Olvasmány: Iz 60,1-6
Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr
dicsősége felragyogott fölötted! Mert még sötétség borítja a földet, és homály
a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad.
Népek jönnek világosságodhoz, és királyok a benned támadt fényességhez. Hordozd
körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és idejönnek hozzád. Fiaid messze
távolból érkeznek, s a lányaidat ölükben hozzák. Ennek láttára földerülsz,
szíved dobog az örömtől és kitágul. Mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága,
és ide özönlik a nemzetek kincse. Tevék áradata borít majd el, Midián és Efa
dromedárjai. Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak és az Úr dicsőségét
zengik.
Szentlecke: Ef
3,2-3a.5-6
Bizonyára hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti
javatokra részesültem. Kinyilatkoztatásból ismertem meg a titkot, amelyről
korábban nem tudtak az emberek úgy, ahogy most a Lélek a szent apostoloknak és
prófétáknak kinyilatkoztatta. Eszerint Jézus Krisztusban a pogányok is
társörökösök, tagjai az egy testnek, és részesei az ígéretnek, az evangélium
révén.
Evangélium: Mt 2,1-12
Amikor a júdeai Betlehemben
Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről
Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk
csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek
hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a
főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak
születnie. „Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te
Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt,
hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.”
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta
tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek
- mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok,
jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a
királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette
őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot
megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket
anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s
ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást
kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Urunk
megjelenése, a vízkereszt, tulajdonképpen egy második karácsony az Egyház
életében. A keleti egyházakban ezt az ünnepet nagyobb hangsúllyal ünneplik meg,
mint a karácsonyt. A mai ünnep azt akarja kifejezni, hogy Jézus megmutatkozik a
népek előtt, mert a napkeleti bölcsek a föld népeit jelképezik. A napkeleti
bölcsek személyében az egész földkerekség hódol az Úr előtt, aki közénk jött,
megtestesült, Megváltónkká lett, hogy megszabadítson bennünket a bűn
rabságából. Jézus most már nemcsak a zsidóknak mutatkozik meg, hanem minden
népnek, minden pogány népnek.
Kik
ezek a bölcsek, mágusok, akiket a népi hagyomány a három királyok - Gáspár,
Menyhért, Boldizsár - alakjával színesített? Minden valószínűség szerint
mezopotámiai csillagászok voltak. Tehát tudós emberek ők, akik a csillagok
járását tanulmányozták. Ezért mondhatták: Láttuk csillagát keleten.
A
bölcsek hazájukban az eget kémlelve fölfedezték ezt az új csillagot, melyből
azt olvasták ki, hogy a zsidók országában új hatalmas király született. Útra
keltek, hogy tiszteletüket és hódolatukat tegyék le az új király előtt. Így
jutnak el Jeruzsálembe a zsidók országának fővárosába és ott, a fővárosban
keresték ezt az új királyt.
Ami
ezután történik már Isten kegyelmének és a hitnek a dolga. Mert megkapják a
választ: Betlehemben kell keresniük, és a bölcsek szó nélkül útra kelnek és
elmennek Betlehembe. Csillagjukat követve megtalálják a jászolban fekvő
gyermeket és leborulva imádják.
A
bölcsek története mutatja: az értelem, a tudomány és a hit nem zárja ki egymást,
hanem egymásra épít. Értelmünk segítségünkre van abban, hogy megtaláljuk vele
az Isten, mint ahogy a napkeleti bölcsek is értelmük segítségével indultak el a
hosszú úton megtalálni a Messiáskirályt. De ahogyan a bölcsek esetében
Jeruzsálem után a hit vezette őket a jászolban fekvő Isten Fiához, úgy nekünk
sem szabad elfelejteni: pusztán értelmünkkel sosem találjuk meg Istent. Egy
bizonyos pont után az értelemnek át kell adni a helyét a hit számára. Mert ha a
bölcsek is pusztán értelmünkre hallgattak volna, akkor Jeruzsálem után
visszatérhettek volna dolgavégezetlenül hazájukba.
De ha
értelmünk segítségével a hit által megtaláljuk is az Istent, az még nem elég.
Ebben is példát mutatnak a napkeleti bölcsek: leborulnak Jézus előtt, aranyat,
tömjént, s mirhát ajándékozva nekik.
Boruljunk
le mi is velük együtt ezen a szent ünnepen, s tegyük oda lélekben mi is az
aranyat, a tömjént és a mirhát. Az aranyat, mely a királyoknak jár ki, s ezzel
elismerjük Jézust lelkünk királyának, akinek parancsaira hallgatunk. Tömjént,
ami az Istennek jár ki, s elismerve ezzel Jézust Istenünknek. Mirhát, mely az
áldozatnak jár ki, s elismerve ezzel Jézust az Isten Bárányának, aki elveszi a
világ bűneit, ami bűneinket, aki a mi megváltónk lett.
Istenhez vezető csillagok
A népligeti Planetáriumban a
karácsony előtti héten több alkalommal is bemutatták a „Betlehemi csillag” című
programot. Az előadás megpróbál feleletet adni a kérdésre: hogyan magyarázható
tudományosan ez a rendkívüli fényjelenség. Kepler szerint a Jupiter és a Saturnus
bolygó együttállása a Halak csillagképében a jelenség oka. Más csillagászok egy
addig ismeretlen, nagy fényerejű üstökösnek tartják. Vannak, akik szupernova
csillagra gyanakszanak, amely 24 óra alatt több energiát sugároz ki, mint a mi
Napunk 40 ezer év alatt. A biblikusok szerint csillagászatilag maradéktalanul
nem is magyarázható. – Nos, vitatkozzanak rajta a tudósok. Ne is annyira égen
feltűnő fényjelenségnek tekintsük, inkább isteni jelnek, amely belső kegyelmi
ösztönzést adott a nyitott lelkű embereknek az istenkeresésre, átsegítette a
nehézségeken és elvezette őket Istenhez, aki Jézusban eljött közénk. – Ha így
tekintjük, akkor állíthatjuk, hogy mindannyiunk lelkében gyulladnak fénylő
jelek, amelyek Isten felé irányítanak.
Istenhez vezető csillagok
A természet szépsége
Vannak, akik megállnak az
égbenyúló hegycsúcsok előtt, kitárják karjukat a végtelen óceán partján,
engedik, hogy ráboruljon lelkükre a csillagos éjszaka sejtelmes hangulata.
Elcsodálkoznak a hópehely kristályos szerkezetén, a pillangó szárnyának ezüstös
rajzolatán, vagy a falevél titokzatos felépítésén. Láttukra feltör lelkükből
Petőfi elragadtatott verssora: „Oh természet, oh dicső természet, mely nyelv
merne versenyezni véled. Mily nagy vagy te, mentül inkább hallgatsz, annál
többet, annál szebbet mondasz.” És mit mond a természet? „A Mindenség ezer
hangon egyet zeng: szent az Isten, szent az Isten, szent, szent, szent!” (SzVU
79/6)
A tudomány
Az elmélyült tudomány is
sokakat közelebb visz Istenhez.
Jegyesoktatáson jelentette ki
egy III. éves medika: „Mióta anatómiából leszigorlatoztam, azóta megszűnt
minden kételyem Isten létére vonatkozólag. Az emberi test zseniális Tervezőt
feltételez.” Linné laboratóriumában csendre intette a belépőt: „Pszt! Az Istent
láttam elhaladni a mikroszkóp tárgylencséje előtt!” – A félműveltség, a butaság
eltávolít Istentől, az igazi tudomány közelebb visz.
A szerelem-élmény, halál-élmény
A Kecskeméti Piarista Gimnázium
Igazgatója dolgozatot íratott érettségi előtt álló diákjaival. „Volt-e már
szerelem-élményem, istenélményem?” Megállapította: aki már volt szerelmes,
annak életében rendszerint Isten élményszerűen jelentkezett. – Ilyen értelemben
jelentette ki Karl Rahner teológus: Aki megéli a feltétlen hűséget,
megtapasztalja az odaadó szeretetet, az akkor is tud Istenről, ha úgy tudja,
hogy nem tud róla.” Nem csoda: a legmagasabb földi szeretettől már csak egy
lépésre van a Végtelen Szeretet!
De így van ez a szenvedés és
halál megtapasztalása esetén is. Ezért mondják: „Zuhanó repülőgépben nincs
ateista.” – Kórházi elkülönítőben egy beteg nyilatkozata: „Az intenzív
osztályon ideállt ágyam mellé az Isten.” Kosztolányi Dezső halála előtt
meggyónt és megáldozott. – Móra Ferenc haldoklása idején Sík Sándort hivatta. –
Városi István esztergomi papküldő szerint végül Babits Mihály is meggyónt.
Szabó Dezső élete utolsó heteiben egy budai katolikus paphoz járt hittanra.
Templomi szertartás
Paul Claudel, francia drámaíró
így nyilatkozott: „1886 karácsonyán kíváncsiságból a Notre Dame-ba léptem be.
Álltam a tömegben a szentély bejáratánál, a sekrestye oldalán, jobb oldalt, a
második oszlopnál. A kórus énekelte a Magnificatot. Szívemet egyetlen
pillanatban megihlette valami. Egyszerre hittem! Hittem, olyan bizonyossággal,
hogy azóta sem ingatta meg hitemet semmi. A templomban márványtábla jelzi az
esemény helyét.
Vallásos családi közösség
Legtöbb ember számára az
Istenhez vezető legfényesebb csillag a család. Boldog az a gyermek, aki
Édesanyja ölében tanulja az imádságokat, nagyanyja vezeti először a templomba
és áldozás után a padba visszatérő apja arca a legerősebb érv az eukarisztikus jelenlét
mellett.
Mi magunk
is lehetünk fényt árasztó
csillagok, akik példánkkal támogatjuk környezetünk, társaink Isten felé való
közeledését. Hittanórára egyik gyerek hozza a másikat, egyik szülő
figyelmezteti a másikat. – A Hagyomány szerint a Napkeleti Bölcsek is
visszatérve hazájukba elujjongták a kozmosz Urával, a csillagok királyával való
találkozásukat, a pogány népek nevében végzett hódolatukat. Ők lettek a Messiás
fellépésére váró közösség első vezetői. – Környezetünk számára nekünk kell
lennünk a leghitelesebb misszionáriusoknak, akik a megtalált Istentől az élmény
erejével tanúskodhatunk. Ha viszont mi magunk nem akarunk csillagok lenni,
másokat Isten felé vezetni, akkor a zsidó Főpapok szégyenletes sorsára
juthatunk, akik ugyan tudomást szereztek a várva várt Megváló érkezéséről, de
ők maguk egy tapodtat sem mozdultak feléje és népüket sem vezették el hozzá.
Isten mindannyiunkhoz szól.
Legtöbbször nem misztikus látomásban. Ha nem követeket, üzenetvivőket indít
hozzánk. Ilyen Istenhez vezető postások az istenélmények. Amikor ezek feltűnnek
életünkben, a próféták készségével ismételjük: „Szólj Uram, mert hallja a te
szolgád!”
Magyar Kurír
A napkeleti bölcsek
a missziós egyház példaképei
Írók, költők, festők, filmrendezők
gyakori témája a napkeleti bölcsek története. József Attila Betlehemi
királyoktól Babits Mihály Csillag után-jáig, Fra Angelicótól Botticelli
képeinek pazar pompájáig, Lewis Wallace Ben Húr című regényétől Zeffirelli
Jézus élete című filmjéig a művészek előszeretettel nyúlnak e témához. Úgy
látszik, saját hitük kiformálása közben erőt merítettek a mágusok küzdelmes
hitéből. Vízkereszt napján tanuljuk el az első misszionáriusoktól a
szenvedélyes igazságkeresést, a hitpróbák legyőzését és a hithirdetés apostoli
módszerét.
A bölcsek missziós erényei
Az igazság szenvedélyes keresése
Csillagászati ismereteik,
matematikai számításaik, egyszóval világi tudományos kutatásaik keltették fel
bennük a természetfeletti gondolatot. Nem tudták, hogy a rendkívüli
fényjelenség a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképében,
vagy üstökösnek, illetve szupernóvának a feltűnésével van dolguk. Megszerezték
Izrael szent Könyveit, utánanéztek a Bibliában a fényjelenség értelmezésének.
Onnét megtudták, hogy a csillag feltűnése Júda Messiás királyának születését
jelzi. A tudomány és a hit megérlelte bennük az istenkeresés vágyát. Nekivágtak
útjuknak. A hit jobban világított lelkükben, mint fejük felett a csillag.
Keressük mi is szenvedélyesen a
végső igazságokat. Vizsgáljuk a jeleket. Mélyedjünk el az anyagvilág
kutatásában. Ne féljünk a valódi tudománnyal foglalkozni. Kutassuk lázasan a
világ titkait. A teremtett világ nagysága, precíz működése, szépsége, biztosan
elvezet az Alkotó felismeréséig. A világi tudományok mellett szükséges a
vallással, kinyilatkoztatással is foglalkozni. Forgassuk érdeklődéssel a
Bibliát. Tapasztalni fogjuk: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot,
mert kielégítést nyernek.”
A hitpróbák legyőzése
A bölcsek nemcsak a karavánút
fáradalmait vállalták, hanem a hit próbatételeit is. Három akadályt kellett
legyőzniük:
A
hitetlenek gúnyolódását. A nem-hívők útközben lemosolyogták: „Ó, ezek az
idealisták! Nem a földre néznek, hanem az égre. Valami Krisztust keresnek. Hát
ha bolondok, csak hadd keressék!” Ne legyen szempont életünkben: mit szólnak
hozzá az emberek. Függetlenítsük magunkat az emberi tekintetektől! Végre merjük
képviselni hitünket! Csodabogaraknak tartanak a világ fiai. Lemosolyogják
erkölcsi értékrendünket. A bölcsek hitével őrizzük a lelkünkben kigyúlt csillag
fényét!
A
„vallásosak” nemtörődömségét. Megdöbbenve tapasztalták: Jeruzsálem nincs
fellobogózva, a tűzijáték elmaradt. A papok alig tudják megmondani, hol
született a Messiás. És még akkor sem mozdulnak helyükről. Ne tartsuk távol
magunkat a templomtól, ha a „buzgók”, vagy akár papok lejáratnák az Egyházat:
„Tegyétek, amit mondanak, de tetteiket ne kövessétek!”
Érzékszerveik
csalódását. Végre megérkeznek Betlehembe. Királyfit kerestek és síró csecsemőt
találtak, palota helyett házikót. Ők mégis nagy hittel leborultak a Gyermek
előtt. Vállaljuk a hit kockázatát! Nem látható dolgokat kell szilárd
meggyőződéssel vallanunk Isten tekintélye miatt: valóságos jelenlét az
Eucharisztiában.
A megtalált öröm továbbadása
A mágusok „örömmel tértek vissza
hazájukba”. Érezték, ezt az örömet, ezt a szenzációs hírt tudtul kell adniuk
azoknak, akik sötétségben élnek. Övéiknek hirdették: megszületett a megváltó!
Megtaláltuk! A három bölcs eljutott a Forráshoz, Jézushoz. Akkor
visszafordultak, mint az oázist felfedező beduin előőrsök és belekiáltottak a
sivatagban bolyongó népek fülébe: „Jöjjetek! Megtaláltuk az Élő Forrást! Nem
kell szomjaznotok többé! Mi hétről-hétre a szentmisén átélhetjük a bölcsek
örömét. Olyan jó lenne ott maradni a templomban, a vallásos környezetben. De
nem maradhatunk Betlehemben! Ha igazi misszionárius szív dobog bennünk, vissza
kell térnünk mieinkhez: családba, munkahelyre, lakótársak közé és nem
hallgathatunk a megtalált igazságról! Az Úr kiküldetésbe indít: Vidd az
Istennel eltelítődött lélek élményét hazád fiainak és szenteld meg a világot!
„Örömöm Jézus adta nekem, hogy ne csak az enyém, de mindenkié legyen!”
Magyar
Kurír
A három ajándék és az Út
Mily ajándékot hoz a bölcsek igaz hite? Aranyat - a
Királynak, tömjént - Istennek, mirhát - a Halottnak! Az első ugyanis jele a
királyi fönségnek, a második az imádandó istenségnek és a harmadik? Az
szolgálat az eltemetendő, értünk föláldozandó Testnek, melyet a mirha nem
roncsol, hanem megőriz: - tehát jelképe a föltámadásnak is! Mi is, akik olvasunk
és hallunk ezekről, kincseinkből adjunk ilyen ajándékokat, hiszen vannak
kincseink, bár „cserép edényben” (2Kor 4,7). Gondoljuk meg: létünk nem
magunktól, hanem Krisztustól van, nem vagyunk magunké, az övé vagyunk! - Mivel
viszonozta Ő a bölcsek kincseit? Azzal, hogy föltűnt újra a Csillag, az Utat
mutató, Krisztus, aki az Út és maga a Csillag, „a ragyogó Hajnalcsillag” (Jel
22,16). Más is utal erre: A bölcsek új úton térnek haza. Hiszen aki látta
Krisztust, az megismerte Őt: és hívőbb hittel tér haza. Kétfelé visz az út: egy
a pusztulásba, másik az Országba. Egy a bűnösöké, Heródes felé; másik Út: az
Krisztus, aki által országába jutunk.
Szt. Ambrus: Epifániáról
Venite adoremus Dominum! – Jöjjetek, imádjuk az Urat!
Január 13. – egyházközségünk Szentségimádási
napja
VI. Pál pápa ajánlotta, hogy
minden templomban legyen legalább egyszer egy évben hosszabb ideig tartó,
ünnepélyes szentségkitétel, hogy a helyi közösség e szent titkot mélyebben
átelmélkedje és imádja. Amikor az Oltáriszentség előtt időzünk, tárjuk fel
előtte a szívünket, imádkozzunk szeretteinkért, az egyházközségért, hazánkért,
egyházunkért. Szentségimádás idején, a Szentlélekben Krisztussal egyesülve,
felajánljuk életünket a Mennyei Atyának. Ebből a csodálatos kapcsolatból
növekszik hitünk, reményünk és szeretetünk.
A szentségimádás napjának beosztása:
7.00 Szentmise,
szentségkitétel
8.00 Csend,
egyéni imádás
8.30 Szentmise
A
szentmisét követő szentségimádást az Apor iskola felsősei vezetik,de várjuk a
lakótelepi diákokat is.
10.00 A
Szent Anna Otthon lakói
10.30 Szentmise
11.30 Felnőtt
férfiak (képviselőtestületi tagok, cursillisták, énekkarosok, lakótelepen,
környéken élők, intézményeink dolgozói)
12.30 Csend,
egyéni adoráció
13.00 Rózsafüzér
Társulat
14.00 Felnőtt nők (cursillisták, lakótelepen,
környéken élők, intézményeink dolgozói, énekkarosok)
15.00 Kisgyermekek
(hittanosok, aporosok, lakótelepi gyermekek)
15.30 Felkészülés
a családi misére
16.00 Családi
mise
17.00 Gimnazisták,
ministránsok, fiatalok
18.00 Ünnepi
szentmise, celebrálja és a szentbeszédet tartja:
Zdiarszky László karmelita atya
A szentségimádási órákat a felsorolt csoportok vezetik, de
kérjük a kedves híveket, hogy reggel 7 és este 6 között jöjjenek be a Szentségi
Jézushoz bármikor, a templom nyitva áll, Jézus pedig tárt karokkal vár
mindannyiunkat!
Tegyük lábai
elé örömeinket, fájdalmainkat, hogy könnyű szívvel,
lélekben feltöltődve láthassunk neki az újesztendő kihívásainak!
Hirdetések
Szeretettel kérjük a
Rózsafüzér Társulat tagjait, a náluk levő régebbi titkokat adják le, mert a
kint lévő titkok megnehezítik a cserét. Köszönjük.
Tavaszi időszakban is
cursillót- három napos bentlakásos lelkigyakorlatot tartunk időpontja:
Női: Február 14-17
Férfi: Február
28.-márc. 2.
Kérjük jelentkezzenek a plébánián, kitöltött
jelentkezési lappal.
Cursillót végzettek számára lelkigyakorlat
március 13-16 között lesz.