmi rosszat sem cselekedett.'' Aztán így szólt: ,,Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba.'' Ő azt felelte neki: ,,Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!''

 

 

 

Krisztus pásztor-király, a kozmosz királya, keresztrefeszített király

 

Brazília régi fővárosa, Rio de Janeiro kikötője fölött emelkedik a 900 méter magas Corcovado. A hegy tetején kétévi munkával, hatalmas, 45 méter magas Krisztus-szobrot állítottak fel. Két karját mintha áldólag terjesztené a város fölé.

Az útikönyvek beszámolnak a szobor lenyűgöző hatásáról. Azt írják, hogy amikor a hajó éjszaka befut a kikötőbe, az utasok nem tudják tekintetüket levenni a reflektorfényben tündöklő márványszoborról. Rabul ejti őket a monumentális szépség varázsa.

Krisztus Király ünnepén mi nem egy élettelen szoborra, hanem az élő Jézus varázsos egyéniségére emeljük tekintetünket.

Minket is rabul ejt Krisztusnak nem a képmása, hanem a jelleme. Őt nem a koronázási ékszerek: a korona, jogar, palást teszik királlyá, hanem személyiségének uralkodó vonásai. A mai ünnep három olvasmánya három oldalról közelíti meg Krisztust, a királyt. Az ószövetségi olvasmány bemutatja, mint

Pásztor-királyt
Ősatyja, Dávid király, már előképben sejtette ezt a vonást. Őt az úr a legelőről, a juhok mellől hívta el. Azt a feladatot bízta rá, hogy védje meg a filiszteusoktól a választott népet, egyesítse a törzseket és táplálja szellemi táplálékkal. Dávid, a pásztor-király előképe volt Krisztus Királynak. Ő is szelíd módszerrel vezette népét. A gyengét megerősítette, az eltévedtet visszavezette, a sebesültet bekötözte, a hűségesnek gondját viselte. Krisztus királyságának emberi oldalát mutatja be, hogy Ő pásztorkirály, aki utánunk jön, gondoskodik rólunk. Nem ír le bennünket, akkor sem, ha elkódoroltunk mellőle.

A kozmosz királya.

Sokszor olvastuk már a Kolosszei levél Krisztus himnuszát. Legtöbbször azonban átfutottunk rajta. Nem mélyedtünk el a szöveg fantasztikus mélységében. Szent Pál ebben a levélben fejti ki Krisztus kozmikus királyságát. Ő az egész világegyetem királya: „Az Atya általa, érte és benne teremtette a mindenséget…” Hogyan kell ezt értenünk? Egy csepp dogmatika: Az Atya megismerve saját magát, öröktől fogva szüli a maga képét, a Fiút. Ugyanebben a megismerésben tudja azt is, hogy kifelé hogyan válik tökéletessége utánozhatóvá.

Ennek a megismerésnek alapján teremti meg Jézus Krisztus emberségét. Jézus emberségének megteremtésével válik csak nyilvánvalóvá, hogy teremtés egyáltalán lehetséges. Vagyis, hogy Isten tökéletessége egyáltalán kifejezhető-e teremtményi síkon. A Názáreti Jézus emberi alakjában a végtelen Isten véges vetülete. A moziban a vetítőgépből árad a színeknek, a fénynek, a mozgásnak a gazdagsága. Amíg csak a sugárzást látjuk, nem biztos, hogy ez síkban felfogható képpé össze tud állni. Ha eléje teszünk egy fehér vásznat, akkor derül ki, hogy síkban is visszaadható mozgás formájában a gépből sugárzó kép. Mármost, ha egyszer lehetséges volt Istennek kimondani magát az emberi valóságban, Krisztus emberségében, ebből

következik, hogy a többi ember teremtése is lehetséges és hogy minden ember Isten képe lesz. A megvalósítás rendjében a sorrend: az anyagvilág…, az ember…, végül Krisztus emberségének… teremtése. A szándék rendjében ez fordított.

Az ember teremtésének magyarázatát tehát Krisztusban kapjuk meg. Ő, az elsőszülött, nem maradhatott testvérek nélkül. Neki szüksége volt azokra, akikkel megoszthatja istenfiúi örökségét. Ezt akarja kifejezni Szent Pál: „Az Atya mindent általa és érte teremtett.” (Kol 1,15) Az ember tehát Krisztus megtestesülésében találja meg létének végső értelmét. Így Krisztus az egész emberiség, sőt az egész anyagi világnak középpontja és Királya!

A keresztrefeszített király.

A tanítványok Krisztustól azt kérdezték: „Uram, mostanában állítod helyre Izrael országát?” Jézus azonban elutasította a földi királyságot. A kereszten viszont királyként viselkedett. A halál utáni ország királyaként a jobb latornak megígérte: „Még ma velem leszel a mennyek országában!” A keresztrefeszítés jelenete ezért nem véletlen került a mai mise szövegébe. Az Egyház rá akar mutatni, hogy Krisztus az örök élet Királya.

Az Egyház sokféle Krisztus ábrázolást ismer. A liturgia is sokféle Krisztus alakot állít elénk. A teológia is felsorolja a Krisztus-modelleket. A képzőművészet számtalan formában ábrázolja Krisztust. De mindezek fölött legdöntőbb a saját Krisztus-képünk. Az evangéliumokból és elmélkedéseinkből alakítsuk ki magunk Krisztusát. Ezt a hiteles Krisztust kövessük, és térden állva, hosszan felnézve arcára engedjük, hogy rabul ejtse szívünket.

Thorwaldsen Krisztus szobra áll Koppenhága egyik templomában. Egy turista csalódással nézte a szobrot. A templom őre figyelmeztette: „Térdeljen csak le, úgy nézzen fel Krisztus arcára!” Így már észrevette lenyűgöző szépségét.

Térdeljünk le mi is sokszor Krisztus elé. Nézzünk elmélyülten az arcára. A hiteles krisztus-arcon felfedezzük az emberi vonásokat: a Pásztor Királyt, az isteni vonásokat: a Mindenség Királyát és a szenvedő ember végső reménységét: a keresztrefeszített Királyt. Belefeledkezve szépségébe mondjuk, énekeljük: „A világnak Krisztus kell, a világnak kellesz te is, mivel te Krisztushoz tartozol!” Ámen.

 

 

Jézus Krisztus mindenkiben

 

Szabad és kell keresnünk Krisztust mindenkiben! És az Óban az Újszövetség szerint Őt föllelnem! Ádámban álom ráborul, hogy Éva keljen ki az álmibul! Krisztusra ráhull kereszt kínhalála, hogy Egyházát szent oldalából megformálja. Mint Éva kél az alvó oldalábul, -- úgy kél az Egyház, hol Krisztus oldalán amíg a kéz titkos lándzsát fúr! A Szentség titkai ott folynak ki a Szívből, amíg az Egyház születik: tisztító víz és éltető Vér ahogy kiömlik. Akad-e hát még valaki, hogy kétségbe vonja: a múltban ott rejlik Jövő, az Ótörvény lett az Újért! Mert vallja Apostol maga: Ádám az Eljövendő előképe: "Ő volt képe annak, Akinek jönnie kell" (Róm 5,14). (Szent Ágoston: 124. beszéd)

 

 

 

Templomablak

 

Rácsa rozsdás,
kerete málló,
emitt moh lepi,
amott pókháló, -
sütheti napfény
sötét örökre,
mint világtalan,
bús világtalan,
agg világtalan
húnyt szeme gödre.

 

De ki belép
a tág, iromba,
boltozatos,
hűvös templomba
s belülről pillant
ablakára,
megdöbbenten áll,
elbűvölten áll:
Nézz a csodára!


Színek zengése!
Fények zúgása!
Mártír mosolya!
Szűz vallomása!
Kék, ami békül,
piros, mi lázad!
Magasba ragad,
a mennybe ragad
lángtünemény
és tűzkáprázat!

Ó, titkok titka:
a földön itt - lent
belülről nézzen
mindenki mindent,
szemet és szívet
és harcot és békét! -
Áldja meg az Úr,
áldja meg az Úr
a belülről látók
fényességét!

Kik csak az utcán
járnak-kelnek
szépséget rajta
nem igen lelnek,
kíváncsi szemmel
rá nem tapadnak;
csak egy karika,
szürke karika,
ólomkarika,
vén templomablak.

Dsida Jenő

Tanúságot tenni az igazságról

 

Mindenekelőtt ne hagyjuk, hogy befolyásoljon és legyőzzön minket az a mentalitás, amely Istent zárójelbe akarja tenni, és úgy akarja élni az életet, mintha Isten nem is létezne.

Az elsődleges és leghitelesebb tanúságtétel Krisztus igazságáról az, ha Krisztus szerint élünk, Krisztust követjük mindennapi életünkben. Azután szükség van természetesen a szóbeli tanúságtételre is. Arra a szóra, ami a feltámadott Krisztust hirdeti, arra a szóra, ami a nagy krisztusi igazságokat hirdeti az Isten képmására teremtett emberre vonatkozóan.

Manapság ugyanis az Istenre, illetve az emberre vonatkozó két kérdés mindinkább összefügg. Ha hiszünk Istenben, hihetünk abban is, hogy az ember nem egyszerűen a természet világának egy darabja, hanem a természetet meghaladó valóság, aminek sorsa végtelen és halhatatlan. Ekkor tudjuk igazán megbecsülni és igazán szeretni az embert, és mindenesetben tiszteletben tartani minden ember életét és méltóságát.

 

 

Még MA

 velem leszel a paradicsomban!

 

Itt szólal meg egészen személyesen és hozzánk a keresztnek az evangéliuma. Mert amikor már egészen közel volt a halálhoz Ő is, meg az a jobb keze felől megfeszített gonosztevő is, az megszólalt és ezt kérte tőle: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a királyságodba." És Ő, mintha mi sem lenne természetesebb, ezt felelte neki: "Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban."

Kinek mondta Ő ezt? Így olvassuk: egy gonosztevőnek. És mivel érdemelte ki ez a gonosztevő ezt a nagy kiváltságot, hiszen egész életében csak rosszat cselekedett? Ő maga is beismeri itt. Most meg már lehetősége sincs arra, hogy bármit jóvátegyen, és ideje sincs arra, hogy jót cselekedjék. Nem hivatkozhat semmiféle érdemére, amivel Jézust meghatná és arrafelé hajlítaná, hogy könyörüljön rajta. Nem is hivatkozik semmi ilyenre.

Mire apellál ez a mondat? Jézus irgalmára és isteni nagyságára. Jézust a világmindenség királyának látja ott a kereszten is, és így szólítja meg. Bizonyos abban, hogy semmit sem tehet már az üdvösségéért, de nem is kell, mert Jézus mindent megtett azért, hogy még egy ilyen ember is bejuthasson a mennyek országába, hogy egy elrontott élet végén is az üdvösség következzék. Minden további nélkül? Nem minden további nélkül. A kegyelem kiáradása után. De ő ebben a kegyelemben bízik, és egyedül a kegyelmes Jézusban bízik.

Pontosan ez volt Jézusnak a küldetése. Emberré lételének, szolgáló életének, kínhalálának, dicsőséges feltámadásának a célja, hogy még ekkora bűnösök is bejuthassanak az Isten országába. Hogy akármennyire elrontja az életét, itt bármikor fordulat következzék be, és egészen más irányba haladjon az az élet. Pontosan ez volt az Ő nagypénteki kereszthalálának a célja, hogy újra kinyissa a mennyország becsapódott kapuját előttünk, és mehessünk Istenhez mint mennyei Atyánkhoz. És még azt is Ő végzi el az ilyen gonosztevők szívében, hogy kiáltsanak hozzá. Még a hitet is Ő ajándékozza, a bizalmat is a szívükben.

Mert milyen bizalom van ebben az egyetlen egyszerű mondatban: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba!" Utolsó erejével belekapaszkodik ez az ember a megváltó Krisztusba. Ezt a mozdulatot nevezi a Biblia hitnek. Mit tesz ő? Mit tehet? Tudja azt, hogy rászorul Jézus segítségére. Tudja, hogy magán nem tud segíteni. Komolyan veszi, hogy Jézus mindent megtett azért, hogy még rajta is lehessen segíteni. Komolyan veszi, hogy Jézus az, akinek mondotta magát, ezért szólítja meg így. Hiszi azt, hogy Ő a kereszten is király. És ehhez a nagy királyhoz fordul segítségért.

Tőled megkaphatom és most már csak egyedül tőled.

Hadd kérdezzem meg, hogy tartasz-e te ott, ahol ez a gonosztevő? Ez a ma nagy kérdése. Bizonyos vagy-e abban, hogy rászorulsz Jézus kegyelmére?

 

 

Király?

 

Napóleon Montholon grófhoz: Sándor, Cézár, Nagy Károly, meg én, nagy birodalmat alapítottunk. De min alapult tehetségünknek ilyen alkotása? Csupán erőszakon! Jézus az Ő birodalmát szereteten, csak szereteten alapozta; és mindmáig milliók készek halni Érte!... Gondolom, értek valamelyest az emberi természethez; én mondom önnek, mindazok csak emberek voltak, ahogy én is ember vagyok, semmi más. Jézus Krisztus azonban több volt, mint csak ember! ...1800 évnek szakadékán át Jézus Krisztus küld egy igényt ránk, aminek mindennél nehezebb megfelelni... Mert Ő az embernek a szívét kívánja, kívánja teljesen, föltételek nélkül, és íme az igénye rögtön teljesítve van!... Ez a tény bizonyítja nékem tiszta meggyőzően az Úr Jézus Krisztus istenségét. (Liddon Bumpton levelei: Napoleon beszélgetései, III, 147)

 

 

Miért épít az ember templomot? Istenért, hazáért, magunkért. És még valamiért. Azért, mert annál, hogy az ember saját lelke templomában egyedül imádkozik, csak egy nagyobb dolog van, ha közös célért együtt imádkozunk, s ezt cselekedjük az Ő emlékezetére.

Az építő hittel hiszi, hogy a templom szent hely. Benne egyszerre jelenik meg a világ és az ember, a bennünk élő isteni képmás tisztasága, Krisztus. A hívőknek a templom a kapu, az Út, a felemelkedés Istenhez. Ezért kell minden időben templomot építeni, vagy ha lerombolják, újra kell rakni a falakat.

 

 

 

A legdrágább újmisés ajándék

 

Vége az első szentmisének, a primiciának. Örömkönnyek csillognak a szülők, a rokonok szemében. Gratuláló versikék, rövid, szívből jövő jókívánságok hangzanak el..., csak az újmisés nővére áll szerényen, csendben, minden gratulálót maga elé engedve..., ekkor az Édesanya kézenfogja lányát, papfia elé vezeti és mondja: mondd el Ilonka, amit mondani akarsz! Fontos, muszáj? Igen, add ajándékba testvérednek... És a ifjú pap nővére megszólal: miután megszülettél,a következő évben voltam elsőáldozó. Azt mondta a lelkiatyánk, hogy tiszta gyermekszívünkkel most bármit kérhetünk a drága Jézustól, biztosan megkapjuk. Én akkor azt kértem Tőle, hogy te pap legyél. És nem csak egyszer, hanem azóta minden szentáldozásomban megismételtem kérésemet, egészen papszentelésedig, azóta pedig, míg élni fogok, azt fogom kérni az Úr Jézustól, hogy szent pap legyél...! Csodálattal és végtelen hálával szívemben köszöntem meg az addigi imáit, szeretetét, mert most már elárulom, ez az áldott lelkű leány az én nővérem volt, aki azóta ez égben folytatja közbenjáró imáit érettem... Kedves Olvasó Testvérem, kínálj fel és természetesen adj is valami hasonló nagyot az Istennek, és tapasztalni fogod, hogy amit helyébe kérsz, biztosan megkapod...!

 

Krisztus kenyér s bor színében,

Úr s Király a föld felett;

Forrassz eggyé békességbe

Minden népet s nemzetet.

 

 

Uram, sötétlő lelkeinkre vesd a Bölcsességed ragyogó világát, hogy fényre gyúl mind, hogy Téged követ, szolgál Neked újítva tisztaságát. Napkelte hív: ember, munkába kezdj! De te, Uram, szívünkbe úgy költözz be, hogy ez a Nap ragyogjon benn örökre, hogy Érted égő tüzet sose veszt. Uram, ragyogtasd ránk a Te napod, amely nem ismerhet sosem alkonyatot.

Szent Efrém

 

 

Krisztus szeretete intelem számunkra is. Az élet korbácsa nem nézi a szív fájdalmait, azért legalább mi hintsünk magunk köré minél több szeretet-napsugarat. Ne legyünk ridegek és önzők, civódók és pletykázók, szívtelenek és könyörtelenek, hanem a lelkünkben rejlő jóság szeretet-kenyeréből juttassunk mindenkinek. Tanuljunk meg olvasni a szemekből és arcokból, kiolvasni az el nem sírt könnyeket és néma zokogásokat, meg kell látnunk a töviskoszorút, melyet annyi ember hordoz a fején fájdalmasan és láthatatlanul.

 

 

          Hirdetéseink, ünnepeink

péntek: SZENT ANDRÁS APOSTOL (ünnep)

      Most vasárnap van a szent Erzsébet naphoz kapcsolódó karitasz gyűjtés.

      Nov.30-án délután 3 órakor Dr Lanczerdorfer Zsuzsanna tart előadást a Kisalföld adventi néphagyományairól az Apor iskola aulájában, napközis kisdiákok részvételével. Mindenkit szeretettel várunk.

      December elsején elsőszombat. A szentmise előtt negyed hattól rózsafüzért imádkozunk a fatimai Szűzanya szándékára.

      A szentmise elején, az aporos kisdiákok miséjén a gyerekek közreműködésével gyújtjuk meg az adventi koszorú első gyertyáját.

      Az adventi időszakkal megkezdődik a Szentatya által meghirdetett Biblia év. Minden hónap harmadik vasárnapján az esti misék között Bibliaórát tart Dr. Sulyok Elemér OSB bencés szerzetes atya. Az első alkalom december 16-a.

      December 8-án (szombaton) az esti, ifjúsági hittan keretében filmklub lesz. Szeretettel várjuk a fiatalokat, hogy közösen nézzünk meg egy karácsonyra hangoló filmet és utána beszélgessünk a látottakról.

      Őszi időszakban is cursillót- három napos bentlakásos lelkigyakorlatot tartunk időpontja:

Férfi: November 29 dec. 2

Kérjük jelentkezzenek a plébánián, kitöltött jelentkezési lappal.

Cursillót végzettek számára lelkigyakorlat december 6-9 között lesz.

 

vissza az elejére

Kezdőlap|  Őrzőangyalkámhoz

Életet a léleknek!