AZ IDŐ KAPUJA
Az ember egyszer küszöbére lép.
Az Isten keze nyitja a kaput.
A kapu: titok. És nincs rajta rés,
bár szeretnénk azon túl is látni:
Utunk merre visz? S hosszú-e az út?…Fazekas Lajos
„ Láttam és tanúskodom róla, hogy ő az Isten Fia.”
Tartalom
Vasárnapi
Szentírási szakaszok
A hűség
A
VENDÉG
Gyökössy
Endre: Egy beteg barátomnak
Mindennapi
kenyerünket add meg nekünk ma
Néhány
szó János evangéliumában Jézus megkeresztelkedéséről
Gyerekek
levele a Jóistenhez
Drága
Jézus!
Szombathelyen...
Fájdalomból
kiált
Viszontlátásra
Hirdetéseink,
Ünnepeink
Szentlecke
1Kor 1,1-3
Pál,
Jézus Krisztusnak Isten akaratából meghívott apostola és Szosztenész testvér,
Isten korintusi egyházának, a Krisztus
Jézusban
megszentelteknek, a meghívott szenteknek s mindazoknak, akik náluk vagy
nálunk segítségül hívják Jézus
Krisztusnak,
a mi Urunknak nevét. Kegyelem és békesség nektek Atyánktól, az Istentől
és Jézus Krisztustól, a mi Urunktól!
Evangélium
Jn 1,29-34
János
másnap, amikor látta, hogy Jézus feléje tart, így szólt: „Nézzétek, az
Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit. Róla
mondtam:
A nyomomba lép valaki, aki nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én. Én
sem ismertem, de azért jöttem vízzel
keresztelni,
hogy megismertessem Izraellel.” Ezután János tanúsította: „Láttam a Lelket,
amint galamb alakjában leszállt rá a
mennyből,
s rajta is maradt. Magam sem ismertem, de aki vízzel keresztelni küldött,
azt mondta: Akire látod, hogy leszáll a
Lélek
s rajta is marad, az majd Szentlélekkel fog keresztelni. Láttam és tanúskodom
róla, hogy ő az Isten Fia.”
Hűséges
az aki adott szavát megtartja. Hűséges az, aki szeretetben elfogadott barátját
el nem hagyja, feleségét vagy férjét egy életen át
segíti,
kitart mellette, becsüli. Hűséges az, aki hazáját „rendületlenül” szereti,
és akkor is vállalja, ha az nehéz.
A
hűség ragaszkodás, kitartó ragaszkodás valakihez, valamihez, eszméhez,
eszmékhez, hivatáshoz, feladathoz minden körülmények
között,
nem csupán akkor, amikor könnyű, amikor érdek, érdem, dicsőség, győzelem.
Erény a hűség önmagunkhoz: értékesnek
megismert
és elfogadott énünk megvalósításán kitartóan dolgozni. Erény az élethez
való hűség. Az élethez hű elfogadja és végig éli az
életet.
Az öngyilkosság hűtlenség az egyetlen élethez. „A föladott leckét elfogadni
és megoldani – ez a bölcsesség iskolája, az erények
kezdete.”
(Pilinszky) Kezdete? Lényege – melynek ruhája a hűség.
Hűség
nélkül bizonytalanná válik a szeretet, a szerelem, a barátság, az ületi
vállalkozás. A hűség reménye, elvárása, feltételezése nélkül
nem
jöhet létre igazi emberi kapcsolat, és nem és nem teremheti meg azokat
a gyümölcseit, melyek életünket emberivé tennék.
Napjainkban
tapasztalt elszegényedése kapcsolatainknak sok esetben éppen a hűtlenség
következménye.
H
ű s é g. Kezet nyújtani – de soha el nem engedni!
Megszeretni
– és megszerettetni – de kitartani egy életen át a kapcsolatban! Vállalni
a hűséget, mely nem elszegényít, hanem a hűség
ideje
alatt felfedezteti velünk azt, amit eddig nem ismertünk meg a másikban.
Új értékvonatkozásokat meglátni az igazságokban éppen
az
igazsághoz történő hűség segít!
Mennyi
szerződést kötünk jog alapján, jogszabálynak megfelelően, jogászok segítségével.
Mindez csak papír tinta, festék, pecsét,
szavak,
ha nincs „aranyfedezete”, mely nem más, mint hűség a vállalt kötelezettséghez.
A
hűséges annyira hűséges, hogy a szívében soha el nem árult értékért az
árulás és az elítéltetés szégyenét is kész vállalni s érte
meghalni.
A hűség a becsületből következik. A történelem folyamán mindig volt, van
és lesz értéke a hűségnek. Soha nem volt olyan
idő,
mikor az árulást, a hűtlenséget hosszabb ideig tisztelték, fogadták volna
el.
Ha
mindezt átgondoltad, akkor vállalod, hogy:
Hű
leszel ÖNMAGADHOZ, hogy bízni tudj magadban;
Hű
leszel BARÁTAIDHOZ, hogy megbízzanak benned;
Hű
leszel SZAVAIDHOZ, hogy hiteled legyen mások előtt;
Hű
leszel MUNKÁDHOZ, hogy teljesítsd, amit vállaltál;
Hű
leszel SZERELMEDHEZ, hogy a szerelem szép legyen;
Hű
leszel HAZÁDHOZ, ESZMÉIDHEZ, ESZMÉNYEIDHEZ, VALLÁSODHOZ, HITEDHEZ… Hűség
töltse be szíved.
(NL küldte)
Vissza
az elejére
Együtt ülnek a jó meleg konyhában a terített asztalnál. Vacsoráznak. A
négy éves Magdi még nem nyúlt az ételhez. Halkan dudorászik.
Tágranyílt
szeme és ez a kicsiny dallam elbolyongó gyermeki lelkét tükrözi. Szinte
megriadt, mikor anyja rászól:
-
Miért nem eszel, kisleányom? Elhűl az étel!
-
Mert gondolkozni kell!
Ha
egy négyéves gyermeknek „gondolkozni kell” mindig megéri, hogy az ember
meg tudakolja:
-
Ugyan min kell neked gondolkozni?
-
Hát azon, hogy evés előtt mindig azt imádkozzuk, jöjj el Jézus, légy vendégünk,
de a Jézuska sohasem jön el mihozzánk.
Sanyi
már nagyobbacska gyerek. Ez is, az is megtörténik vele. Bizonyára a lelkiismeret
apró doboló jeleit is hallja esténként a szívében,
mikor
eloltják a lámpát. Éppen ezért ő így magyarázza a dolgot:
-
Biztosan azért nem jön, mert rosszak voltunk! Mindig csak kárt teszünk!
A lakatkulcsot is elvesztettük, meg a falat is összefirkáltuk a
szénnel.
Magdi
nem törődik bele a magyarázatba, és másutt keresi a dolog nyitját!
-
Ugye édesanyám, azért nem jön, mert nekünk nincsen is olyan székünk, amire
leülhetne, se olyan tányérunk… se olyan ételünk… Mit
eszik
a Jézuska?
-
Egyetek gyerekek!…
Most
már Sanyinak is jobban ízlik a felvetett téma, mint a zöldbabfőzelék, mert
elkezd lelkesedni: - Én tudom, hogy mit!
Kürtöskalácsot!…
Egyszer , mikor sütöttünk, édesapa azt mondta, hogy ez olyan finom, még
az angyalok is megnyalintanák utána az
ujjukat.
Ez
így megy tovább az evés alatt, a gyerekek egyre jobban belemelegszenek,
nem hagyják abba. Nem segít más: édesapának kell
megmagyarázni,
hogy az az okos és jó gyermek, aki úgy viselkedik az asztalnál, mintha
ott volna a Jézuska is. Meg azután, hogy az
Úristen
nem a tányért, az asztalt, meg a széket nézi, hanem a szíveket. Hogy azok
meg vannak-e terítve jóságra, szeretetre vagy éppen
a
mi segítségünkre rászoruló emberek számára. És így fejezi be:
-
Majd egyszer még beszélgetünk erről Most ne törjétek rajta a fejetek… Nem
tudom, mit szólnátok hozzá, ha egyszer valami álruhában
betoppanna
közénk a Jézuska és leülne az asztalunkhoz?
Alig
fejeződött be a vacsora, kopogtak az ajtón. Egy alacsony, torzonborz ember
szólt be a félig nyitott ajtón:
-
Nyírfaseprűt tessék venni, fakanalat…
Megvevődik
egy nyírfaseprű, két fakanál. Közben bejön az ajtón ez a fura ember. A
gyermekek alaposan végignézik és főként az a
kabátnak
már nem nevezhető ruhadarab érdekli őket, ami a derekán egy vastag kenderkötéllel
van átkötve. Folyton ezt a kötelet nézik és
hátrább
húzódnak. A jövevény egyáltalán nem hasonlít semmiféle szentkép alakjához,
Magdika mégis valami ijedt áhítattal nézi, és
félénken
visz feléje széket, hellyel kínálja.
Faluhelyen
kevés ház akad, ahol az ilyen jövevényt anélkül engedik tovább, hogy meg
ne kínálnák meleg étellel. Az öregember
hálálkodik.
Letelepszik az asztalhoz, hörpöli az ételt. Lassanként a gyermekek is közelednek
feléje, oda is ülnek s adagolják a keze alá a
kenyeret,
a sót, töltik pohárba a vizet. Tágrameredt szemekkel csüngnek a jövevény
minden mozdulatán. Mikor elmegy, sokáig néznek
utána
az ajtóból. A hátára vett nyírfaseprű kötegén megcsillan az udvari lámpa
fénye, azután eltűnik. Magdika, amikor később a
mosogatótál
mellé áll és szokása szerint babrálgat a meleg vízben, titokban – hogy
a többiek meg ne hallják – súgva kérdi az anyjától:
-
Ugye ebből evett?
Kis
kezében sokáig forgatja azt a tányért, mintha valami jelet keresne rajta.
Magyar Ferenc (NLnéV)
akinek nem sok kapcsolata volt Istennel, egyházzal, elérkezett utolsó néhány
hete. Addig is látogattam, biztatgattam, sőt eltréfálkoztam
vele,
s vittem, amit ilyenkor szokás: gyümölcsöt, kompótot, süteményt. De a rossz
hír hallatára, nem kis szorongással elővettem az
evangéliumot,
s vagy három alkalommal felolvastam belőle és eldadogtam egy imát. Közvetlen
a halála előtti napokban is. Amikor
felnéztem
a Bibliából, láttam: könnyes a szeme. Csak ennyit mondott:
-
Miért ilyen későn…
Azóta
tudom, hogy az örömhírt nem szabad a végére hagynom.
Néhány szó János evangéliumában Jézus megkeresztelkedéséről
Mivel
Szent János tudja azt, hogy az ő evangéliumának olvasói ismerik Keresztelő
János személyének és működésének adatait, azért már az előszóban is csak
általánosságban beszél róla. Röviden leírja, miként teljesítette hivatását,
s miként tett tanúbizonyságot világosan és félreérthetetlenül Jézus megváltói
szerepe és isteni méltósága mellett. Az első tanúbizonyság ideje Jézus
negyvennapos böjtje s a Jordánban való megkeresztelkedése utánra teendő
(Mt 3,13-17). Keresztelő János ekkor a Jordánon túli Betániában működött.
Ennek a helységnek pontos helyét ma már nem tudjuk megállapítani, de a
név jelentéséből
(hajónak
a háza) arra következtethetünk, hogy a Jordánnak azon a részén rév volt,
ahol az embereket átszállították a folyón. A zsidók szó Szent János evangéliumában
Jézus Krisztussal szembenálló, hitetlen népet és vezetőit jelöli meg. A
zsidó nép legfőbb vallási testületének, a főtanácsnak küldötteiről van
szó. János nyíltan és világosan megvallja, hogy nem ő a Megváltó, a Krisztus.
Mivel pedig abban az időben a zsidók azt hitték, hogy a Messiás eljövetele
előtt újra el fog jönni Illés próféta, azért a küldöttek az iránt is érdeklődtek,
nem ő-e a visszatért Illés. Mert nem ő az a nagy Tanító, akinek eljöveteléről
Mózes jövendölt (MTörv 18,15-18). Keresztelő János másnap már nem a küldöttek,
hanem a köréje sereglő egész nép előtt tesz tanúbizonyságot Jézus mellett,
amikor a feléje közeledő Krisztus Urunkra rámutat: „Nézzétek, az Isten
báránya, aki elveszi a világ bűneit!” E szavakkal megmondja, hogy Izajás
jövendölése Jézus Krisztusban teljesedik be. Jézus az, aki utána lépett
föl ugyan, de aki már nemcsak vízzel, hanem egyszersmind Szentlélekkel
keresztel, akinek a keresztsége meghozza a bűnök
bocsánatát
és a Szentlélek kegyelmét árasztja szét a hívő lelkében.
(AT küldte)
Szentségimádásunk
végén szeretnék beszélgetni Veled egy kicsit. A cursilloról. Valahogy úgy,
ahogy Zakeussal beszélgettél, mikor
sokak
megbotránkozására őt választottad, hogy házába térj. Engem is kiválasztottál
s ezen is sokan megbotránkoztak. A cursillo volt az
ösvény,
amelyen keresztül betértél hozzám, s én ezért nagyon hálás vagyok. Csoda-e,
ha szívvel lélekkel elkötelezettje lettem és
igyekszem
legalább töredékét megszolgálni annak a rengeteg kegyelemnek, amelyben
részesítettél? Az egyre mélyülő hit, a Veled egyre
szorosabb
kötelék, az öröm, a béke, a meghallgatott imák, a szeretetedbe való kapaszkodás,
az erő, a lángolás, az apostoli lelkület… és
még
sorolhatnám. S én csak egyike vagyok sokaknak, akikhez mindez a cursillon
keresztül jutott el.
Csodálatos
élmény megtapasztalni, ahogy a kisebb-nagyobb kereszteket cipelő lelkek
megszabadulnak terheiktől abban a három napban,
megjelennek
a mosolyok, az arcok sugározni kezdenek. Szerinted, Jézus, miért van, hogy
sokan ódzkodnak elfogadni ezt lehetőséget,
és
nem akarják elfogadni feléjük nyújtott kezed? Tudom, ez csak egy lehetőség
a sok közül, de nekünk ezt küldted. Mikor láttad, hogy
sokan
keressük az utat, de nem találjuk, tévelygünk. Akkor gondviselő szereteteddel
belenyúltál életünkbe:
-
hívod a cursillora az egyházközség híveit, hogy itt helyben legyen lehetőségünk
hitükben megújulni, töltekezni, új imaközösségeket
létrehozni;
-
hívod a cursillora az Apor iskola tanárait, a Szent Anna otthon dolgozóit,
hogy megtaníts minket példamutató keresztény életet élni;
-
hívod a cursllora végzős diákjainkat, hogy megtanulják a mi ösztönzésünk
nélkül is megélni hitüket, hogy útravalót kapjanak az
élethez;
-
hívod a cursillora a szülőket, akik talán nem elsősorban saját hibájukból
– nem, vagy csak alig ismernek Téged, de lassan rájönnek, ha
gyermekeiknek
jót akarnak, akkor Hozzád kell vezetni őket. Vársz tehát mindenkit, akiben
a vágy egy parányi szikrája is felcsillan, mint
annak
idején Zakeusban, hogy meglásson Téged.
Engem
pedig arra szólítasz, hogy testvéreimmel együtt, próbáljam meg ezeket az
emberek Eléd vinni. Rendben van, Uram, de kérlek
segíts,
hogy úrrá legyek gyarlóságaimon, amelyekkel Tőled lelkeket riaszthatok
el. Ne legyek vízesés, amely türelmetlenül zúdul alá a
sziklákra;
csak semmibe vesző buborék az eredmény. Legyek vízcsepp amely szelíden,
de biztos eredménnyel ostromolja és vágja ki a
sziklát!
Uram, Te azt várod tőlem hogy a Tőled kapott talentumaimmal környezetem
kovásza legyek. Elveszve az emberek tömegében
Te
tudod milyen jelentéktelen porszem vagyok. Gyakran gondolok arra, hogy
valóban tudok-e erőt sugározni. De kegyelmed
segítségével
ez a kovász valahol érni, hatni kezd, talán anélkül, hogy tudomást szereznék
róla. Kérlek Jézus, életemnek Te légy
kovásza,
járj át legbensőmig, hogy kegyelmeddel eltelve környezetem és a cursillo
szolgálatára lehessek. Amen.
(BKZS)
Szombathelyen a Főtérnek a Kőszegi
utcával határos részén parkol az autós. Vele van az édesanyja és még egy
utas. Amikor
visszatérnek
az autóhoz, jön a rendőr. Bizony tilosba parkoltak. A vezetőtől kérte a
jogosítványát - „Az enyémet kérje” – fordul a
rendőrhöz
az édesanyja. Inkább ővele történjen az a rossz, ami a fiával most bizonnyal
történni fog – gondolta magában. – A rendőr
szép,
nyugodt mozdulattal, szótlanul nyújtja a vezetőnek a jogosítványt. Meghatódott
rendőrarc. Nem felejtem. Tisztelgett. Igen,
tisztelgett,
de nem katonásan, hanem lágyan, mint egy gyermek. Most érezte, hogy ő is
egy anya gyermeke. Szelíden néz még az
édesanyára.
Szó nélkül elmegy onnét. Az anyaság titka lengte be a szombathelyi Főteret.
Minden olyan csendes, nyugodt, szép volt. És
ahogyan
nagy titkok világához illik, óvatosan csendesen fordítottam a slusszkulcsot.
A Trabant is mintha hangtalanul gördült volna a
tilosból.
De olyan szabadnak kötetlennek éreztem magamat, amilyennek ritkán érzi
magát egy anyaszülte. – a búsongó magyar lány
énekli,
hogy szeretne a császárral beszélni, és megmondaná a császárnak magának,
ami a szívén van… De szeretnék azzal a rendőrrel
beszélni.
Megmondanám neki, hogy köszönöm azokat a mély élményt hagyó szép perceket.
(olvasónktól kaptuk)
FÁJDALOMBÓL
KIÁLT
Fájdalomból
kiált az ember
az
Istenhez kegyelemért.
És
lehajol az Isten mindig
a
vívódó emberért
Viszontlátásra
Viszontlátásra,
- mondom, és megyek.
Robognak
vonatok és életek –
Bennem,
legbelül valami remeg.
Mert
nem tudom,
Sohasem
tudhatom:
Szoríthatom-e
még
Azt
a kezet, amit elengedek.
Viszontlátásra:
mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra
– holnap.
Vagy
ha nem holnap, - hát holnapután
Vagy
ha nem akkor – hát majd azután.
És
ha aztán sem – talán egy év múlva.
S
ha még akkor sem - hát ezer év múlva.
Viszontlátásra
a földnek porában,
Viszontlátásra
az égi sugárban.
Viszontlátásra
a Hold udvarán,
Vagy
a Tejút valamely csillagán –
„Vidám
viszontlátásra” mégis, mégis!
Reményik Sándor (H.Gyné küldte)
Lelkem
mécses, tehát világít,
szívem
tűzhely, tehát melegít.
Jót
teszek másokkal,
segítve,
nemesítve, bíztatva
hatok
rájuk.
Aki
így él, higgye, hogy
ő
a világ világossága!
Higgye!
Krisztus mondta!
hétfő:
Szent Ágnes szűz és vértanú
kedd:
Szent Vince diakónus és vértanú
csütörtök:
Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító
péntek:
Szent Pál apostol megtérése
szombat:
Szent Timóteusz és Szent Titusz püspökök
·Soron következő cursillók (háromnapos, bentlakásos keresztény tanfolyam,
lelkigyakorlat), melyre nagy szeretettel várunk mindenkit: márc.
14-17
női,
Január 31-febr. 3, márc. 07-10 férfi.
Az
előcsarnokban kihelyezett jelentkezési lapokat kitöltve, a plébánián kérjük
leadni.
·A mostani női cursillo záróünnepsége ma ? 4-kor lesz a győrújbaráti lelkigyakorlatos
házban, melyre szeretetettel várjuk a már cursilliót
végzetteket
és a hozzátartozókat.
·Január 26-án szombaton délután 2 órakor lesz a következő továbbképző iskola,
várjuk rá a cursillistákat.
·Az EURO bevezetésével megmaradt használaton kívüli valuta aprópénzeket
az erre a célra kihelyezette perselyben el lehet helyezni a templom
előcsarnokában,
melyet a Magyar Karitász szervezésében, a Battyányi alapítványnak továbbítjuk
vak és gyengénlátó gyermekek megsegítésére.
·Hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik kivették részüket templomunk
múlt heti szentségimádásán, különösen a cursillistáknak a Szent Anna otthon
lakóinak, és az Apor iskolásoknak. Talán eddig az egyik legszebb ilyen
napunk volt, az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus áldása kísérjen mindenkit
az egész év során.
Ferenc atya
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda: kalmankamo@matavnet.hu