Életet a léleknek!

 

2008. január 6.    A Szentlélek templom lapja                Vízkereszt

 

 Kezdőlap|




        

Olvasmány: Iz 60,1-6

Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted! Mert még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad. Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez. Hordozd körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és idejönnek hozzád. Fiaid messze távolból érkeznek, s a lányaidat ölükben hozzák. Ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul. Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsőségét zengik.

 

Szentlecke: Ef 3,2-3a.5-6

Bizonyára hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. Kinyilatkoztatásból ismertem meg a titkot, amelyről korábban nem tudtak az emberek úgy, ahogy most a Lélek a szent apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. Eszerint Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és részesei az ígéretnek, az evangélium révén.

 

 

Evangélium: Mt 2,1-12

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

 

 

 

Urunk megjelenése, a vízkereszt, tulajdonképpen egy második karácsony az Egyház életében. A keleti egyházakban ezt az ünnepet nagyobb hangsúllyal ünneplik meg, mint a karácsonyt. A mai ünnep azt akarja kifejezni, hogy Jézus megmutatkozik a népek előtt, mert a napkeleti bölcsek a föld népeit jelképezik. A napkeleti bölcsek személyében az egész földkerekség hódol az Úr előtt, aki közénk jött, megtestesült, Megváltónkká lett, hogy megszabadítson bennünket a bűn rabságából. Jézus most már nemcsak a zsidóknak mutatkozik meg, hanem minden népnek, minden pogány népnek.

Kik ezek a bölcsek, mágusok, akiket a népi hagyomány a három királyok - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - alakjával színesített? Minden valószínűség szerint mezopotámiai csillagászok voltak. Tehát tudós emberek ők, akik a csillagok járását tanulmányozták. Ezért mondhatták: Láttuk csillagát keleten.

A bölcsek hazájukban az eget kémlelve fölfedezték ezt az új csillagot, melyből azt olvasták ki, hogy a zsidók országában új hatalmas király született. Útra keltek, hogy tiszteletüket és hódolatukat tegyék le az új király előtt. Így jutnak el Jeruzsálembe a zsidók országának fővárosába és ott, a fővárosban keresték ezt az új királyt.

Ami ezután történik már Isten kegyelmének és a hitnek a dolga. Mert megkapják a választ: Betlehemben kell keresniük, és a bölcsek szó nélkül útra kelnek és elmennek Betlehembe. Csillagjukat követve megtalálják a jászolban fekvő gyermeket és leborulva imádják.

A bölcsek története mutatja: az értelem, a tudomány és a hit nem zárja ki egymást, hanem egymásra épít. Értelmünk segítségünkre van abban, hogy megtaláljuk vele az Isten, mint ahogy a napkeleti bölcsek is értelmük segítségével indultak el a hosszú úton megtalálni a Messiáskirályt. De ahogyan a bölcsek esetében Jeruzsálem után a hit vezette őket a jászolban fekvő Isten Fiához, úgy nekünk sem szabad elfelejteni: pusztán értelmünkkel sosem találjuk meg Istent. Egy bizonyos pont után az értelemnek át kell adni a helyét a hit számára. Mert ha a bölcsek is pusztán értelmünkre hallgattak volna, akkor Jeruzsálem után visszatérhettek volna dolgavégezetlenül hazájukba.

De ha értelmünk segítségével a hit által megtaláljuk is az Istent, az még nem elég. Ebben is példát mutatnak a napkeleti bölcsek: leborulnak Jézus előtt, aranyat, tömjént, s mirhát ajándékozva nekik.

Boruljunk le mi is velük együtt ezen a szent ünnepen, s tegyük oda lélekben mi is az aranyat, a tömjént és a mirhát. Az aranyat, mely a királyoknak jár ki, s ezzel elismerjük Jézust lelkünk királyának, akinek parancsaira hallgatunk. Tömjént, ami az Istennek jár ki, s elismerve ezzel Jézust Istenünknek. Mirhát, mely az áldozatnak jár ki, s elismerve ezzel Jézust az Isten Bárányának, aki elveszi a világ bűneit, ami bűneinket, aki a mi megváltónk lett.

 

 

 

Istenhez vezető csillagok

 

A népligeti Planetáriumban a karácsony előtti héten több alkalommal is bemutatták a „Betlehemi csillag” című programot. Az előadás megpróbál feleletet adni a kérdésre: hogyan magyarázható tudományosan ez a rendkívüli fényjelenség. Kepler szerint a Jupiter és a Saturnus bolygó együttállása a Halak csillagképében a jelenség oka. Más csillagászok egy addig ismeretlen, nagy fényerejű üstökösnek tartják. Vannak, akik szupernova csillagra gyanakszanak, amely 24 óra alatt több energiát sugároz ki, mint a mi Napunk 40 ezer év alatt. A biblikusok szerint csillagászatilag maradéktalanul nem is magyarázható. – Nos, vitatkozzanak rajta a tudósok. Ne is annyira égen feltűnő fényjelenségnek tekintsük, inkább isteni jelnek, amely belső kegyelmi ösztönzést adott a nyitott lelkű embereknek az istenkeresésre, átsegítette a nehézségeken és elvezette őket Istenhez, aki Jézusban eljött közénk. – Ha így tekintjük, akkor állíthatjuk, hogy mindannyiunk lelkében gyulladnak fénylő jelek, amelyek Isten felé irányítanak.

Istenhez vezető csillagok

A természet szépsége

Vannak, akik megállnak az égbenyúló hegycsúcsok előtt, kitárják karjukat a végtelen óceán partján, engedik, hogy ráboruljon lelkükre a csillagos éjszaka sejtelmes hangulata. Elcsodálkoznak a hópehely kristályos szerkezetén, a pillangó szárnyának ezüstös rajzolatán, vagy a falevél titokzatos felépítésén. Láttukra feltör lelkükből Petőfi elragadtatott verssora: „Oh természet, oh dicső természet, mely nyelv merne versenyezni véled. Mily nagy vagy te, mentül inkább hallgatsz, annál többet, annál szebbet mondasz.” És mit mond a természet? „A Mindenség ezer hangon egyet zeng: szent az Isten, szent az Isten, szent, szent, szent!” (SzVU 79/6)

A tudomány

Az elmélyült tudomány is sokakat közelebb visz Istenhez.

Jegyesoktatáson jelentette ki egy III. éves medika: „Mióta anatómiából leszigorlatoztam, azóta megszűnt minden kételyem Isten létére vonatkozólag. Az emberi test zseniális Tervezőt feltételez.” Linné laboratóriumában csendre intette a belépőt: „Pszt! Az Istent láttam elhaladni a mikroszkóp tárgylencséje előtt!” – A félműveltség, a butaság eltávolít Istentől, az igazi tudomány közelebb visz.

A szerelem-élmény, halál-élmény

A Kecskeméti Piarista Gimnázium Igazgatója dolgozatot íratott érettségi előtt álló diákjaival. „Volt-e már szerelem-élményem, istenélményem?” Megállapította: aki már volt szerelmes, annak életében rendszerint Isten élményszerűen jelentkezett. – Ilyen értelemben jelentette ki Karl Rahner teológus: Aki megéli a feltétlen hűséget, megtapasztalja az odaadó szeretetet, az akkor is tud Istenről, ha úgy tudja, hogy nem tud róla.” Nem csoda: a legmagasabb földi szeretettől már csak egy lépésre van a Végtelen Szeretet!

De így van ez a szenvedés és halál megtapasztalása esetén is. Ezért mondják: „Zuhanó repülőgépben nincs ateista.” – Kórházi elkülönítőben egy beteg nyilatkozata: „Az intenzív osztályon ideállt ágyam mellé az Isten.” Kosztolányi Dezső halála előtt meggyónt és megáldozott. – Móra Ferenc haldoklása idején Sík Sándort hivatta. – Városi István esztergomi papküldő szerint végül Babits Mihály is meggyónt. Szabó Dezső élete utolsó heteiben egy budai katolikus paphoz járt hittanra.

Templomi szertartás

Paul Claudel, francia drámaíró így nyilatkozott: „1886 karácsonyán kíváncsiságból a Notre Dame-ba léptem be. Álltam a tömegben a szentély bejáratánál, a sekrestye oldalán, jobb oldalt, a második oszlopnál. A kórus énekelte a Magnificatot. Szívemet egyetlen pillanatban megihlette valami. Egyszerre hittem! Hittem, olyan bizonyossággal, hogy azóta sem ingatta meg hitemet semmi. A templomban márványtábla jelzi az esemény helyét.

Vallásos családi közösség

Legtöbb ember számára az Istenhez vezető legfényesebb csillag a család. Boldog az a gyermek, aki Édesanyja ölében tanulja az imádságokat, nagyanyja vezeti először a templomba és áldozás után a padba visszatérő apja arca a legerősebb érv az eukarisztikus jelenlét mellett.

Mi magunk

is lehetünk fényt árasztó csillagok, akik példánkkal támogatjuk környezetünk, társaink Isten felé való közeledését. Hittanórára egyik gyerek hozza a másikat, egyik szülő figyelmezteti a másikat. – A Hagyomány szerint a Napkeleti Bölcsek is visszatérve hazájukba elujjongták a kozmosz Urával, a csillagok királyával való találkozásukat, a pogány népek nevében végzett hódolatukat. Ők lettek a Messiás fellépésére váró közösség első vezetői. – Környezetünk számára nekünk kell lennünk a leghitelesebb misszionáriusoknak, akik a megtalált Istentől az élmény erejével tanúskodhatunk. Ha viszont mi magunk nem akarunk csillagok lenni, másokat Isten felé vezetni, akkor a zsidó Főpapok szégyenletes sorsára juthatunk, akik ugyan tudomást szereztek a várva várt Megváló érkezéséről, de ők maguk egy tapodtat sem mozdultak feléje és népüket sem vezették el hozzá.

Isten mindannyiunkhoz szól. Legtöbbször nem misztikus látomásban. Ha nem követeket, üzenetvivőket indít hozzánk. Ilyen Istenhez vezető postások az istenélmények. Amikor ezek feltűnnek életünkben, a próféták készségével ismételjük: „Szólj Uram, mert hallja a te szolgád!”

Magyar Kurír

 

A napkeleti bölcsek
a missziós egyház példaképei

Írók, költők, festők, filmrendezők gyakori témája a napkeleti bölcsek története. József Attila Betlehemi királyoktól Babits Mihály Csillag után-jáig, Fra Angelicótól Botticelli képeinek pazar pompájáig, Lewis Wallace Ben Húr című regényétől Zeffirelli Jézus élete című filmjéig a művészek előszeretettel nyúlnak e témához. Úgy látszik, saját hitük kiformálása közben erőt merítettek a mágusok küzdelmes hitéből. Vízkereszt napján tanuljuk el az első misszionáriusoktól a szenvedélyes igazságkeresést, a hitpróbák legyőzését és a hithirdetés apostoli módszerét.

A bölcsek missziós erényei

Az igazság szenvedélyes keresése

Csillagászati ismereteik, matematikai számításaik, egyszóval világi tudományos kutatásaik keltették fel bennük a természetfeletti gondolatot. Nem tudták, hogy a rendkívüli fényjelenség a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképében, vagy üstökösnek, illetve szupernóvának a feltűnésével van dolguk. Megszerezték Izrael szent Könyveit, utánanéztek a Bibliában a fényjelenség értelmezésének. Onnét megtudták, hogy a csillag feltűnése Júda Messiás királyának születését jelzi. A tudomány és a hit megérlelte bennük az istenkeresés vágyát. Nekivágtak útjuknak. A hit jobban világított lelkükben, mint fejük felett a csillag.

Keressük mi is szenvedélyesen a végső igazságokat. Vizsgáljuk a jeleket. Mélyedjünk el az anyagvilág kutatásában. Ne féljünk a valódi tudománnyal foglalkozni. Kutassuk lázasan a világ titkait. A teremtett világ nagysága, precíz működése, szépsége, biztosan elvezet az Alkotó felismeréséig. A világi tudományok mellett szükséges a vallással, kinyilatkoztatással is foglalkozni. Forgassuk érdeklődéssel a Bibliát. Tapasztalni fogjuk: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert kielégítést nyernek.”

A hitpróbák legyőzése

A bölcsek nemcsak a karavánút fáradalmait vállalták, hanem a hit próbatételeit is. Három akadályt kellett legyőzniük:

A hitetlenek gúnyolódását. A nem-hívők útközben lemosolyogták: „Ó, ezek az idealisták! Nem a földre néznek, hanem az égre. Valami Krisztust keresnek. Hát ha bolondok, csak hadd keressék!” Ne legyen szempont életünkben: mit szólnak hozzá az emberek. Függetlenítsük magunkat az emberi tekintetektől! Végre merjük képviselni hitünket! Csodabogaraknak tartanak a világ fiai. Lemosolyogják erkölcsi értékrendünket. A bölcsek hitével őrizzük a lelkünkben kigyúlt csillag fényét!

A „vallásosak” nemtörődömségét. Megdöbbenve tapasztalták: Jeruzsálem nincs fellobogózva, a tűzijáték elmaradt. A papok alig tudják megmondani, hol született a Messiás. És még akkor sem mozdulnak helyükről. Ne tartsuk távol magunkat a templomtól, ha a „buzgók”, vagy akár papok lejáratnák az Egyházat: „Tegyétek, amit mondanak, de tetteiket ne kövessétek!”

Érzékszerveik csalódását. Végre megérkeznek Betlehembe. Királyfit kerestek és síró csecsemőt találtak, palota helyett házikót. Ők mégis nagy hittel leborultak a Gyermek előtt. Vállaljuk a hit kockázatát! Nem látható dolgokat kell szilárd meggyőződéssel vallanunk Isten tekintélye miatt: valóságos jelenlét az Eucharisztiában.

A megtalált öröm továbbadása

A mágusok „örömmel tértek vissza hazájukba”. Érezték, ezt az örömet, ezt a szenzációs hírt tudtul kell adniuk azoknak, akik sötétségben élnek. Övéiknek hirdették: megszületett a megváltó! Megtaláltuk! A három bölcs eljutott a Forráshoz, Jézushoz. Akkor visszafordultak, mint az oázist felfedező beduin előőrsök és belekiáltottak a sivatagban bolyongó népek fülébe: „Jöjjetek! Megtaláltuk az Élő Forrást! Nem kell szomjaznotok többé! Mi hétről-hétre a szentmisén átélhetjük a bölcsek örömét. Olyan jó lenne ott maradni a templomban, a vallásos környezetben. De nem maradhatunk Betlehemben! Ha igazi misszionárius szív dobog bennünk, vissza kell térnünk mieinkhez: családba, munkahelyre, lakótársak közé és nem hallgathatunk a megtalált igazságról! Az Úr kiküldetésbe indít: Vidd az Istennel eltelítődött lélek élményét hazád fiainak és szenteld meg a világot! „Örömöm Jézus adta nekem, hogy ne csak az enyém, de mindenkié legyen!”

Magyar Kurír

 

A három ajándék és az Út

 

Mily ajándékot hoz a bölcsek igaz hite? Aranyat - a Királynak, tömjént - Istennek, mirhát - a Halottnak! Az első ugyanis jele a királyi fönségnek, a második az imádandó istenségnek és a harmadik? Az szolgálat az eltemetendő, értünk föláldozandó Testnek, melyet a mirha nem roncsol, hanem megőriz: - tehát jelképe a föltámadásnak is! Mi is, akik olvasunk és hallunk ezekről, kincseinkből adjunk ilyen ajándékokat, hiszen vannak kincseink, bár „cserép edényben” (2Kor 4,7). Gondoljuk meg: létünk nem magunktól, hanem Krisztustól van, nem vagyunk magunké, az övé vagyunk! - Mivel viszonozta Ő a bölcsek kincseit? Azzal, hogy föltűnt újra a Csillag, az Utat mutató, Krisztus, aki az Út és maga a Csillag, „a ragyogó Hajnalcsillag” (Jel 22,16). Más is utal erre: A bölcsek új úton térnek haza. Hiszen aki látta Krisztust, az megismerte Őt: és hívőbb hittel tér haza. Kétfelé visz az út: egy a pusztulásba, másik az Országba. Egy a bűnösöké, Heródes felé; másik Út: az Krisztus, aki által országába jutunk.

Szt. Ambrus: Epifániáról

 

 

 

Venite adoremus Dominum! Jöjjetek, imádjuk az Urat!

Január 13. – egyházközségünk Szentségimádási napja

VI. Pál pápa ajánlotta, hogy minden templomban legyen legalább egyszer egy évben hosszabb ideig tartó, ünnepélyes szentségkitétel, hogy a helyi közösség e szent titkot mélyebben átelmélkedje és imádja. Amikor az Oltáriszentség előtt időzünk, tárjuk fel előtte a szívünket, imádkozzunk szeretteinkért, az egyházközségért, hazánkért, egyházunkért. Szentségimádás idején, a Szentlélekben Krisztussal egyesülve, felajánljuk életünket a Mennyei Atyának. Ebből a csodálatos kapcsolatból növekszik hitünk, reményünk és szeretetünk.

A szentségimádás napjának beosztása:

  7.00          Szentmise, szentségkitétel

  8.00          Csend, egyéni imádás

  8.30          Szentmise

A szentmisét követő szentségimádást az Apor iskola felsősei vezetik,de várjuk a lakótelepi diákokat is.

  10.00        A Szent Anna Otthon lakói

  10.30        Szentmise

              11.30        Felnőtt férfiak (képviselőtestületi tagok, cursillisták, énekkarosok, lakótelepen, környéken élők, intézményeink dolgozói)

  12.30        Csend, egyéni adoráció

  13.00        Rózsafüzér Társulat

              14.00        Felnőtt nők (cursillisták, lakótelepen, környéken élők, intézményeink dolgozói, énekkarosok)

  15.00        Kisgyermekek (hittanosok, aporosok, lakótelepi gyermekek)

  15.30        Felkészülés a családi misére

  16.00        Családi mise

  17.00        Gimnazisták, ministránsok, fiatalok

              18.00        Ünnepi szentmise, celebrálja és a szentbeszédet tartja:
Zdiarszky László karmelita atya

         A szentségimádási órákat a felsorolt csoportok vezetik, de kérjük a kedves híveket, hogy reggel 7 és este 6 között jöjjenek be a Szentségi Jézushoz bármikor, a templom nyitva áll, Jézus pedig tárt karokkal vár mindannyiunkat!

Tegyük lábai elé örömeinket, fájdalmainkat, hogy könnyű szívvel,
lélekben feltöltődve láthassunk neki az újesztendő kihívásainak!

 

 

 

Hirdetések

Szeretettel kérjük a Rózsafüzér Társulat tagjait, a náluk levő régebbi titkokat adják le, mert a kint lévő titkok megnehezítik a cserét. Köszönjük.

 

 

Tavaszi időszakban is cursillót- három napos bentlakásos lelkigyakorlatot tartunk időpontja:

Női: Február 14-17

Férfi: Február 28.-márc. 2.

Kérjük jelentkezzenek a plébánián, kitöltött jelentkezési lappal.

Cursillót végzettek számára lelkigyakorlat március 13-16 között lesz.

 

 

 

 

vissza az elejére

 

 Kezdőlap|  Őrzőangyalkámhoz

Életet a léleknek!