Életet
a léleknek!
Szent István és Szent Imre Ágnes királyné diptychonán.
A berni városi múzeumban
„Istenünk,
Te Szent István királyt itt a földön országunk koronájával ékesítetted
és szentjeid közé emelted. Add kérünk, hogy aki a keresztény hit terjesztője
volt hazánkban, legyen Egyházad védelmezője a mennyben.”
(Incze Dénes)
„Szabjátok
tetteitek az igazsághoz, mert nemsokára eljön szabadításom és megnyilvánul
igazságom!”
Szentlecke:
Róm 11,13-15.29-32
Nektek,
pogányoknak meg azt mondom: Mint a pogányok apostola, nagyra tartom szolgálatomat,
hátha vetélkedésre sarkallom véreimet, és néhányukat elvezetem az üdvösségre.
Mert, ha már elvetésük megbékélése a világnak, mi más lesz fölvételük,
ha nem élet a halálból? Isten ugyanis nem bánja meg kegyelmi adományát
és meghívását. Amint egykor ti sem engedelmeskedtetek Istennek, most azonban
az ő engedetlenségük következtében irgalomra találtatok, úgy ők is hitetlenek
lettek az irántatok tanúsított irgalmasság miatt, hogy egykor majd irgalomra
találjanak. Isten ugyanis minden embert az engedetlenségben fogott össze,
hogy mindenkin könyörüljön.
Evangélium:
Mt 15,21-28
Onnét
továbbmenve, Jézus Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. Ott a környékről
közeledett egy kánaáni asszony és hangosan kérte: „Könyörülj rajtam, Uram,
Dávidnak fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek.” De ő szóra
sem méltatta. Erre odamentek hozzá tanítványai és kérték: „Teljesítsd kérését,
hisz kiabál utánunk.” Ezt felelte: „Küldetésem csak Izrael házának elveszett
juhaihoz szól.” Ám az asszony odajött, és e szavakkal borult le előtte:
„Uram, segíts rajtam!” De visszautasította: „Nem helyes elvenni a gyerekektől
a kenyeret, s odadobni a kiskutyáknak.” Az asszony ellentmondott: „Igen,
Uram, de a kiskutyák is esznek a maradékból, amely lekerül uruk asztaláról.”
Erre így szólt Jézus: „Asszony, nagy a hited. Legyen hát akaratod szerint.”
Még abban az órában meggyógyult a leánya.
Szemléljük
figyelmesen Isten végtelen jóságát és két dolog legyen fontos: a nagy kincs,
a lélek, ami él bennünk, amiért Isten emberré lett: a másik a nagy rossz,
a bűn, amelyért Jézus vállalta a kereszthalált. Urunk szenvedésével és
halálával tett bennünket Isten fiaivá, saját testvéreivé és testének tagjaivá.
Túrmezei Erzsébet:
Ámon, az
ács
Két
szálfát hoztak Ámon udvarára
és
szólt a főpap: ,,Ámon, jól figyelj:
Kereszt
legyen. Ne félj! Meglesz az ára.
Durva,
nehéz... Ne faragj rajt' sokat.
Sürgős.''
És Ámon munkához fogott.
Fejszecsapások
hullottak a fára.
Akkor
hajnalodott.
Felkelt
az asszony is, a gyermek is.
,,Édesapám,
milyen két furcsa fa.
Mi
lesz belőle?'' ,,Eriggy Salomé,
ne
is kérdezd!''- döbben föl az apa
Kis
Salomé vidáman elszalad.
Milyen
erős a nemrég béna láb!
De
jó is volt Jézushoz vinni őt,
követve
szívük halk sugallatát.
Csodálatos
volt az a pillanat!
Ámon
dolgozik. Készül a kereszt.
Nehéz
a szíve. Ki is hordja majd?
Valami
gyilkos, lator, lázadó
nyomorult
emberteste függ le rajt.
Akárkié,
annak nem hirdetett
bocsánatot
szelíd Názáreti,
mint
őneki.
A
kis Salomé sírva jő megint:
,,Édesapám,
ne ácsold azt a fát,
valami
úgy fáj a szívem körül.''
Ámon,
az ács, verejtéket törül.
És
két pribék cipeli már tova.
,,Hová,
emberek? Csak azt, hogy hova
kinek?
Szóljatok! Két kérges kezem
keresztet,
mást mindennap annyit ácsolt,
de
soha semmit ilyen nehezen!''
,,Eh,
valami hamis próféta volt.
Jézus.
Hiszen hallhattad a nevét.
Nem
emlékszel rá?'' ,,Jaj! emlékezem.''
,,Ámon,
vidd már a pénzt. Kell a kereszt.
Durva,
nehéz. Éppen jó lesz neki.
Ha
igazán Isten fia, ne félj,
majd
leszáll róla a Názáreti.
Őrajta
lesz, nem a te válladon.''
Ámon
csak áll, csak áll, s két szót dadog
szünettelen:
,,Nem adom. Nem adom.''
,,Megvettük,
Ámon. Mi közünk veled?
Ácsolhatsz
egyet önmagadnak is.
Ma
az ács fia, holnap meg az ács.''
,,Nem,
nagyurak, kérlek, ma engemet.
Énrám
sújtson le ostor, kalapács!
Ártatlan
Ő. Annyit vétkeztem én.
A
gyermekemet gyógyította meg!
Ha
vért akartok, itt van az enyém!''
,,Elég
volt, Ámon. Vidd a pénzedet.''
Kavargó,
lármás, gyülevész menet.
Látni
akarnak, egymáson taposnak.
,,Ni
hogy' vérzik! Ni már megint verik!
Odanézzetek,
már megint leroskad!''
Ki
hederítne rá, hogy valaki
ott
tördeli kezét a vad menetben:
,,Nem
az övé! Az enyém, az enyém!
Nekem
adjátok! Az az én keresztem!''
Csak
másnap reggel vetődik haza.
Semmit
se szól, semmit se kérd az asszony.
A
nagy kereszt ott állt a Golgotán
s
ő fenn maradt, hogy álmatlan virrasszon,
és
faggassa a kereszt titkait,
a
nagy keresztét... hiszen az övé volt...
ő
ácsolta... Virrasztott végtelen,
míg
el nem kezdett pirkadni az égbolt.
Most
hazajött. Az asszony is remeg.
Egymásra
néznek; sír bennük a bánat.
Szívükbe
hasít az a kacagó,
boldog
gyermekhang. Szegény Salomé,
szegény,
ó mit se sejt. ,,Édesapám,
álmomba'
láttam ám édesapámat!
Ékes
királyi széket faragott
két
nagy-nagy fábul. S az Úr Jézus ráült.
Koronája
volt. De egész olyan volt,
mint
mikor meggyógyította a lábom.
Fényes
angyalok álltak körülötte
és
uralkodott az egész világon.
Édesapám,
úgy-e gyönyörű álom?''
Ámon
sötét szeme látóra tágul:
,,Királyi
széket... faragtam neki...
és
uralkodik az egész világon?
Királyi
szék lesz véres keresztfábul...
A
te váltságod az Ő vére, Ámon.
Igen,
kis Salomém, egyetlen lányom,
gyönyörű
álmod volt: próféta-álom!''
Érintés
I. (Az érintés tudománya)
A
modern pszichológia egy ága az érintés tudománya.
Ha
valaki el szeretne végezni egy ilyen kurzust, rengeteg pénzt kell kifizetni
érte.
Szükségünk
van nekünk erre?
2000
éve köztünk jár az, aki igazán megtaníthat bennünket az érintés tudományára.
Néha szoktunk énekelni egy dalt, melynek refrénje alatt körbejárunk és
megérintünk mindenkit: „Mikor áthalad közöttünk a Názáreti Jézus, megérint
ő engem, megérint Ő téged…”
Jézus
valóban megérintette az embereket, az evangéliumban számtalan utalást találhatunk
erre. A betegekre rátette kezét, a kisgyermekeket magához ölelte, megáldotta,
megsimította az embereket. Ő maga is engedte, hogy megérintsék.
A
tudósok ma úgy gondolják, hogy valami újat fedeztek fel, de az igazi titkot
csak Jézusra tekintve, a szívünkkel fedezhetjük fel.
A
pszichológusok egy könyvtárba elvégeztek egy kísérletet: a könyvtáros minden
második embernek megsimítottaa
kezét. Ha valamit kérdeztek tőle, ő nem válaszolt, csak a fejét rázta,
vagy bólintott. A kijáratnál megkérdezték az olvasók véleményét a könyvtárról.
Azok, akiket megérintettek, csupa pozitív dolgot mondtak el, míg a többiek
átlagosnak találták a könyvtárat. Ilyen varázsa lenne egy érintésnek? Az
emberi test legérzékenyebb szerve a bőr. Nagyon sok idegvégződést tartalmaz,
így, ha megérintjük (érintés alatt kizárólaga
tiszta szeretetből fakadót értsd) jó érzést kelt a másikban. Egy tiszta
érintéssel nem csak a másik bőrét simogatjuk meg, hanem a lelkét is. Sőt
még ennél is többet teszünk: azzal, hogy érintésünkkel jó érzést keltünk
a másikban, olyan kémiai anyagokat szabadítunk fel, amelyek erősítik a
szervezet védekező mechanizmusát. Így érintésünk valóban „gyógyít”, ellenállóba
teszi a másikat a betegségekkel szemben! A tudósok megállapították, hogy
az az ember, akit ritkán érintenek meg, depresszióssá válik, később fizikailag
is beteggé lesz!
Gondolkodjunk
el azon, hogy mennyi-mennyi embert van közöttünk, akit egy szeretetteljes
simogatással boldogabbá és egészségesebbé tehetünk!
Folytatjuk!
1.
Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.
2.
Senki sem érdemli meg könnyeidet, aki pedig megérdemli, az nem fog sírásra
késztetni.
3.
Csak, mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem
jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
4.
Az igaz barát a kezedet fogja és a szívedet simítja.
5.
Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod,
hogy sosem lehet a tiéd.
6.
Sose felejts el mosolyogni.Még
akkor sem, amikor szomorú vagy. Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
7.
Lehet, hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelentheted
magát a világot.
8.
Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled
töltse.
9.
A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt
megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte.
10.
Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.
11.
Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod
a hitet. Csak légy óvatos!
12.
Légy jobb ember, és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki újjal találkozol,
akitől azt reméled, hogy ismer téged.
13.
Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek.
MINDENNEK
OKA VAN, AMI TÖRTÉNIK VELÜNK
Szent X.
Piusz
Giuseppe
Sarto 1835-ben a Treviso mellett fekvő Riese nevű falucskában látta meg
a napvilágot. Édesapja egy elszegényedett földműves és egyben a helység
postása volt. Giuseppe hűséges ministránsa volt a falu papjának. Tizenkét
éves korától naponta gyalog tette meg a 7 km utat az iskoláig. Később Padovában
tanult és ott végezte el a teológiát.
1855-ben
szentelték pappá. Káplán, majd plébános, aztán Trevisóban kanonok, szemináriumi
tanár és a püspök általános helynöke lett. Ötven éves volt, amikor XIII.
Leó pápa 1884-ben kinevezte mantuai püspökké. Tíz évvel később, 1894-ben
velencei pátriárka lett és bíboros. Egy érdekes táviratát őrzik ezekből
az időkből. Amikor táviratilag megkérdezték tőle, hogy elfogadná-e velencei
kinevezését, ezt táviratozta vissza: „Pontosan ez hiányzik nekem, Sarto".
Tíz
év múlva, 1903-ban Rómába indult a pápaválasztásra. Velencei hívei sírva
búcsúztak tőle. Ő így válaszolt nekik: „Élve vagy halva, de visszajövök!"
Szerénységében gondolni sem mert arra, hogy őt választják meg római pápának.
Még a vonatra is menettérti jegyet váltott, mint aki hamar visszatér.
Azonban nem így történt. A Szentlélek őt szemelte ki, és augusztus 4-én
pápává választották. A X. Piusz nevet vette fel. Jelmondata: „Mindent
megújítani Krisztusban!" (Omnia restaurare in Christo!)
Mint
pápa, minden erejével az egyház belső megújulása felé fordult. Első enciklikájában
írta: „Egész pápaságunk célkitűzése, hogy mindent megújítsunk Krisztusban
azért, hogy Krisztus legyen mindenben! Ezt igyekezett megvalósítani. Kitűnő
gyakorlati pasztorációs érzéke volt. Bevezette a gyakori szentáldozást,
megengedte a gyermekek korai első szentáldozását, megújította az egyházi
életet, nevezetesen a liturgiát, a szent zenét, valamint az egyházjogot.
Elítélte a modernista eretnekséget és küzdött a tévtanítás felé hajló eszmék
ellen. 1910-ben elrendelte az ún. antimodernista esküt, amelyet évente
minden klerikusnak le kellett tennie a Szent Péter székéhez és tanításához
való hűség bizonyítására. Átszervezte a pápai kúriát, szabályozta a pápaválasztást,
melybe a világi hatalom többé nem szólhatott bele. Kiadta az új Egyházi
törvénykönyvet. Az évi kötelező ünnepek számát nyolcra csökkentette.
Megújította a papnevelést és kiadta az Új katekizmust. A
pápai székben is lelkipásztor maradt, nagy imádkozó és szent segítő. Prófétaként
előre megmondotta az első világháború kitörését, amelyet még megért. Gr.
Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök is barátja volt.
1914.
augusztus 20-án halt meg. Utolsó kívánságát tiszteletben tartva holttestét
nem balzsamozták be. De amikor 1951-ben, a boldoggá avatásakor felnyitották
sírját, testét teljes épségben találták. Három év múlva, 1954. május 29-én
XII. Piusz pápa szentté avatta. Ha élve nem is, de holtában egy napra valóban
visszatért Velencébe, ugyanis 1959-ben XXIII. János pápa egy napra visszavitte
a pápa földi maradványait a lagúnák városába. Sírja a Szent Péter-templomban,
az első bal oldali mellékkápolnában látható. Végrendeletében ezt írta:
„Szegénynek születtem, szegényen éltem, és biztos vagyok benne, hogy nagyon
szegényen fogok meghalni." Ez beteljesedett. De annál gazdagabb papi szíve
és élete. Minden állomáshelyén igazi jó pásztora volt nyájának.
A
plébánosok, az eszperantisták, 1955-től a Szent Gyermekség pápai művének
védőszentje.
Befejezem
mára,
minden
kegyelmedért
legyen
örök hála,
tisztelet,
dicsőség,
imádás,
dicséret:
Neked,
fölséges Atya,
Fiú,
Szentlélek!
Áldlak,
én Istenem,
szenteiddel
áldlak,
mert
megadtad létét
tegnapnak
és mának…
add,
hogy a holnapot
szent
Neveddel kezdjem,
Uram,
én Teremtőm,
Megváltóm,
Istenem!
Befejezem,
Atyám!
Mára
befejezem,
örök
jóságodért
örök
hála legyen!
Adjon
hálát érte
minden
teremtményed,
és
bocsásd meg, kérlek, -
a
mi vétkeinket!
Atyám,
erre kérlek! Amen.
Limai
Szent Róza
Meghalt:
Lima, 1617. augusztus 24.
Élt:
31 évet.
Irtózással
kerülte a bűnt. Egész életében vezekelt. Levágatta a haját, hogy ne tudják
férjhez adni. Kezeit oltatlan mésszel csúfította el. Derekán súlyos vezeklőövet
viselt, fején vasból készült koronát. Ostorozta magát. Ágya kemény volt;
szülei házából kiköltözött a kertbe egy saját maga készítette kunyhóba.
Ez a szokatlan életmód, amely ugyan a szentek között nem meglepő, a világ
szemében kit csodálatra, kit botránkozásra indított. Mindent megtett azért,
hogy a felebaráti szeretetet, mint a legfontosabb parancsot, gyakorolhassa.
1606-ban
belépett a domonkosrendi apácák közé, így ő lett az első domonkos apáca
Peruban. Örökre Krisztusnak szentelte magát. Csodálatos életéhez az ima
adott erőt. Naponta akár 12 órát is elmélkedett és imádkozott. Ezenkívül
font, szőtt, hímezett, kertet művelt, egyszóval imádkozott és dolgozott.
Bilbaói Louis így írt róla: „Róza Isten lelkének irányítása alatt állt,
betöltötte őt a bölcsesség Lelke, és különleges, beléöntött tudás volt
a birtokában."
Róza
is, mint a többi nagy szent, sokat szenvedett az egyházért. Gyötrelmeit
maga írta le: „Az életgyónás igen nagy szenvedést jelentett. Szorongás,
vigasztalanság, elkeseredés, kísértés, harc, meghazudtolás a gyóntató atyák
részéről, meg nem értés az emberektől, betegségek, fájdalmak és láz!"
Utolsó
szavai ezek voltak: „Jézusom, Jézusom, maradj mellettem!" E perctől kezdve
általános tisztelettel vették körül Limától Madridig. Életét felajánlotta
népe megtéréséért és engesztelésül a spanyol hódítók véres tetteiért.
1668. február 12-én avatta boldoggá XI. Kelemen pápa. Így lett „Dél-Amerika
első virága", vagyis kanonizált szentje. 1671-ben avatták szentté.
Hirdetéseink,
ünnepeink
·Soron
következő cursilló (háromnapos, bentlakásos keresztény tanfolyam, lelkigyakorlat),
melyre nagy szeretettel várunk mindenkit: nov 21-24 férfi;
nov
7-10 női. Jelentkezéseket az előcsarnokban kihelyezett jelentkezési lapokon
lehet megtenni.
·Augusztus
31-én szombaton 10 órai kezdettel lesz a templomunkban, a győri cursillisták
nagy találkozója az ultreya, mindenkit nagy szeretettel várunk. Előtte
szerdán és csütörtökön reggel 7-kor és este 7-kor a templom és a plébánia
takarítása, pénteken este 7-kor a terítés az lesz ultreyára, melyre várjuk
a segítőket.
·Kérjük
a lakótelepi iskolába járókat és szüleiket, hogy jelentkezzenek a plébánián
a hitoktatásara, akár a templomban, akár az iskolában szertnének hitoktatásban
részt venni.
·Augusztus
20-án, Szent István ünnepén vasárnapi miserend lesz templomunkban.
·Ünnepeink
Hétfő:
Szent Bernát apát és egyháztanító
Kedd:
Szent István király, Magyarország fővédőszentje
Szerda:
Szent X. Piusz pápa
Csütörtök:
Boldogságos Szűz Mária királynő
Péntek:
Limai Szent Róza szűz
Szombat:
Szent Bertalan apostol