Olvasmány: ApCsel
10,34a.37-43
Akkor Péter beszélni kezdett: ,,Valóban azt
tapasztalom, hogy Isten nem személyválogató, Ti is tudjátok, hogy mi történt
Galileától kezdve egész Júdeában, a János által hirdetett keresztség után; hogy
miképpen kente föl Isten Szentlélekkel és erővel a Názáretből való Jézust, aki
körüljárt, jót tett, és meggyógyította mindazokat, akiket az ördög a hatalmába
kerített, mert Isten vele volt. Mi pedig tanúi vagyunk mindannak, amit ő a
zsidók országában és Jeruzsálemben tett. Fára függesztve megölték őt. De Isten
harmadnapon feltámasztotta, s megadta
neki, hogy megjelenjen, nem az egész népnek, hanem
Isten által előre kijelölt tanúknak, minekünk, akik ettünk és ittunk vele,
miután halottaiból feltámadt. Meg is parancsolta nekünk, hogy hirdessük a
népnek, és bizonyítsuk, hogy ő az, akit Isten az élők és a holtak bírájává
rendelt. Róla tesz tanúságot az összes próféta, hogy az ő neve által mindenki
elnyeri a bűnök bocsánatát, aki csak hisz benne.''
Szentlecke: 1Kor 5,6b-8
Dicsekvéstek nem helyes. Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti? El a régi kovásszal, hogy új tésztává legyetek, hisz valójában kovásztalanok vagytok! Mert húsvéti bárányunkat, Krisztust feláldozták. Üljünk tehát ünnepet, de ne a régi kovásszal, sem a rosszaság és a gonoszság kovászával, hanem az egyeneslelkűség és az igazság kovásztalanságával.
Evangélium: Jn 20,1-9
Mária Magdolna a hét első napján kora reggel,
amikor még sötét volt, a sírhoz ment, és látta, hogy a kő el van mozdítva a
sírbolttól. Elfutott tehát, elment Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit
Jézus szeretett, és azt mondta nekik: ,,Elvitték az Urat a sírból, és nem
tudjuk, hová tették!'' Erre Péter és a másik tanítvány elindultak, és a sírhoz
mentek. Ketten együtt futottak, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint
Péter, és elsőként ért a sírhoz. Lehajolt, és látta lerakva a gyolcsokat, de
nem ment be. Azután odaért Simon Péter is, aki követte őt, és bement a
sírboltba. Látta letéve a gyolcsokat és a kendőt, amely a fején volt, nem a
gyolcsok mellé helyezve, hanem külön egy helyen, összehajtva. Akkor bement a
másik tanítvány is, aki először érkezett a sírhoz; látta és hitt. Még nem
értették ugyanis az Írást, hogy fel kell támadnia halottaiból.
Az öröm vallása
A Jézus feltámadása feletti öröm betölti a keresztények
életét, és emiatt nevezhetjük Krisztusba vetett hitünk megélését és megvallását
az öröm vallásának.
Az öröm a keresztény élet lényegi velejárója, a feltámadásra
teremtett emberi lét boldog kimenetelét mutatja. Krisztus tanúi a keresztények
pedig szükségszerűen feltámadásának a tanúi, akik az örök (és elvehetetlen)
örömet hirdetik. Fontos, hogy mindenki részese és hiteles továbbadója legyen a
Krisztusban való feltámadás örömének, amit senki sem vehet el tőlünk.
Christus resurrexit –
Krisztus feltámadt!
Ennek az éjszakai virrasztásnak a során ismét átéltük a Feltámadás
döntő és mindig időszerű eseményét, a keresztény hit központi misztériumát. A
templomokban számtalan húsvéti gyertya gyulladt ki, jelképezve Krisztus fényét,
amely megvilágította és megvilágítja az emberiséget, örökre legyőzte a bűn és a
rossz sötétségét. Ma erőteljesen visszhangzanak azok a szavak, amelyek döbbenettel
töltötték el az asszonyokat, akik a szombat utáni első nap reggelén a sírhoz
siettek, ahová Krisztus holttestét helyezték, miután levették a keresztről. Az
asszonyok, akik szomorúak és vigasztalanok voltak, Mesterük elveszítése miatt,
amikor a sírhoz érkeztek, látták, hogy a bejáratot lezáró nagy követ valaki
elgurította és a Mester teste már nem volt ott. Miközben ott álltak
bizonytalanul és eltévelyedve, két ragyogó ruhába öltözött féfi lepte meg őket
ezekkel a szavakkal:
„Miért keresitek az
élőt a holtak között? Nincs itt, föltámadt”. „Non est hic, sed resurrexit”.
Attól a reggeltől kezdve ezek a szavak szüntelenül felhangzanak a világegyetemben,
mint örömhír, amely minden változás nélkül, ugyanakkor végtelen és mindig új
hanggal szeli át az évszázadokat.
„Nincs itt. Feltámadt”. A mennyei hírnökök mindenekelőtt azt
közlik, hogy Jézus „nincs itt”: Isten Fia nem maradt a sírban, mivel nem
válhatott a halál foglyává és a sír, nem tarthatta fogva az „Élőt”, aki maga az
élet forrása. „Az a szombat nagy ünnep volt”, mint ahogy János evangelista
írja, a történelem legünnepélyesebb napja, amikor a „szombat Ura” beteljesítette
a teremtés művét, az embert és az egész világmindenséget Isten gyermekei
dicsőségére emelte. Miután véghez vitte ezt a rendkívüli művet, halott testét
áthatotta Isten életet adó lehellete, és széttörve a sír korlátait,
dicsőségesen feltámadt. Ezért hirdették az angyalok, hogy „nincs itt”, nincs a
sírban. Zarándokként járt az emberek földjén, útját, mint mindenki, a sírban
fejezte be, de legyőzte a halált, és szeretetből, teljesen új módon, megnyitotta
a földet és azt szélesre tárta az Ég felé.
Krisztus feltámadása, a Keresztség révén, a mi feltámadásunkká vált. Ezt már
Ezekiel próféta is megjövendölte és próféciájának szavai sajátságos értelmet nyernek
Húsvétkor, mert ma teljesedik be a Teremtő ígérete. Ma, nyugtalanságoktól és
bizonytalanságoktól jelölt korunkban ismét átéljük a feltámadás eseményét,
amely megváltoztatta életünk arculatát, megváltoztatta az emberiség
történelmét. A feltámadt Krisztustól várnak reményt, olykor nem is tudatosan,
mindazok, akiket még a szenvedés és a halál köteléke nyom el.
A feltámadt Úr mindenütt éreztesse erejét, amely az életet, a békét és a
szabadságot akarja. Mindenkihez szólnak szavai, amelyekkel Húsvét reggelén az
angyal megnyugtatta az asszonyok félelemmel teli szívét: „Ne féljetek… Nincs
itt. Föltámadt.”
Jézus feltámadt és békéjét nekünk ajándékozza, Ő maga a béke. Ezért az egyház
erőteljesen ismétli: Krisztus feltámadt – Christós anésti. A harmadik
évezred emberisége ne féljen megnyitni szívét Krisztusnak. Evangéliuma töltse
el minden ember szívét, maradéktalan válaszként a béke és a boldogság utáni
vágyakozásra.
Krisztus él és velünk együtt halad. A szeretet hatalmas misztériuma! Christus
resurrexit, quia Deus caritas est! Alleluja! XVI. Benedek Pápa
És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die. (Pilinszky
János)
Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!
Hangzik közel kétezer év óta a legnagyobb
örömhír. A keleti egyházban pedig ezzel köszöntik egymást Krisztus tanítványai.
Igen, a legnagyobb örömhír a Feltámadás! Az, hogy Krisztus szeretetét nem
győzte le sem megvetés, sem ostorcsapás, sem kalapács, sem kősír, sem halál.
Mert a szeretet örökkévalóságot követel. A szeretet és annak műve örökre
megmarad. Minden más mulandó.
Krisztus feltámadt, a Szeretet győzött.
Bízzatok – mondja Jézus, én legyőztem a világot! Gondolsz-e rá gyakran? Eszedbe
jut-e, ha erőtlennek érzed magad, ha elhagyatott, erőtől megfosztott, élettől
megpróbált napjaid vannak, vagy ha koporsó mellé szólít a sors? Vagy ha éppen jól megy a sorod, azt hiszed,
te irányítod az életed, minden rendben van, megelégedett vagy a sorsoddal?
Testvérem, ma tekints fel az égre és szólítsd
meg a Feltámadt Jézust! Hadd árasszon el az öröm és a megújuló élet Lelkével!
Meglátod, ő jön, melléd szegődik és veled megy utadon. Bíztat, lelkesít Téged,
hogy tovább tudj lépni és szeretni. Mi a Feltámadás? Egyik vers ezt írja: „Nem
könny a vég – hanem vígasság. Nem kétségbeesés – hanem élő remény. Nem búcsú,
hanem találkozás. Nem hervadás – hanem virágba szökés. Nem harag, hanem megbocsátás.
Nem eltaszítás – hanem örök ölelés. Nincs hallgatás – csak zengő ének, és Élet,
diadalmas élet”
Feltámadás Az első világító „szó” a húsvéti éjféli
mise után hangzik el: „Krisztus föltámadott” – mondja a fiatal Nyehljudov szerelmének,
Katjának. S a leány: „Valóban föltámadott”. Évszázados szavak a húsvéti
gyertyák fényében, de milyen éretlenül hangzanak a fiú szájából! Hogy mennyire
éretlenül, azt igazán akkor érezzük, amikor évek múltán a jelenet szóról szóra
megismétlődik közöttük, de most már valóban hittel, egész életük, bukásuk és
feltámadásuk valóságával.
A feltámadás örömének megélése
A feltámadás öröme valami olyasmi, aminek megtapasztalását
nekünk is érdemes tanulnunk, de amit csak akkor tapasztalhatunk meg, ha először
kitanuljuk a kereszt tragédiáját. Ahhoz, hogy föltámadjunk, először meg kell
halnunk. Meg kell halnunk az önzés számára, amely minden jóban gátol minket, félelmeink
számára, ami a világot oly szűkké, oly hideggé, oly szegénnyé, oly kegyetlenné
teszi. Meg kell halnunk, de úgy, hogy lelkünk élhessen, örvendezhessen,
felfedezhesse az élet kútforrását. Ha ezt megtesszük, akkor Krisztus feltámadása
hozzánk is eljön. A kereszten való meghalás nélkül azonban nincs feltámadás,
feltámadás, amely öröm, a visszaszerzett élet öröme, annak az életnek az öröme,
amelyet senki sem vehet el többé tőlünk! Olyan életnek az öröme ez, amely dúsan
bővelkedik, amely – mint valami hegyekből lefutó folyó – magát a mennyországot
hozza magával gyöngyöző vizében visszatükrözve. Krisztus feltámadása történelmi
valóság, ahogyan kereszthalála is valóság volt, és éppen azért hiszünk benne,
mivel történelem. Nem csupán szívünkből, hanem tapasztalatunk teljességéből
épül föl bennünk a föltámadt Krisztus ismerete. Napról napra jobban megismerjük,
akárcsak az apostolok. Nem a testi Krisztust, nem azt a Krisztust, akit az
emberek zavartan vettek körül földi életében, hanem az örökké élő Krisztust. A
lelki Krisztust, akiről Szent Pál beszél, a feltámadt Krisztust, aki beletartozik
az időbe és az örökkévalóságba, mivel egykor meghalt a kereszten, de örökké él.
Krisztus feltámadása az egyetlen olyan esemény, amely mind a múlthoz, mind a
jelenhez hozzátartozik. A múlthoz, mivel egy bizonyos napon, egy bizonyos
helyen, egy bizonyos pillanatban történt, mivel úgy látták és úgy tudtak róla,
mint ami időben történt, azoknak az idejében, akik ismerték Öt. Ugyanakkor
minden naphoz is hozzátartozik, mivel Krisztus, miután egyszer feltámadt,
örökké él és mindannyian személyesen ismerhetjük, és ha nem ismerjük meg Öt
személyesen, nem tanulhatjuk meg, mit jelent kereszténynek lenni.
A Kr. e. 3. évezred mezopotámiai irodalmából
fennmaradt híres Gilgames-eposz a tisztelt király halhatatlanságra való
törekvéseit beszéli el. Gilgames kalandos útja után kétségbeesetten keresi fle,
Utnapistit, akitől megtudja a halhatatlanság titkát: 6 nap és 7 éjjel virrasszon!
Ő azonban nem tudja kiállni a próbát, elalszik. Sikertelen keresése után be
kell látnia, hogy a halhatatlanság az ember számára önmagában elérhetetlen. Isten
tényleg szereti alkotását, ezért irgalmat gyakorolt vele: egyszülött Fia
eljövetele, szenvedése, halála és feltámadása által megváltotta az embert az
örök haláltól, a megsemmisüléstől, újra hazahívta őt a halhatatlan élet végtelen
örömébe. Jézus Krisztus föltámadása így az ember hőn óhajtott vágyának a teljesülése.
Kinyílt az út előre!
Húsvéti ima
Élő Jézus Krisztus!
Köszönjük, hogy nem ért
véget utad hozzánk, hanem éppen elkezdődött. Köszönjük, hogy ma is bátran szólíthatunk
téged Mesternek. Szent küldetésed megismerése hatalmas öröm számunkra. Ebből
élünk naponta és ez a mi egyetlen teljes vigasztalásunk. Reménységre és
bátorságra ébredt húsvéti néped megújult lélekkel dicsér ma is Téged. Hallgasd
meg énekünk!
Élő Jézus Krisztus!
Vedd el tőlünk a sablonos
szavakat és adj helyette élettel teli üzenetet szerte az Egyházadban.
Vádaskodás helyett a másik ember felfedezése, bizalmatlanság helyett az
együttműködés, erőtlenség helyén pedig lendületes szolgálat ébredjen ma.
Töredezettségünk hadd gyógyuljon a húsvéti ünnep örömében. Kiábrándultságunkat
és elesettségünket hadd váltsa fel a Te húsvéti lendületed. Mozgass meg minket,
hogy mi is mozgatók lehessünk. Formáld át életünket!
Élő Jézus Krisztus!
Tágítsd ki látókörünket,
hogy felelősen nézzünk szét környezetünkben. Taníts meg minket éleslátásra és a
mélységekre is tekintő, kutató keresésre. Engedd úgy szemlélnünk a múltat ma
életünkben, hogy a benned kapott biztos jövő vezessen minket. Törölj ki mindent az életünkből, ami
szembefordít minket veled. Add nekünk ma az értelmes jövő biztonságát. Vezesd
küldetésünk!
Élő Jézus Krisztus!
Sokan nyújtják felénk
kezüket, de nekünk nincs erős és nagy kezünk. Sokan kiáltanak utánunk, de mi
csak ritkán fordulunk vissza. Sokan állítanának meg minket az úton, de képtelenek
vagyunk a lassításra. Húsvéti erőddel állj mellénk, hogy ne felejtsük el soha
közelségedet. Fogd meg a kezünket, és emeld fel a fejünket. Tégy minket
olyanná, hogy téged lássanak és érezzenek az emberek ott, ahol mi vallomást
teszünk Rólad. Szabadíts meg álruhánktól és hazug külsőnktől, hogy ne ártsunk
tovább a te nagy művednek, Adj szolgálatunknak őszinteséget!
Élő Jézus Krisztus!
Fájdalmas tekinteteket
látunk magunk körül nap mint nap. Gyásszal, betegséggel, magánnyal és eltört
élettel küzdő emberek kérdéseit hozzuk most is eléd. Kontinensek szenvedése,
színek és fajok, nemek és korok megkülönböztetése fájó teher rajtunk. Látjuk a
pusztítás és ártás nagy erőit, de hisszük, hogy a te isteni gondoskodásod
mindent felülmúl. Építsd, Urunk a szeretet és békességet bennünk. Küldj el minket
mentő, védő és gyógyító szolgálatra a te erőddel. Taníts minket alázatra, hogy
ne élni és alkotni nehéz és sötét napokban is. Taníts minket alázatra, hogy ne
önmagunkban bízzunk, hanem akaratodat kutassuk. Adj nekünk új kezdetet életmentő
húsvéti győzelmedből.
Élő Jézus Krisztus!
Hallgasd meg énekünk!
Formáld át életünket! Vezesd küldetésünk! Adj szolgálatunknak őszinteséget! Adj
nekünk új kezdetet életmentő húsvéti győzelmedből!
Élő Jézus Krisztus! Építs
föl minket a romokból húsvéti, élő közösségeddé! Ámen .
Fenyegető járvány jele, mikor mindenhol
tucatembereket találunk. Mikor az ember mint állampolgár vagy mint keresztény,
nem egész ember. Elvek helyett, alkalmazkodás, meghunyászkodás foglal tért. Ezt
okosságnak hívják. A szívük, lelkük hisz, szeret, remél valamit, de azt
tartják, hogy ne menjen az ember a falnak, A sok bölcs óvakodás következtében
egyet sem lépnek előre. Ettől az előrelátó mérséklettől befagy saját
meggyőződésük. Mondják, elég, ha az ember magának jó. Ne vigye bele szent
meggyőződését az életbe, az utcára, a választásokba. Legyen meg a szabadsága,
hogy leszedje fejét, és helyébe üres álarcot rakjon, melynek nincs agya, de
annál nagyobb füle és szája. Pedig hát őket a természet arra alkotta, hogy a jognak,
az igaznak, a hitnek, az örök élet vágyának nyílt lovagjai, és ne a tucatember
jelmezével letakart titkosszolgálati vagyonőrök legyenek.
P. Gaál Jenő SVD
Tűzzel és vízzel
Az egyház legegyszerűbb, de legszebb szimbólumaival
jelenítjük meg a Húsvétot. – A pogány Róma Pontifex maximusa minden évkezdetkor,
március 1-én egy tűzgyújtó prizmával, tükörrel a napfény sugaraiból meggyújtott
egy gyümölcsfa gallyat. E parázsnak, szent tűznek érintetlennek kellett maradnia.
A húsvéti liturgia tűzszentelése, a rőzse, korábban a kidőlt temetői keresztekből
rakott tűz fénye, melege bevilágítja a mai éjszakát. A húsvéti gyertya lángja
és terjedő fénye, a kezünkben kigyúló kis gyertyákkal együtt, elemi erővel
találkoztat a feltámadt Krisztussal, aki a halál sötétsége után fényt árasztott
a világra. A víz, a szomjúságot oltó, a megtisztító, az újjászületést, a
keresztséget jelképező a másik fontos kelléke a vigília ünneplésnek. Szent Ambrus
tanítja: „Ó, te víz, méltó lettél arra, hogy Krisztus kegyelemközlő eszköze
légy!” Az Asperges, a szenteltvíz hintés ősi keresztény rítusa a zsoltárost
idézi: „Hints meg engem izsóppal és megtisztulok!” vagy a másik zsoltárt: „Mint
a szarvasgím a források vizére, úgy kívánkozik a lelkem tehozzád, Istenem!”
Tűzzel és vízzel, azaz mindennel és mindenestül ünneplünk.
Ilyen ellentétpárok fejezik ki a teljesség élményünket: ég és föld, test és lélek,
tűz és víz. Az ember ma, Húsvétkor a legszebbet, az egészet, mindent belead a
maga törékeny, emberi ünneplésébe. – A Márk-evangélium szerint, amelyből a
föltámadás történetét hallottuk, a főszereplők az asszonyok. A három szent nő,
Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme, akikről a mozgalmas igéket
olvassuk. A János evangélium pedig majd Péterről és Jánosról beszél. Nők és
férfiak, asszonyok és apostolok, azaz mindenki felismeri, mindenki dicsőíti,
mindenki örül neki, mindenki meghatódottan fogadja.
Húsvét az egész világé, akkor is, ha nem mindenki akar róla
tudni. A feltámadás lehetőségének híre megérint mindenkit. „Ha Krisztus nem
támadt volna fel, hiábavaló a mi igehirdetésünk és hiábavaló a ti hitetek is!”
(1 Kor 15,14) – Aki azonban hallgat a kétezer éves egyházra, aki velünk ünnepel
(tűzzel és vízzel), aki tud hinni, az Carlo Carrettoval állíthatja: kerestem és
megtaláltam! Ennek örömét adja meg a feltámad Krisztus az idei Húsvétkor
mindannyiunknak!
Húsvét
Föltámadás szele mindig újra
fúj a földön, fújj hát rajtam át.
Pusztaságon odvaiba fújva
oszlasd szét a kétely zavarát,
s új kezdet lesz, ami már kiszáradt.
Hajtasd ki megint a pálmafákat!
Te, aki nem űzted el Tamást sem,
bár boldog,aki hisz, és nem is lát:
úgy-e, megadod, hogy újra lássam
szép arcod hirdető sugarát?
virraszt velem a kegyelem,
s könyörög a kétely és a hűség;
támadj föl hát bennem örök Húsvét!"
Vas István
„Miért keresitek az élőt
a halottak között?”
Miért próbáljátok pótcselekvésekben, olcsó praktikákban, holt
ideákban fellelni a vágyott halhatatlanságot? Hiszen nincs ott: feltámadt! A
halottak közül elsőszülöttként lépett át az új életbe, hogy mindenki, aki őt
követi, odataláljon, céljához érjen: ahhoz a célhoz, amely eleve rendeltetett
számunkra, amiért erre a földre születtünk, amiért van értelme élni, küzdeni,
szenvedni és szeretni, mert a szeretet, amint az Énekek éneke írja, erősebb,
mint a halál.
– a meghasonlott Ádám: önmagával — a szégyenkező
Istennel — az elbújó
társával — a vádaskodó
– nem a magam ura vagyok, hanem önmagam
rabja
– emberi kiáltás: ki szabadít meg?
– isteni visszhang: Krisztus által!
Németh Zoltán
Ünnepek, hirdetések
Jövő hét Isteni Irgalmasság vasárnapja
§
Húsvét hétfőn vasárnapi miserend lesz, de a reggel 7 óra mise
helyett, ½ 8-kor a Szent Anna otthonban lesz szentmise.
§
Húsvét vasárnap este 6-tól indul a szokásos orgonahangverseny sorozat.
§
Péntekenként 3/4 6-tól ismét imádkozzuk az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét
a betegekért.
§
Jövő hétvégén lesznek a Győri Püspökség által szervezett 7. Szeretet
Napok a dévai misszió javára. Ezúttal is kérik az egyházközségek
süteményadományait. Kérjük kedves híveinket, hogy nem romlandó édes vagy sós
süteményadományaikat péntek délután 6-ig adják le a plébánián, papírtálcán,
Folpack csomagolásban.
§
Közös találkozót szerveznek a peredi cursillisták. Várjuk azoknak a
cursillistáknak a jelentkezését a találkozóra. Reggel 8-kor indulunk külön
busszal a templom elől. A busz költsége 1500,-Ft. Várjuk a jelentkezéseket a
431-528-as telefonszámon az esti órákban. Surányi Zoltánné (Babi)
§
Egyházközségünk és templomunk híveinek a föltámadott Krisztus békéjével
és szeretetével kívánunk áldott húsvéti ünnepeket!