Életet a léleknek!

2008. június 22. A Szentlélek templom lapja   Évközi 12. Vasárnapja

 

Kezdőlap

Olvasmány: Jer 20,10-13

Mert hallottam sokak rágalmát, rettenetet mindenfelől: „Jelentsétek! Jelentsük fel őt!” Akik barátságban voltak velem, mind bukásomat lesik: „Hátha rá lehet szedni, legyőzhetjük, és bosszút állhatunk rajta!” De az Úr velem van, mint hatalmas hős, ezért üldözőim elbuknak, és nem győznek; nagyon megszégyenülnek, mert nem járnak sikerrel, örök gyalázatuk nem megy feledésbe. Seregek Ura, aki megvizsgálod az igazat, aki látod a veséket és a szívet, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert eléd tártam ügyemet! Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat, mert megmentette a szegény lelkét a gonosztevők kezéből!

 

 

Szentlecke: Róm 5,12-15

Egy ember által jött a bűn ebbe a világba, a bűn által pedig a halál, s így a halál átment minden emberre, mert mindenki vétkezett. Bűn ugyanis volt a világon a törvény előtt is, de a bűnt nem számítják be, ha nincs törvény. A halál mégis uralkodott Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem vétkeztek hasonló törvényszegéssel, mint Ádám, aki előképe az Eljövendőnek. De nem úgy áll a dolog a kegyelem ajándékával, mint a bűnbeeséssel. Ha ugyanis sok ember meghalt egynek bűnbeesése következtében, Isten kegyelme, és az egy embernek, Jézus Krisztusnak a kegyelmében nyert ajándék még sokkal bőségesebben kiáradt sokakra.

 

 

Evangélium: Mt 10,26-33

Ne féljetek tehát tőlük! Mert semmi sincs elrejtve, ami le ne lepleződne, s nincs rejtett dolog, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondok nektek, mondjátok el világosban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkről. Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát, hisz különbek vagytok ti sok verébnél. Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van. De azt, aki megtagad engem az emberek előtt, én is meg fogom tagadni Atyám előtt, aki a mennyekben van.

 

 

Ne féljetek!

 

Ebben a szakaszban, egy sor bátorítást olvashatunk. Jézus elemi tapasztalata volt az embert megbénító félelem. Félelem a titkos tervektől (26.v.), a rájuk bízott titkoktól (27.v.), félelem a gyilkosságoktól (28.v.), félelem a lélek megrontásától (28b.), félelem a kiszolgáltatottságtól (29.v.).

Jézus szisztematikusan sorra veszi ezeket a félelmeket. Az összeesküvések nyilvánosságra kerüléséről beszél. Az éjszaka titkainak napvilágra kerüléséről szól. De Jézus ismeri a félelem mindent megmérgező erejét, ezért még a testi életnél is jobban fél attól, hogy ezzel a félelemmel megölik a lélekben a reményt, az ember lelki erejét és lelki életének a forrását. Jézus tudja, az élő halottak jelentik a legnagyobb veszélyt, akik már a félelem hatására kifordultak magukból és manipulálhatókká váltak.

A félelem szisztematikus tárgyalása felkészítés a hitvallásra. Jézus egész működésének központi gondolata megszabadítani a káros félelemtől, és felidézni az Istenbe vetett bizalmat. A félelem kívülről ránk erőltetett magatartás és ettől megszabadulva sokkal hatékonyabban tevékenykedhetünk.

Talán az evangélista sem számolt azzal, hogy ez a fél mondat „megöli a lelket” (28b) mennyire aktuális lesz az evangélium írása után 2000 év múlva. Olyan társadalomban élünk, amelyben a félelem felkeltése és a félelemmel való manipulálás az irányítás része lett. A nagy médiumok, a gyógyszergyárak a félelmet a haláltól, a betegségtől és a fertőzéstől, fogyasztás- gerjesztő tényezőként használják. A diktatúrák is tudják, az alattvalók nem szeretik őket, de ha félnek tőlük mégis engedelmeskednek. Ezért kell a gonoszoknak mindig titokban szövetkezni. A legnagyobb baj, amikor a félelem megakadályozza a hitvallást.  Jézus és a tanítványai is tudják, hogy a felépült keresztény közösséget, csak a félelem tudja tönkre tenni. Amikor annyira félnek másoktól és egymástól, hogy Istenről, sőt Jézus Krisztus jótetteiről sem mernek beszélni. Ezt a bénító félelmet megismerték az apostolok, Jézus perében. A félelem hatására elmenekültek, és Péter a félelem hatására letagadta, hogy ismeri Jézust. Keserű tapasztalatuk, hogy a félelem képes legyőzni a hitet és a bizalmat. Ez alapvetően negatív, mégis lelki történés. Ma már tudjuk a félelem sokkjában tartott emberek lelke megbetegszik, kényszeres lesz és képtelen a józan mérlegelésre. A félelemben élő ember tudata beszűkül. Képtelen józanul gondolkodni, képtelen mindent végig gondolkodni, mert a félelem fogva tartja gondolkodását.

A keresztény vértanúk bátorsága ezért bizonyult termékeny vetésnek, mert miközben mások féltek, ők megmutatták a félelemkeltés semmit sem ad, csak mindent elvesz. A bátor tanúságtétel pedig, mindent visszaad. A testet megölhetik, de a lélek ereje megmarad, a meghalt mártírok erősebbek, mint az életbe maradt diktátorok. Ez a mondat egyben prófécia is. Jézus nem csak mondta, miként kell szembesülni a halálfélelemmel, hanem szembe is szállt vele. Ezzel adott számos embernek életet.

Dr. Benyik György

II. János Pál pápa öröksége

Az alábbi szövegek - un. „Ne féljetek! – mondások” - olyan beszédek részei, amelyeket a pápa katolikus fiatalokhoz intézett. Jóllehet elsősorban nekik szánta gondolatait, ám azok örök érvényűek, bennük minden korosztály magára ismerhet, s bizonnyal nem csak vallásosak számára jelenthetnek ezek a szavak fogódzót az életben.

 

Ne féljetek hirdetni
az evangéliumot!

Ne féljetek kimenni az utakra, nyilvánosság elé, ahogy az első apostolok tették, akik hirdették Krisztust és a megváltás Örömhírét a városok, a központok és a falvak terein. Nem annak van itt az ideje, hogy szégyelljétek az Evangéliumot! Annak van itt az ideje hogy a háztetőkről hirdessétek! Ne féljetek szakítani a kényelmes és megszokott életmóddal, hogy végül elfogadjátok annak kihívását, hogy megismertessétek Krisztust a modern „városokban”. Tinektek kell elmennetek az „utak kereszteződéseibe” és meghívnotok mindazokat, akikkel találkoztok, Isten lakomájára, amelyet az ő népének készített. Krisztusnak olyan munkásokra van szüksége, akik készek az ő szőlőjében dolgozni. Ti, a világ katolikus fiataljai, ne hagyjátok őt cserben. Kezetekben hordozzátok Krisztus keresztjét! Az ajkatokon legyen az élet igéje! A szívetekben ott van az Úr megváltásának záloga!

(II. János Pál pápa szentbeszéde Denverben - 1993. augusztus 15.)

 

 

Ne féljetek válaszolni
hivatásotokra!

Ne féljetek attól, hogy szüntelenül visszatérjetek Krisztushoz, az élet Forrásához! Kifejezve az ő bizalmát, Jézus felétek fordítja tekintetét és meghív titeket arra, hogy a létetekkel tegyetek valami jót, tegyétek gyümölcsözővé azokat a talentumokat, amiket rátok bízott, hogy szolgáljátok az Egyházat és a testvéreiteket, és építsetek egy szolidárisabb, igazabb és békésebb társadalmat. Krisztus arra hív titeket, hogy helyezzétek vissza belé bizalmatokat és kövessétek őt a házasság útján, a papság és a megszentelt élet útján. Ne féljetek a szívetek csendjében meghallgatni az Urat, aki szól hozzátok!

(II. János Pál pápa beszéde a fiatalokhoz Rouenben - 2000. április 14.)

Jézus mindannyiótoknak azt mondja: „Jöjj és kövess engem!" Ne féljetek válaszolni az ő hívására, mert Ő a ti erőtök!

(II. János Pál pápa beszéde a Szentföldön -
 2000. március 24.)

 

 

Ne féljetek a jövőtől!

Krisztus által hinni tudtok a jövőben, akkor is, ha nem tudjátok felismerni még a körvonalait sem. Ti az Úrra bízhatjátok magatokat a jövőben, és így felülkerekedhettek a bátortalanságokon, amit a feladat nehézségével és a jutalom értékével szemben éreztek. A emmauszi úton megrémült tanítványoknak azt mondja az Úr: "Nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy beléphessen dicsőségébe?" Az Úr felteszi nektek is egyenként ugyanezt a kérdést. Ezért ne féljetek odaszentelni az életeteket békében és igazságban, mert ti tudjátok, hogy az Úr veletek van minden utatokon!

(II. János Pál pápa üzenete
a Béke XVIII. Világnapjára)

 

 

Ne féljetek
a szenvedéstől és a haláltól!

Mivel Krisztus keresztje a szeretet és a megváltás jele, nem kell meglepődjetek azon, hogy minden igazi szeretet áldozatot követel. Ne féljetek tehát akkor, amikor a szeretet túl sokat követel! Ne féljetek, amikor a szeretet áldozatot követel! Ne féljetek Krisztus keresztjétől! A kereszt az Élet Fája. Minden öröm és minden béke forrása. Ez volt az egyetlen mód Jézus számára, hogy eljusson a feltámadásra és a győzelemre. Az egyetlen mód számunkra is, hogy részt vegyünk az ő életében, most és mindörökké.

(II. János Pál pápa beszéde Aucklandben -
1986. november 26.)

Természetesen az üzenetet, amit a Kereszt közvetít számunkra, nem könnyű megérteni a mi korunkban, amelyben az anyagi jólét és a kényelem az elsődleges értékek. De ti, kedves fiatalok, ne féljetek hirdetni minden körülmények között a Kereszt Evangéliumát! Ne féljetek az árral szembe menni!

(II. János Pál pápa szentbeszéde -
2004. április 4.)

 

 

Keresztelő János
születésének ünnepe
június 24.

 
Szűz Márián kívül Keresztelő János az egyetlen szent, akinek születésnapját is megünnepeljük. Minden más szentnél a haláluk napjára emlékezünk, amely hitünk szerint a mennyei születésnapjuk.

Keresztelő János átmenetet képez Ó- és Újszövetség között, Isten korábban és később felajánlott barátsága között. Még ószövetséginek születik, de már ráérez Jézus nagyságára, amikor azt mondja, ő az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit.

Keresztelő János még nem veszi el a bűnt, csak nevén nevezi. S ezzel tett nagyot. Jó lenne, ha mindenki fel merné vállalni Keresztelő János tanítását és szerepét, mert e nélkül is könnyen kimondjuk ugyan, hogy Krisztushoz tartozunk, csak amikor bűneink már nagyon szorongatnak, nem tudunk mit kezdeni. Keresztelő János az út Jézushoz, Jézus pedig az Atyához.

A zsidó hitvilág Keresztelő Jánosban csúcsosodik ki, de rajta keresztül ki kell nyílnia az élő Istenemberre, aki megbocsátja a bűnöket, annak, aki megbánja.

Sánta János

 

 

 

Szent László király ünnepe
 június 27.

 

A Szent István király utáni viharos állapotok közepette ő tett rendet hazánkban. Modern szóval élve megszorításokat is bevezetett.

Szigorú törvényeket hozott, nem lehetett öntörvényű módon élni. De amikor szigorú volt, akkor ezt két dologra alapozta, egyrészt megvédte az országot az illetéktelen behatolóktól, másrészt oltárra emelte Szent István királyt és fiát, Imrét.

Ebben példát vehet róla minden későbbi vezető, aki úgy dönt, hogy szigorít. Aki csak úgy tud szigorítani, hogy önmagának képtelen parancsolni, nem sokat ér. Krisztus nélkül nem lehet szigorú az ember, mert vagy komolytalanná, vagy veszélyessé válik.

A jelképes hagyomány úgy tartja, hogy Szent László király egy fejjel magasabb volt mindenkinél. Bárcsak tanulnának tőle azok, akik fejlesztés címén fejvesztést követnek el.

Sánta János

 

 

A Szent Pál-év megnyitása Tarzuszban

 

A Szentatya 2007. június 28-án a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában mondott beszédében emlékévet hirdetett a népek apostolának tiszteletére születésének kétezredik évfordulója alkalmából. A jubileumi év 2008. június 28-tól 2009. június 29-ig tart.

Bár Szent Pál apostol pontos születési idejét nem ismerjük, a tudomány álláspontja szerint Krisztus után 7 és 10 közé tehető a dátum, az emlékévet tehát születésének 2000. jubileumi éve alkalmából hirdette ki a pápa.

 

A törökországi Tarzuszban június 22-én nyílik meg a Szent Pál-év, amelynek alkalmából az ország püspökei pásztorlevelet adtak ki.

Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke hat nappal korábban, június 22-én mutatja be az emlékévet megnyitó szentmisét Tarzuszban. Erre az alkalomra a törökországi püspökök pásztorlevelet adtak ki „Pál, a keresztény identitás tanúja és apostola” címmel.

Az anatóliai apostoli helynök emlékeztetett rá, hogy Szent Pál születésének kétezredik évfordulója minden keresztény közösség ünnepe, hiszen „Pál az összes tanítvány mestere” volt. A helynök kiemelte, mennyire hasznosak azok a levelek, amelyeket a Népek Apostola írt, hiszen valódi kincsesbányát jelentenek a kisebbségben élő keresztény közösségek számára.

A törökországi helyszínek közül két város kap nagy hangsúlyt a Szent Pál-év során: az egyik Tarzusz, az apostol szülőhelye, a másik pedig Antióchia. Tarzuszban ma hivatalosan nem élnek keresztények és nincsenek működő templomok sem. Antióchia az a hely, ahol Krisztus követőit elsőként nevezték keresztényeknek. Itt ma egy kicsiny, mindössze tíz családból álló katolikus közösség él, valamint egy arab ajkú népesebb görög ortodox csoport.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

 

 

 

A környezetvédelem
tízparancsolata

A „környezetvédelem tízparancsolatát” az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára, Giampaolo Crepaldi püspök tette közzé a környezetvédelmi világnap alkalmából kiadott múlt heti üzenetében.

Crepaldi a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta: a dokumentumban az egyház társadalmi tanításának kompendiumából a környezetről szóló fejezet főbb gondolatait igyekeztek tíz pontban összefoglalni, hogy megismertessék a keresztény közösségekkel és mozgalmakkal „az egyház rendkívül gazdag társadalmi tanítását a környezet és a környezetvédelem kérdéseiről”.

 

A tíz alapelv – vagy parancsolat –
a következő:

1.               A Szentírás rögzíti a környezeti kérdésekkel kapcsolatos erkölcsi alapelveket. Az Isten képmására teremtett emberi személy minden földi teremtmény fölött áll, ám ezekkel felelősen kell bánnia. Krisztus megtestesülése és tanítása bizonyítja, hogy a természet értéket képvisel: a világon semmi sem esik kívül a teremtés és a megváltás isteni tervén.

2.               Az egyház társadalmi tanítása két fontos szempontra figyelmeztet. Nem tekinthetjük a természetet pusztán manipulálható kísérleti objektumnak vagy kiaknázandó erőforrásnak; de nem is abszolutizálhatjuk, nem helyezhetjük az emberi személy méltósága fölé.

3.               A környezet kérdése globális ügy, hiszen a föld az emberiség közös java. A környezet iránti felelősségünk a jövendő nemzedékekre is kiterjed.

4.               Az emberi méltóság szempontjából fontos megerősíteni az erkölcs és az emberi jogok elsőbbségét a technológiával szemben. A tudományos és technológiai eljárások legfőbb viszonyítási pontjának az emberi személy tiszteletének kell lennie.

5.               A természetet önmagában nem tekinthetjük isteni valóságnak, ezért nincs elzárva az emberi tevékenységtől; a Teremtő ajándékozta az emberi közösségnek, és rábízta az emberi értelemre és felelősségérzetre. Következésképpen nem tilos beavatkoznunk az ökoszisztémába, de csakis úgy, hogy tiszteletben tartjuk annak rendjét és szépségét, valamint minden teremtmény hasznosságát.

6.               A környezeti kérdés rávilágít arra, hogy jobban össze kell hangolni a gazdasági növekedés biztosítására és a környezet megóvására tett intézkedéseket, valamint az egyes országokon belüli és a nemzetközi stratégiákat. A gazdasági fejlődésnek számolnia kell a természet ritmusával és épségével, hiszen a természeti erőforrások korlátozottak. Minden, természetes erőforrásokat felhasználó gazdasági tevékenységnek bele kell kalkulálnia költségvetésébe a környezet megóvásának költségeit.

7.               A környezet iránti aggódás azt jelenti, hogy tennünk kell a legszegényebb országok fejlődéséért. Isten azért adta világ javait, hogy mindenki bölcsen használja őket. E javakat igazságosan és szeretettel meg kell osztanunk egymással. A javak egyetemes felhasználásának alapelve iránymutató a környezeti kérdés és a szegénység bonyolult kapcsolatrendszerének kezelésében.

8.               A környezet megóvásához nélkülözhetetlen az együttműködés, amelyet nemzetközi törvények alapján kötött globális megállapodások garantálnak. A környezetért való felelősséget a közjó követelményeit szem előtt tartó törvényekkel kell szabályozni.

9.               Az életmódot mind egyéni, mind társadalmi szinten a józan önmérsékletnek és az önfegyelemnek kell meghatároznia. Az emberiségnek fel kell hagynia a fogyasztói magatartással, és olyan termelési módszereket kell előnyben részesítenie, amelyek tiszteletben tartják a teremtett világ rendjét, ugyanakkor minden ember szükségleteit kielégítik. Ezt az életmódváltást segítené, ha jobban tudatosítanánk magunkban, hogy a föld minden lakójával összetartozunk, és egymásra vagyunk utalva.

10.               A környezeti kérdésekre lelki természetű választ kell adnunk, amely abból a meggyőződésből fakad, hogy a teremtett világ Isten ajándéka, amelyet az emberre bízott, hogy felelősséggel és szerető gondossággal használja. Az embernek alapvetően hálával kell tekintenie a teremtett világra. A világ annak az Istennek a titkához vezeti vissza az embert, aki megalkotta és fenntartja a mindenséget. Ha Istenről megfeledkezünk, a természet elveszti legmélyebb értelmét.

Ha viszont újra felfedezzük, hogy a természet teremtett valóság, akkor olyan kapcsolatot létesíthetünk vele, amelyből a természet jelképes és misztikus dimenziói sem hiányoznak. Ez utat nyitna az emberiség számára Isten, az ég és a föld Teremtője felé.

Magyar Kurír

 

vissza az elejére

Kezdőlap|  Őrzőangyalkámhoz

Életet a léleknek!