2003.
november 9. A Szentlélek templom lapja évközi
32. vasárnap
„Isten
a mi menedékünk!”
Tartalom
Vasárnapi Szentírási szakaszok
A Lateráni Bazilika
felszentelése
A rózsafüzérről
Szent Márton püspök
Szent Jozafát püspök,
vértanú
Magyar Szentek és
Boldogok
Hirdetéseink, Ünnepeink
Ezután visszavitt engem a ház
kapujához, és íme, víz fakadt a ház küszöbe alatt a keleti oldalon; a ház
homlokzata ugyanis kelet felé nézett. A víz a templom jobb oldalán folyt le, az
oltártól dél felé. Aztán kivitt az északi kapun, és körülvezetett a külső kapun
kívül levő úton a kelet felé néző útra; és íme, víz tört elő a jobb oldalon.
Azt mondta nekem: ,,Ez a víz a keleti homokdombok felé indul, majd lefolyik a
sivatag síkságára és a tengerbe ömlik; amikor beleömlik, annak a vize
egészséges lesz. Amerre ez a folyó ér, minden élő és mozgó lény élni fog. Ahová
eljut a víz, igen sok lesz a hal; ahová elér a folyó, egészséges lesz és élni
fog minden lény. A folyó mentén pedig, annak mindkét partján mindenféle
gyümölcsfa nő; lombjuk le nem hull, s a gyümölcsük el nem fogy. Havonta friss
gyümölcsöt teremnek, mert vizük a szentélyből fakad. Gyümölcsük eledelül
szolgál, a lombjuk pedig orvosságul.
Szentlecke:
Zs 45
A
karvezetőnek. Kóré fiaitól. A ,,Szüzek'' szerint. Ének. Menedékünk és erőnk az
Isten, a ránk zúdult számos bajban ő a mi segítőnk. Nem félünk tehát, rendüljön
bár meg a föld, merüljenek bár a tenger mélyére a hegyek. Zúgjanak bár és
háborogjanak vizei, rendüljenek meg bár erejétől a hegyek. Folyó árja
örvendezteti meg Isten városát, a Fölséges megszentelt hajlékát. Isten lakik
benne: nem inog meg, mielőtt megvirrad, megsegíti őt Isten. Nemzetek
háborogtak, országok inogtak, de ő hangját hallatta és megrendült a föld.
Velünk van a seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk! Jöjjetek és lássátok az
Úr műveit, csodáit, amelyeket a földön végbevitt. Megszünteti a háborúkat
mindenütt a föld széléig, széttöri az íjakat és összezúzza a fegyvereket,
tűzben égeti el a pajzsokat. Álljatok meg és lássátok, hogy én vagyok az Isten:
magasztalni fognak engem a nemzeteknek, s magasztalni fog a föld. Velünk van a
seregek Ura, Jákob Istene a mi menedékünk!
Evangélium:
Jn 2,13-22
Közel
volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban ökör-, juh-
és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat. Akkor kötelekből
ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel
együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta. A
galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám
házát vásárcsarnokká!''
Akkor tanítványai visszaemlékeztek
arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért'' [Zsolt 69,10]. A
zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz
nekünk, hogy ezeket cselekszed?'' Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a
templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!'' A zsidók erre így szóltak:
,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt
fölépítenéd?'' De ő a saját testének templomáról mondta ezt. Amikor föltámadt
halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az
Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott.
A
Lateráni bazilika a pápák legősibb bazilikája. Eredetileg az előkelő római
család, a Lateranusok háza volt. A Nero elleni összeesküvés miatt elkobozták és
császári birtok lett. Nagy Konstantin megtérése után Miltiadesz pápának
adományozta, aki a római püspök székhelyévé tette. 313-ban már itt tartott
zsinatot. A házban lévő bazilikát 324-ben a Legszentebb Megváltó tiszteletére
szentelte. Ez a római püspöknek mint pátriárkának székhelye, és ezért a
templomot "az összes templom anyja és feje" címmel ruházták fel. A
XIV. században V. Orbán pápa a főoltár fölötti ciboriumba helyezte el Szent
Péter és Pál apostolok koponyáját. A templom főoltárába befoglalt faoltár az
apostol-oltár maradványa. A templom hajójában egy dombormű őrzi emlékét annak a
történelmi eseménynek, amikor II. Szilveszter pápa átadta a magyar
küldöttségnek az első királyunknak küldött koronát.
A mai
szentmise megtanít arra, hogy a templom szent és Istennek szentelt hely; a
mennyország kapuja, mert összeköti a földet az éggel. Egyben az egész
Anyaszentegyházat is jelképezi, melynek élő építőkövei az Egyház tagjai. Előre
jelzi a feltámadás utáni állapotot, és úgy mutatja be a Jelenések könyve
alapján, mint a mennyország jelképét. Végül figyelmeztet saját méltóságunkra
is, mert a keresztség révén a Szentlélek templomai lettünk.
A
templomszentelés miséje az eljövendő időre mutat, és a jövendőt mondja a a
szentmise Kezdőéneke:
Láttam, a szent Várost, a mennyei Jeruzsálemet;
Istentől szállt alá, menyegzős ruhába öltözött, mint a vőlegénye elé készülő
menyasszony.
Mint
arra a nemrég hivatalába lépett új esztergom-budapesti érsek is több
megnyilatkozásában utalt: II. János Pál pápa 2003-at a rózsafüzér évének
nyilvánította. A hívek számára alapvetőnek tekintett segédeszköz spirituális
tartalma egyértelmű, ám még nem teljesen felderített, hogyan is lett a
katolikus hitgyakorlat kelléke.
Ha
a megfelelő módon fedezzük fel „újra, a rózsafüzér segítség, és nem akadály az
ökumenizmus útján" - állította II. János Pál pápa a megválasztásának 24.
évfordulóján, 2002. október 16-án aláírt Rosarium Virginis Mariae kezdetű
apostoli levelében, amellyel elrendelte a 2003 októberéig tartandó
rózsafüzérévet. Ezzel egyszersmind elvágta mindazok akadékoskodását, akik a
keresztény egyházak deklarált közeledési hajlandósága közepette talán „túl
katolikusnak" gondolnák az ötven Üdvözlégy elmondását is magában foglaló
imasorozatot.
De
hogyan győzedelmeskedett ez a - katolikus egyházban - ma szinte
nélkülözhetetlenné lett imádkozási segédeszköz, aminek használatával
kapcsolatosan azért nem árt megismerni egy-két alapfogalmat.
Például
azt, hogy a legelterjedtebb, 59 szemből álló
imaláncot egy feszület zárja le - melynek kézbevételével vagy megcsókolásával
kezdődik el maga a lényeget jelentő imádkozás. Méghozzá az úgynevezett Apostoli
hitvallás, vagyis az imádkozó hitéről tanúskodó Hiszekegy elmondásával. Az első
szemnél a Teremtőhöz szóló alapimát, a Miatyánkot kell mondani, majd az ezt
követő három szemnél egy-egy, Jézus anyját megszólító Üdvözlégy Máriát. Ezután
következik további ötször tíz - azaz a még nem érintett szemek számának
megfelelő - Üdvözlégy, melyek előtt azonban egy-egy Miatyánk imádkozása is
szükségeltetik. Mindeközben az Üdvözlégycsoportok közé egy-egy - gyönggyel nem
jelzett -, a Szentháromságot dicsőítő fohászt is be kell iktatni.
Az ilyesfajta imafüzér mindazonáltal - mint eszköz - nem
a katolikusság privilégiuma. A hindu olvasófüzér 108 szemből áll, utalva ezzel
- egyebek között - a 2400-2700 éve keletkezett, a Védákhoz írt
kommentárgyűjtemény, az Upanisádok szövegeinek hagyomány szerinti számára, de
egyúttal például Krsna 108 tehénpásztorlány kedvesére is. A szabályok a
Krsna-követők között még annyival is szigorúbbak, hogy az elkötelezett híveknek
naponta 16-szor kell végigimádkozniuk a füzért, gyöngyönként egy néhány
szótagos, de legfeljebb egy-két mondatos mantrát, azaz különleges lelki energiájú
verset ismételgetni.
Az imafüzér hosszúságának tekintetében
viszont kétségkívül az iszlám vallás szent emberei, a dervisek által használt
eszközök viszik el a pálmát. ők nemritkán ezer gyöngyöt is láncra fűznek. Ennél
jóval elterjedtebb az egyszerű muszlim számára ajánlott imafüzér, amely csak 99
szemből áll, és egy kis, arasznyi, általában selyemből készült bojt zárja le. A
hívek - túl a napi kötelező ötszöri imádkozáson - ezt szabadidejükben
morzsolgatják, és minden egyes gyöngynél Allah egy nevét mondják a 99 közül. Az
Ószövetség mózesi törvényének követői, a zsidók nem használnak efféle készséget, ám a
füzér gyöngyeihez némileg rokoníthatók az imasálak szegélyein található rojtok,
amelyeket nem használnak ugyan direktben imádkozáshoz, ám egy-egy úgynevezett
cicesz Isten parancsolataira emlékeztet.
Hogy
a felsorolt változatok közül bármelyik is a katolikus rózsafüzér történelmi
előképe lenne, nem lehet tudni. Igaz, vannak, akik szerint például, a keresztes
hadjáratok ideiglenesen a Szentföldön állomásozó harcosai vették át az ottani,
akkor már népszerű iszlám (ima)módszert, majd alakították a maguk igénye
szerint. Más források -így a 20. század elején összeállított és széles
tudóskörben mértékadónak mondott Katolikus enciklopédia - azt valószínűsítik,
hogy az egyszerű imaszámolási segédeszköz akár az iszlámtól függetlenül is
kifejlődhetett a nyugati egyházban. Az imamódszer kezdetei a 4. századi, a
legendárium szerint 105 évet megélt Remete Szent Antalig nyúlnak vissza. Ő
állítólag akképpen tartotta számon az önmagára rótt napi háromszáz imádságot,
hogy összegyűjtött ennyi számú kövecskét, majd a soron következő ima végeztével
mindig eldobott egyet.
A füzérfejlődési folyamat következő lépésének azt a 9-10.
századi, kolostorokban bevett szokássá lett gyakorlatot tartják, mely szerint
az elhunytak békés mennybéli életéért a szentmisén kívül még legalább ötven, de
nemritkán 150 zsoltárt kellett elénekelni. A latinul nem értő, szöveget, kottát
olvasni és leénekelni nem képes egyszerűbb hívek esetében azonban mind
elfogadottabb lett a könnyebben memorizálható Miatyánk elmondása- általában
ötvenszer. Ezt számon tartandó kezdtek el később kavicsokat, faterméseket és
csontgolyócskákat fonalra fűzni. Legalábbis erre látszanak utalni például a 12.
századi Szent Rozália koporsójában talált, tucatnyi gyöngyből készült,
imafüzérnek gondolt alkalmatosságok. A megoldás végül oly mértékben „divatba”
jött, hogy a páternoszternek is mondott imaszámlálók készítői utóbb már külön
céhekbe tömörülhettek - 1268-ban például csak Párizsban már négy ilyen
munkaközösség is működött.
Ekkorra
azonban fordulat állt be az imafüzér-imádkozás tartalmában is. A 12-13.
századra ugyanis egyre népszerűbb lett a Krisztus megszületését megjövendölő
angyali látogatás üzenetének, az Üdvözlégy Máriával kezdődő bibliai passzusnak
az ismételgetése, ami az imafüzérben utóbb átvette a főszerepet. Aztán egy 13. századi szerzetes az Üdvözlégyek
mondogatása közben vizionált látomásában úgy tapasztalta, hogy az előtte
megjelent Szűzanya homlokát annyi rózsa díszítette, ahány imádságot a barát
citált - innen származtatják az egyházban a rózsafüzér elnevezést.
De még itt sem állt meg a diadalmenet. A más felekezetek
Róma ellen intézett hitbeli támadásait a rózsafüzér segítségével is visszaverő
katolikus egyház példamutató liberalizmussal azt is mindig elnézte, hogy
különféle színű, szemszámú - sőt még a megszólított személy tekintetében is
eltérő - rózsafüzéreket is forgalomba hozott az ájtatossági segédeszközökre
szakosodott piac. Varga Bertalan tiszaújvárosi plébános közel 1200 darabos
rózsafüzér-gyűjteményében például még Szent Antalhoz és más szentekhez való
imádkozásra szolgáló füzérspecialitások is találhatók.
Mindez nem jelenti azt, hogy a rózsafüzér kizárólag
spirituális célokat szolgált volna. Főleg mivel ez az imakészség a karon,
nyakban, de hosszabb füzérek esetén akár derékon is hordható, így azután szemek
számlálása, azaz megolvasása miatt néhol olvasónak is nevezett imaszámlálók
olykor afféle vallásos divatcikként is funkcionáltak. A 17. században például a
társasági megjelenésükre is adó vallásos előkelők számára már korallból,
borostyánból vagy illatos fagolyócskákból is készítettek rózsafüzéreket,
amiknél csak a közel-keleti bérmunkából származó ezüst filigrángyöngyös füzér
volt kapósabb. Később, a 18-19. századra a tehetősebbek már aranyfiligránt is
megengedhettek maguknak, vagy igazgyöngyökből, drágakövekből készíttették el
olvasójukat. Amihez képest kétségtelenül szerényebb, ám praktikus és a
technikai haladást ékesen igazoló megoldás a rossz fényviszonyok között
foszforeszkáló változat megjelenése.
A legújabb pápai rendelkezések külön felhívják arra a
figyelmet, hogy az imádságokat nem szabad mechanikusan ismételgetni, hanem
„késleltetetten lassú" ritmusban kell mondani azokat. A monotonitás okozta
gépiesség elkerülésére a pápa által kibocsátott, már említett apostoli levél
azt javallja, hogy az imádságban részt vevők kíséreljék meg sűrűn felidézni,
hogy az olvasó morzsolgatása voltaképp a „szeretet kifejezése'; amely „újra meg
újra visszatér a szeretett személyhez”; Jézushoz.
II. János Pál pápa, úgy tűnik, elkötelezte magát a
rózsafüzér megreformálása mellett. A gépies imamormolás helyett az elmélkedő
imádkozást elősegítendő módosított valamelyest a meditálnivalók tartalmán és
sorrendjén. Eddig ugyanis hétfőn és csütörtökön a Krisztus életével kapcsolatos
„örvendetes titkokon" kellett elmélkedni, míg a kedd és a péntek az
ugyanezzel kapcsolatos „fájdalmas titkok" napjai voltak, a szerda, a
szombat és a vasárnap viszont a „dicsőséges titkokéi': Nos, az új pápai ajánlás
szerint ezentúl az örvendetes titkok csütörtökről átkerültek szombatra, s az
így megüresedett helyüket a mostani, rózsafüzérévben bevezetett világosság
titkain való elmélkedés töltheti majd ki.
Izsák Norbert /HVG/
Ünnepe:
november 11. Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban pogány
szülőktől. Mint katonatiszt megismerkedett a kereszténységgel. Amiens városa
előtt megfelezte köpenyét és odaadta egy didergő koldusnak. 18 éves korában
megkeresztelkedett. 20 éves korában Poitiers-ben Szent Hilarius püspök
exorcistává avatta. Visszatért Savariába, majd Milanoba, később Genovaba
vonult, és a város közelében remetéskedett. 360-ban ismét Poitiers-be ment, és
a püspök engedélyével a város mellett kolostort alapított. 371-ben a nép toursi
püspökké választotta. Mint püspök is szigorú szerzetesi életet élt. 397.
november 11-én halt meg. Tisztelete hazánkban is népszerű.
/Virtuális Plébánia/
Ünnepe:
november 12. Kuncewitz Jozafát 1580 körül született Wlodzmierzben. 1604-ben
bazilita szerzetes, 1614-ben archimandrita, 1618-ban polocki érsek lett. Sokat
segítette a szegényeket. Fáradhatatlanul dolgozott a nyugati és keleti
kereszténység egyesítésén. Az unió ellenségei életére törtek, és a
lengyelországi Witepszkben 1623. november 12-én karddal kivégezték.
Ünnepe:
november 13A hit és a keresztség Krisztus Titokzatos Testébe olt minket. A
Krisztushoz tartozás szentté teszi az embert. Az apostolok korától kezdve
hazánk földjén keresztények sokasága tett tanúbizonyságot Jézus Krisztusról, az
Isten Fiáról. Miután pedig a magyarság talált itt hazát, Árpád háza szenteket
és példát adott népünknek. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi
szentet, mint éppen az Árpádházi királyi család. Szent István királyunk
magvetése csodálatos termékenységgel hozott gyümölcsöt, mert történelmünk
elmúlt századait mindig beragyogták nemzetünk szentjei. A Pilis-Bakony és
Mecsek erdő-rengetegei megteltek remetékkel, kolostoraink szentéletű
szerzetesekkel. Népünk fiai közül többen vértanúk lettek, és így joggal
mondható, hogy Országunk a szentek országa, földünk szentektől megszentelt
föld.
Az
Anyaszentegyház bennünket is ösztönözni akar, hogy példájukat kövessük, a
nyomukba lépjünk, és a megszentelő kegyelmet hűségesen őrizve a szentek sorába
lépjünk.
· · A mai vasárnap: A lateráni bazilika felszentelése
· · Hétfő: Nagy Szent Leó pápa
· · Kedd: Szent Márton püspök
· · Szerda: Szent Jozafát
Az Apor iskola fennállásának 10éves évfordulójára:
·
· November 15-én 18 órakor Michael Ende: Momo
című művének feldolgozása alapján készült zenés játék előadása lesz az
iskolában.
· · November 16-án 15 órakor ünnepi szentmisét mutat be Dr
Pakai László bíboros úr, majd Dr Takáts Nándor püspök atya megáldja a „Mária a
Kisded Jézussal” szobrot, utána Mádl Dalma asszony- a Köztársasági Elnök úr
felesége-. megnyitja az Apor emlékkiállítást.
·
· A Nyitott Kapuk napja a 4-6 évfolyamos
gimnáziumi osztályba jelentkezőkenk 2003. november 21-én pénteken lesz.
·
· December 4-7 között cursillista
lekigyakorlatot tartunk a cursillot végzettek számára, a nőket és férfiakat
egyaránt várjuk, jelentkezni a plébánián lehet.
· · A missziós gyűjtés során 101.120,- Ft-ot adományoztak a
jó hívek. A összeget továbbítottuk a püspökségre, nagylekűségüket ezúton is
köszönjük
· · A mai vasárnap 16 órakor tarjuk szokásos családi
szentmisénket melyre szerettel várjuk a kicsinyeket családjukkal együtt.
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda: kalmankamo@matavnet.hu