Életet a léleknek!

 

2009. április 12.    A Szentlélek templom lapja                  HÚSVÉTVASÁRNAP

 

 Kezdőlap|




        

Olvasmány: ApCsel 10,34a.37-43

Akkor Péter beszélni kezdett: ,,Valóban azt tapasztalom, hogy Isten nem személyválogató, Ti is tudjátok, hogy mi történt Galileától kezdve egész Júdeában, a János által hirdetett keresztség után; hogy miképpen kente föl Isten Szentlélekkel és erővel a Názáretből való Jézust, aki körüljárt, jót tett, és meggyógyította mindazokat, akiket az ördög a hatalmába kerített, mert Isten vele volt. Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit ő a zsidók országában és Jeruzsálemben tett. Fára függesztve megölték őt. De Isten harmadnapon feltámasztotta, s megadta

neki, hogy megjelenjen, nem az egész népnek, hanem Isten által előre kijelölt tanúknak, minekünk, akik ettünk és ittunk vele, miután halottaiból feltámadt. Meg is parancsolta nekünk, hogy hirdessük a népnek, és bizonyítsuk, hogy ő az, akit Isten az élők és a holtak bírájává rendelt. Róla tesz tanúságot az összes próféta, hogy az ő neve által mindenki elnyeri a bűnök bocsánatát, aki csak hisz benne.''

 

Szentlecke: 1Kor 5,6b-8

Dicsekvéstek nem helyes. Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti? El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, hisz valójában kovásztalanok vagytok! Mert húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták. Üljünk tehát ünnepet, de ne a régi kovásszal, sem a rosszaság és a gonoszság kovászával, hanem az egyeneslelkűség és az igazság kovásztalanságával.

 

 

Evangélium: Jn 20,1-9

Mária Magdolna a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a sírbolttól. Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!'' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból.

 

 

 

Az öröm vallása

 

 

A Jézus feltámadása feletti öröm betölti a keresztények életét, és emiatt nevezhetjük Krisztusba vetett hitünk megélését és megvallását az öröm vallásának.

Az öröm a keresztény élet lényegi velejárója, a feltámadásra teremtett emberi lét boldog kimenetelét mutatja. Krisztus tanúi a keresztények pedig szükségszerűen feltámadásának a tanúi, akik az örök (és elvehetetlen) örömet hirdetik. Fontos, hogy mindenki részese és hiteles továbbadója legyen a Krisztusban való feltámadás örömének, amit senki sem vehet el tőlünk.

 

Christus resurrexit – Krisztus feltámadt!

 

Ennek az éjszakai virrasztásnak a során ismét átéltük a Feltámadás döntő és mindig időszerű eseményét, a keresztény hit központi misztériumát. A templomokban számtalan húsvéti gyertya gyulladt ki, jelképezve Krisztus fényét, amely megvilágította és megvilágítja az emberiséget, örökre legyőzte a bűn és a rossz sötétségét. Ma erőteljesen visszhangzanak azok a szavak, amelyek döbbenettel töltötték el az asszonyokat, akik a szombat utáni első nap reggelén a sírhoz siettek, ahová Krisztus holttestét helyezték, miután levették a keresztről. Az asszonyok, akik szomorúak és vigasztalanok voltak, Mesterük elveszítése miatt, amikor a sírhoz érkeztek, látták, hogy a bejáratot lezáró nagy követ valaki elgurította és a Mester teste már nem volt ott. Miközben ott álltak bizonytalanul és eltévelyedve, két ragyogó ruhába öltözött féfi lepte meg őket ezekkel a szavakkal:

 

 „Miért keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, föltámadt”. „Non est hic, sed resurrexit”. Attól a reggeltől kezdve ezek a szavak szüntelenül felhangzanak a világegyetemben, mint örömhír, amely minden változás nélkül, ugyanakkor végtelen és mindig új hanggal szeli át az évszázadokat.

 

„Nincs itt. Feltámadt”. A mennyei hírnökök mindenekelőtt azt közlik, hogy Jézus „nincs itt”: Isten Fia nem maradt a sírban, mivel nem válhatott a halál foglyává és a sír, nem tarthatta fogva az „Élőt”, aki maga az élet forrása. „Az a szombat nagy ünnep volt”, mint ahogy János evangelista írja, a történelem legünnepélyesebb napja, amikor a „szombat Ura” beteljesítette a teremtés művét, az embert és az egész világmindenséget Isten gyermekei dicsőségére emelte. Miután véghez vitte ezt a rendkívüli művet, halott testét áthatotta Isten életet adó lehellete, és széttörve a sír korlátait, dicsőségesen feltámadt. Ezért hirdették az angyalok, hogy „nincs itt”, nincs a sírban. Zarándokként járt az emberek földjén, útját, mint mindenki, a sírban fejezte be, de legyőzte a halált, és szeretetből, teljesen új módon, megnyitotta a földet és azt szélesre tárta az Ég felé.


Krisztus feltámadása, a Keresztség révén, a mi feltámadásunkká vált. Ezt már Ezekiel próféta is megjövendölte és próféciájának szavai sajátságos értelmet nyernek Húsvétkor, mert ma teljesedik be a Teremtő ígérete. Ma, nyugtalanságoktól és bizonytalanságoktól jelölt korunkban ismét átéljük a feltámadás eseményét, amely megváltoztatta életünk arculatát, megváltoztatta az emberiség történelmét. A feltámadt Krisztustól várnak reményt, olykor nem is tudatosan, mindazok, akiket még a szenvedés és a halál köteléke nyom el.
A feltámadt Úr mindenütt éreztesse erejét, amely az életet, a békét és a szabadságot akarja. Mindenkihez szólnak szavai, amelyekkel Húsvét reggelén az angyal megnyugtatta az asszonyok félelemmel teli szívét: „Ne féljetek… Nincs itt. Föltámadt.”


Jézus feltámadt és békéjét nekünk ajándékozza, Ő maga a béke. Ezért az egyház erőteljesen ismétli: Krisztus feltámadt – Christós anésti. A harmadik évezred emberisége ne féljen megnyitni szívét Krisztusnak. Evangéliuma töltse el minden ember szívét, maradéktalan válaszként a béke és a boldogság utáni vágyakozásra.
Krisztus él és velünk együtt halad. A szeretet hatalmas misztériuma! Christus resurrexit, quia Deus caritas est! Alleluja!                  XVI. Benedek Pápa

 

Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die
.   (Pilinszky János)

 

 

Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

 

Hangzik közel kétezer év óta a legnagyobb örömhír. A keleti egyházban pedig ezzel köszöntik egymást Krisztus tanítványai. Igen, a legnagyobb örömhír a Feltámadás! Az, hogy Krisztus szeretetét nem győzte le sem megvetés, sem ostorcsapás, sem kalapács, sem kősír, sem halál. Mert a szeretet örökkévalóságot követel. A szeretet és annak műve örökre megmarad. Minden más mulandó.

 

Krisztus feltámadt, a Szeretet győzött. Bízzatok – mondja Jézus, én legyőztem a világot! Gondolsz-e rá gyakran? Eszedbe jut-e, ha erőtlennek érzed magad, ha elhagyatott, erőtől megfosztott, élettől megpróbált napjaid vannak, vagy ha koporsó mellé szólít a sors?  Vagy ha éppen jól megy a sorod, azt hiszed, te irányítod az életed, minden rendben van, megelégedett vagy a sorsoddal?

 

Testvérem, ma tekints fel az égre és szólítsd meg a Feltámadt Jézust! Hadd árasszon el az öröm és a megújuló élet Lelkével! Meglátod, ő jön, melléd szegődik és veled megy utadon. Bíztat, lelkesít Téged, hogy tovább tudj lépni és szeretni. Mi a Feltámadás? Egyik vers ezt írja: „Nem könny a vég – hanem vígasság. Nem kétségbeesés – hanem élő remény. Nem búcsú, hanem találkozás. Nem hervadás – hanem virágba szökés. Nem harag, hanem megbocsátás. Nem eltaszítás – hanem örök ölelés. Nincs hallgatás – csak zengő ének, és Élet, diadalmas élet”  

 

Feltámadás Az első világító „szó” a húsvéti éjféli mise után hangzik el: „Krisztus föltámadott” – mondja a fiatal Nyehljudov szerelmének, Katjának. S a leány: „Valóban föltámadott”. Évszázados szavak a húsvéti gyertyák fényében, de milyen éretlenül hangzanak a fiú szájából! Hogy mennyire éretlenül, azt igazán akkor érezzük, amikor évek múltán a jelenet szóról szóra megismétlődik közöttük, de most már valóban hittel, egész életük, bukásuk és feltámadásuk valóságával.

 

A feltámadás örömének megélése

A feltámadás öröme valami olyasmi, aminek megtapasztalását nekünk is érdemes tanulnunk, de amit csak akkor tapasztalhatunk meg, ha először kitanuljuk a kereszt tragédiáját. Ahhoz, hogy föltámadjunk, először meg kell halnunk. Meg kell halnunk az önzés számára, amely minden jóban gátol minket, félelmeink számára, ami a világot oly szűkké, oly hideggé, oly szegénnyé, oly kegyetlenné teszi. Meg kell halnunk, de úgy, hogy lelkünk élhessen, örvendezhessen, felfedezhesse az élet kútforrását. Ha ezt megtesszük, akkor Krisztus feltámadása hozzánk is eljön. A kereszten való meghalás nélkül azonban nincs feltámadás, feltámadás, amely öröm, a visszaszerzett élet öröme, annak az életnek az öröme, amelyet senki sem vehet el többé tőlünk! Olyan életnek az öröme ez, amely dúsan bővelkedik, amely – mint valami hegyekből lefutó folyó – magát a mennyországot hozza magával gyöngyöző vizében visszatükrözve. Krisztus feltámadása történelmi valóság, ahogyan kereszthalála is valóság volt, és éppen azért hiszünk benne, mivel történelem. Nem csupán szívünkből, hanem tapasztalatunk teljességéből épül föl bennünk a föltámadt Krisztus ismerete. Napról napra jobban megismerjük, akárcsak az apostolok. Nem a testi Krisztust, nem azt a Krisztust, akit az emberek zavartan vettek körül földi életében, hanem az örökké élő Krisztust. A lelki Krisztust, akiről Szent Pál beszél, a feltámadt Krisztust, aki beletartozik az időbe és az örökkévalóságba, mivel egykor meghalt a kereszten, de örökké él. Krisztus feltámadása az egyetlen olyan esemény, amely mind a múlthoz, mind a jelenhez hozzátartozik. A múlthoz, mivel egy bizonyos napon, egy bizonyos helyen, egy bizonyos pillanatban történt, mivel úgy látták és úgy tudtak róla, mint ami időben történt, azoknak az idejében, akik ismerték Öt. Ugyanakkor minden naphoz is hozzátartozik, mivel Krisztus, miután egyszer feltámadt, örökké él és mindannyian személyesen ismerhetjük, és ha nem ismerjük meg Öt személyesen, nem tanulhatjuk meg, mit jelent kereszténynek lenni.

 

A Kr. e. 3. évezred mezopotámiai irodalmából fennmaradt híres Gilgames-eposz a tisztelt király halhatatlanságra való törekvéseit beszéli el. Gilgames kalandos útja után kétségbeesetten keresi fle, Utnapistit, akitől megtudja a halhatatlanság titkát: 6 nap és 7 éjjel virrasszon! Ő azonban nem tudja kiállni a próbát, elalszik. Sikertelen keresése után be kell látnia, hogy a halhatatlanság az ember számára önmagában elérhetetlen. Isten tényleg szereti alkotását, ezért irgalmat gyakorolt vele: egyszülött Fia eljövetele, szenvedése, halála és feltámadása által megváltotta az embert az örök haláltól, a megsemmisüléstől, újra hazahívta őt a halhatatlan élet végtelen örömébe. Jézus Krisztus föltámadása így az ember hőn óhajtott vágyának a teljesülése. Kinyílt az út előre!

 

 

Húsvéti ima

 

 

Élő Jézus Krisztus!

Köszönjük, hogy nem ért véget utad hozzánk, hanem éppen elkezdődött. Köszönjük, hogy ma is bátran szólíthatunk téged Mesternek. Szent küldetésed megismerése hatalmas öröm számunkra. Ebből élünk naponta és ez a mi egyetlen teljes vigasztalásunk. Reménységre és bátorságra ébredt húsvéti néped megújult lélekkel dicsér ma is Téged. Hallgasd meg énekünk!

 

Élő Jézus Krisztus!

Vedd el tőlünk a sablonos szavakat és adj helyette élettel teli üzenetet szerte az Egyházadban. Vádaskodás helyett a másik ember felfedezése, bizalmatlanság helyett az együttműködés, erőtlenség helyén pedig lendületes szolgálat ébredjen ma. Töredezettségünk hadd gyógyuljon a húsvéti ünnep örömében. Kiábrándultságunkat és elesettségünket hadd váltsa fel a Te húsvéti lendületed. Mozgass meg minket, hogy mi is mozgatók lehessünk. Formáld át életünket!

 

Élő Jézus Krisztus!

Tágítsd ki látókörünket, hogy felelősen nézzünk szét környezetünkben. Taníts meg minket éleslátásra és a mélységekre is tekintő, kutató keresésre. Engedd úgy szemlélnünk a múltat ma életünkben, hogy a benned kapott biztos jövő vezessen minket.  Törölj ki mindent az életünkből, ami szembefordít minket veled. Add nekünk ma az értelmes jövő biztonságát. Vezesd küldetésünk!

 

Élő Jézus Krisztus!

Sokan nyújtják felénk kezüket, de nekünk nincs erős és nagy kezünk. Sokan kiáltanak utánunk, de mi csak ritkán fordulunk vissza. Sokan állítanának meg minket az úton, de képtelenek vagyunk a lassításra. Húsvéti erőddel állj mellénk, hogy ne felejtsük el soha közelségedet. Fogd meg a kezünket, és emeld fel a fejünket. Tégy minket olyanná, hogy téged lássanak és érezzenek az emberek ott, ahol mi vallomást teszünk Rólad. Szabadíts meg álruhánktól és hazug külsőnktől, hogy ne ártsunk tovább a te nagy művednek, Adj szolgálatunknak őszinteséget!

 

Élő Jézus Krisztus!

Fájdalmas tekinteteket látunk magunk körül nap mint nap. Gyásszal, betegséggel, magánnyal és eltört élettel küzdő emberek kérdéseit hozzuk most is eléd. Kontinensek szenvedése, színek és fajok, nemek és korok megkülönböztetése fájó teher rajtunk. Látjuk a pusztítás és ártás nagy erőit, de hisszük, hogy a te isteni gondoskodásod mindent felülmúl. Építsd, Urunk a szeretet és békességet bennünk. Küldj el minket mentő, védő és gyógyító szolgálatra a te erőddel. Taníts minket alázatra, hogy ne élni és alkotni nehéz és sötét napokban is. Taníts minket alázatra, hogy ne önmagunkban bízzunk, hanem akaratodat kutassuk. Adj nekünk új kezdetet életmentő húsvéti győzelmedből.

 

Élő Jézus Krisztus!

Hallgasd meg énekünk! Formáld át életünket! Vezesd küldetésünk! Adj szolgálatunknak őszinteséget! Adj nekünk új kezdetet életmentő húsvéti győzelmedből!

Élő Jézus Krisztus! Építs föl minket a romokból húsvéti, élő közösségeddé! Ámen .

 

 

 

Óvatos emberek

Fenyegető járvány jele, mikor mindenhol tucatembereket találunk. Mikor az ember mint állampolgár vagy mint keresztény, nem egész ember. Elvek helyett, alkalmazkodás, meghunyászkodás foglal tért. Ezt okosságnak hívják. A szívük, lelkük hisz, szeret, remél valamit, de azt tartják, hogy ne menjen az ember a falnak, A sok bölcs óvakodás következtében egyet sem lépnek előre. Ettől az előrelátó mérséklettől befagy saját meggyőződésük. Mondják, elég, ha az ember magának jó. Ne vigye bele szent meggyőződését az életbe, az utcára, a választásokba. Legyen meg a szabadsága, hogy leszedje fejét, és helyébe üres álarcot rakjon, melynek nincs agya, de annál nagyobb füle és szája. Pedig hát őket a természet arra alkotta, hogy a jognak, az igaznak, a hitnek, az örök élet vágyának nyílt lovagjai, és ne a tucatember jelmezével letakart titkosszolgálati vagyonőrök legyenek.

P. Gaál Jenő SVD

Tűzzel és vízzel

 

Az egyház legegyszerűbb, de legszebb szimbólumaival jelenítjük meg a Húsvétot. – A pogány Róma Pontifex maximusa minden évkezdetkor, március 1-én egy tűzgyújtó prizmával, tükörrel a napfény sugaraiból meggyújtott egy gyümölcsfa gallyat. E parázsnak, szent tűznek érintetlennek kellett maradnia. A húsvéti liturgia tűzszentelése, a rőzse, korábban a kidőlt temetői keresztekből rakott tűz fénye, melege bevilágítja a mai éjszakát. A húsvéti gyertya lángja és terjedő fénye, a kezünkben kigyúló kis gyertyákkal együtt, elemi erővel találkoztat a feltámadt Krisztussal, aki a halál sötétsége után fényt árasztott a világra. A víz, a szomjúságot oltó, a megtisztító, az újjászületést, a keresztséget jelképező a másik fontos kelléke a vigília ünneplésnek. Szent Ambrus tanítja: „Ó, te víz, méltó lettél arra, hogy Krisztus kegyelemközlő eszköze légy!” Az Asperges, a szenteltvíz hintés ősi keresztény rítusa a zsoltárost idézi: „Hints meg engem izsóppal és megtisztulok!” vagy a másik zsoltárt: „Mint a szarvasgím a források vizére, úgy kívánkozik a lelkem tehozzád, Istenem!”

Tűzzel és vízzel, azaz mindennel és mindenestül ünneplünk. Ilyen ellentétpárok fejezik ki a teljesség élményünket: ég és föld, test és lélek, tűz és víz. Az ember ma, Húsvétkor a legszebbet, az egészet, mindent belead a maga törékeny, emberi ünneplésébe. – A Márk-evangélium szerint, amelyből a föltámadás történetét hallottuk, a főszereplők az asszonyok. A három szent nő, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme, akikről a mozgalmas igéket olvassuk. A János evangélium pedig majd Péterről és Jánosról beszél. Nők és férfiak, asszonyok és apostolok, azaz mindenki felismeri, mindenki dicsőíti, mindenki örül neki, mindenki meghatódottan fogadja.

Húsvét az egész világé, akkor is, ha nem mindenki akar róla tudni. A feltámadás lehetőségének híre megérint mindenkit. „Ha Krisztus nem támadt volna fel, hiábavaló a mi igehirdetésünk és hiábavaló a ti hitetek is!” (1 Kor 15,14) – Aki azonban hallgat a kétezer éves egyházra, aki velünk ünnepel (tűzzel és vízzel), aki tud hinni, az Carlo Carrettoval állíthatja: kerestem és megtaláltam! Ennek örömét adja meg a feltámad Krisztus az idei Húsvétkor mindannyiunknak!

 

 

 

Húsvét

 

Föltámadás szele mindig újra

fúj a földön, fújj hát rajtam át.

Pusztaságon odvaiba fújva

oszlasd szét a kétely zavarát,

s új kezdet lesz, ami már kiszáradt.

Hajtasd ki megint a pálmafákat!

Te, aki nem űzted el Tamást sem,

bár boldog,aki hisz, és nem is lát:

úgy-e, megadod, hogy újra lássam

szép arcod hirdető sugarát?

virraszt velem a kegyelem,

s könyörög a kétely és a hűség;

támadj föl hát bennem örök Húsvét!"

Vas István

 

 

 

„Miért keresitek az élőt

a halottak között?”

 

Miért próbáljátok pótcselekvésekben, olcsó praktikákban, holt ideákban fellelni a vágyott halhatatlanságot? Hiszen nincs ott: feltámadt! A halottak közül elsőszülöttként lépett át az új életbe, hogy mindenki, aki őt követi, odataláljon, céljához érjen: ahhoz a célhoz, amely eleve rendeltetett számunkra, amiért erre a földre születtünk, amiért van értelme élni, küzdeni, szenvedni és szeretni, mert a szeretet, amint az Énekek éneke írja, erősebb, mint a halál.

 

Vázlatlehetőség

– a meghasonlott Ádám: önmagával — a szégyenkező

Istennel — az elbújó

társával — a vádaskodó

– nem a magam ura vagyok, hanem önmagam rabja

– emberi kiáltás: ki szabadít meg?

– isteni visszhang: Krisztus által!

Németh Zoltán

 

 

 

Ünnepek, hirdetések

 

Jövő hét Isteni Irgalmasság vasárnapja

§                   Húsvét hétfőn vasárnapi miserend lesz, de a reggel 7 óra mise helyett, ½ 8-kor a Szent Anna otthonban lesz szentmise.

§                   Húsvét vasárnap este 6-tól indul a szokásos orgonahangverseny sorozat.

§                   Péntekenként 3/4 6-tól ismét imádkozzuk az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét a betegekért.

§                   Jövő hétvégén lesznek a Győri Püspökség által szervezett 7. Szeretet Napok a dévai misszió javára. Ezúttal is kérik az egyházközségek süteményadományait. Kérjük kedves híveinket, hogy nem romlandó édes vagy sós süteményadományaikat péntek délután 6-ig adják le a plébánián, papírtálcán, Folpack csomagolásban.

§                   Közös találkozót szerveznek a peredi cursillisták. Várjuk azoknak a cursillistáknak a jelentkezését a találkozóra. Reggel 8-kor indulunk külön busszal a templom elől. A busz költsége 1500,-Ft. Várjuk a jelentkezéseket a 431-528-as telefonszámon az esti órákban. Surányi Zoltánné (Babi)

§                    Egyházközségünk és templomunk híveinek a föltámadott Krisztus békéjével és szeretetével kívánunk áldott húsvéti ünnepeket!

 

 

 

vissza az elejére

 

 Kezdőlap|  Őrzőangyalkámhoz

Életet a léleknek!