Életet a léleknek!
2003. Február 9.          A Szentlélek templom lapja        évk. 5. Vasárnap

                                                 „Az Isten dicsőségére
                                   és lelkünk üdvére fordított idő
                                         sosem vész kárba”
                                                                                        (Pio Atya)
„Az egész város az ajtó elé gyülekezett.”

Tartalom

Vasárnapi Szentírási szakaszok
Hitünk főigazságai
MIATYÁNK - "mi" kérések III.
Erdő Péter ünnepi szentmisét mutatatott be Budapesten
Keleti ortodox egyházak képviselői a szentatyánál
LITURGIA IV. A térdelés
Pio atya gondolatai
Hirdetéseink, Ünnepeink

 Kezdőlap| Fórum| Imádságról

Olvasmány: Jób 7,1-4.6-7
 
Nem szolgálat az ember sorsa a földön? Nem napszámos módján tölti el napjait? Olyan, mint a rabszolga, ki árnyékba vágyik,
olyan, mint a napszámos, ki a bérét várja. Csalódással teli hónapok jutottak részemül, keserves éjeket adtak osztályrészül. Már
mikor lefekszem, kérdezem: „Mikor virrad?” És mihelyt fölkelek: „Mikor lesz már este?” Tele vagyok kínnal egész alkonyatig.
Napjaim futnak, mint takács vetélője, eltűnnek, s nyomukban nem marad reménység. Gondold meg: életem csupán egy lehelet,
szemem soha többé nem lát boldogságot.
 
Szentlecke: 1Kor 9,16-19.22-23
 
Testvéreim! Hogy az evangéliumot hirdetem, azzal nem dicsekedhetem, hiszen ez kényszerű kötelességem. Jaj nekem ugyanis,
ha nem hirdetem az evangéliumot. Ha önszántamból teszem, jutalmam lesz, ha nem önszántamból, csak megbízott hivatalnok
vagyok. Mi tehát a jutalmam? Az, hogy mint az evangélium hirdetője, ingyen nyújtsam az evangéliumot, s ne éljek az
evangéliumban gyökerező jogommal. Bár mindenkitől független voltam, mégis mindenkinek szolgája lettem, hogy minél többet
megnyerjek. A gyöngék közt gyönge lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit
üdvözítsek. Mindezt az evangéliumért teszem, hogy nekem is részem legyen benne.
 
Evangélium: Mk 1,29-39
 
Jézus a zsinagógából Jakabbal és Jánossal együtt egyenesen Simon és András házába ment. Simon anyósa lázas betegen
feküdt. Ezt azonnal elmondták Jézusnak. Odament hát hozzá, s kézen fogva fölsegítette. Erre megszűnt a láza, és szolgált nekik.
Napnyugta után, amikor beesteledett, odahordták hozzá a betegeket és a gonosz lélektől megszállottakat. Az egész város az
ajtó elé gyülekezett. Sok beteget meggyógyított különféle betegségekből, és sok ördögöt kiűzött, de nem engedte őket szóhoz
jutni, mert tudták, hogy kicsoda. Hajnal tájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre
imádkozni. Simon és társai utána mentek, hogy megkeressék. Amikor megtalálták, ezt mondták neki: „Mindenki téged keres.”
De ő így válaszolt: „Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot, hiszen azért jöttem
ki.” S bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógákban, és ördögöket űzött ki.

Vissza az elejére

 

                                        Hitünk főigazságai

A krisztusi igazságok ismerete nélkül nincs keresztény élet. Egyre jobban meg kell ismernünk hitünket. A legfontosabb
igazságok foglalatai a Hitvallások. A "főigazságok": a hittanulásban használt rövid összefoglalások.
 
1. Egy Isten van. Az egy Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
 
2. Isten a világ Teremtője és gondviselő Atyánk.
 
3. A Fiúisten emberré lett, hogy minket megváltson és üdvözítsen.
 
4. Isten igazságos, aki a jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti, de a megtérő bűnösnek szívesen megbocsát.
 
5. Isten kegyelme az üdvösségre szükséges.
 
6. Az ember lelke halhatatlan, teste pedig feltámad.
 
7. Jézus Krisztus Egyházat alapított, és ennek legfőbb pásztora a római pápa.
 
8. Jézus szent evangéliuma (örömhíre): Mennyei Atyánk végtelenül szeret minket, gyermekévé fogad, és földi életünk után hazavár az örök életre.

Vissza az elejére

 
Miatyánk –„mi” kérések III.
                                                   („Ne végy minket a kísértésbe”)

Az Úr imájának ez az egyik legvitatottabb része. Már a második századtól próbálták a szentek egy kocsit átfogalmazni. Szilárd
meggyőződésük volt, hogy Isten nem viheti az embert kísértésbe, ezért inkább ezt a megfogalmazást használták: „ne engedd,
hogy kísértésbe vigyenek bennünket!”
Ha megvizsgáljuk a Szentírásban a kísértés fogalmát, kétféle értelemben is használják ezt a szót.
1, Az első értelmezés már a Teremtés könyvében is megjelenik. Isten „megkísérti” Ábrahámot, vagyis próbára teszi őt. Próbára
teszi a hűségét és a szeretetét. A kísértésbe vinni kifejezés egyik jelentése tehát megpróbálni valakit.
2, A Biblia másik értelmezése a Sátánhoz kapcsolódik, ebben  az összefüggésben a kísértés szó jelentése „bűnre csábítani”,
„bűnbe vinni”.
A két jelentés összekapcsolódását leginkább Jób története kapcsán érthetjük meg. A Sátán Jóbot arra akarja rávenni, hogy
káromolja Istent, tehát bűnre akarja csábítani. A Sátán kezébe viszont Isten adja Jóbot azzal a céllal, hogy megpróbálja a
hűségét.
A „Miatyánknak” ez a kérése tulajdonképpen azt jelenti, hogy arra kérjük Istent, hogy ne próbáljon meg bennünket azzal, hogy
átad a Sátánnak, hogy megpróbáljon bűnbe vinni.
Jézusnak is szembe kellett néznie a kísértéssel. A szinoptikusoknál Jézus megkísértése egyetlen jelenetbe sűrűsödik. Jánosnál a
kísértés, mint a szórt fény, úgy kíséri végig Jézust egész életén át. A mi életünk és Jézus élete között az a különbség, hogy Jézus
nem követett el bűnt, mi pedig időről időre elbukunk. Ahogy az emberiség történetén, úgy a mi személyes életünkön is
végigvonul a kísértés. Minden percünk, minden szavunk, minden cselekedetünk egy-egy döntés Isten mellett, vagy ellen.
A szentek közül többen megpróbálták a „Miatyánknak” ezt a mondatát egy kicsit finomítani: Erőnkön felül ne végy minket
kísérésbe Uram!
Talán egy picit el kell gondolkodnunk azon, hogy mennyire vagyunk erősek? Magunktól gyengék vagyunk! Csak úgy tudunk
ellenállni a kísértéseknek, ha kérjük az Úr erejét! Mindaz, ami értékes bennünk, az Isten megnyilvánulása az életünkben. Mi
magunk csak gyengeség vagyunk, annál gyengébbek vagyunk, minél inkább bízunk a saját erőnkben. Csak Isten erejében
bízhatunk!
                                                                   (A Szent Jeromos Társaság összejövetele alapján) Marcsi
A következő Szent Jeremos Társasági bibliaóra jövő héten kedden este 7 órakor lesz a Bencés rendház oratóriumi termében, melyet
Sulyok Elemér bencés atya tart.

Vissza az elejére

 
Erdő Péter ünnepi szentmisét mutatott be Budapesten

 
Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek beiktatása óta hivatalosan most találkozott először a fővárosi hívőkkel, amikor
ünnepi szentmisét mutatott be vasárnap Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, a budapesti Szent István-bazilikában.
Homíliájának első részében Erdő Péter Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéről megemlékezve elmondta: Urunk bemutatása
olyan hitbeli igazságot tár fel, mely megvilágítja a papság és a püspökség misztériumát is. Jézus bemutatása a templomban az
üdvösség történek vonulatába tartozik. Az Ószövetség köszön ebben a mai evangéliumban a Jézus Krisztus személyében
megjelenő Újszövetségnek. Az ószövetségi törvény szerint minden elsőszülöttet az Úrnak kellett szentelni. Az emberét is, de
nem emberáldozat formájában, hanem helyette galambot, bárányt áldoztak Izrael Istenének. Ezt a törvény teljesíti Mária,
amikor bemutatja Jézust a templomban. Az agg Simeon várja az Úr fölkentjének a megjelenését. A Szentlélek sugallatára
felismeri Jézusban: Ő az, akiben eljött az ígéretek beteljesülése. Ezt halljuk Simeonnak az énekéből, az Atya Jézust, mint
elsőszülöttet fogadja el áldozatul. Elfogadja Krisztus teljes odaadását, teljes életáldozatát, aminek lényege nem a szenvedés,
hanem a szeretet és az engedelmesség nagysága volt.
Az érsek homíliájának további részében az odaadás, az életáldozat gondolatát kibontva a püspöki, papi küldetésről beszélt.
Mint mondta, ha a papok Krisztust hitelesen akarják képviselni, akkor a közfelfogástól távol álló értékek mellett kell kiállniuk.
S mindezt úgy kell megtenniük, hogy a másképp gondolkodó, és élő embert is szerető megértéssel szólítsák meg. „Itt kezdődik
minden misszió és evangelizáció: először bele kell helyezkedni a másik ember világába, meg kell próbálni az ő szemével látni,
meg kell érteni, és át kell érezni, milyen emberi és társadalmi terhek, személyes és közösségi nyomorúságok és
kilátástalanságok tesznek valakit érdektelenné vagy ellenségessé hitünk tanítása iránt.”
Erdő Péter rámutatott arra, hogy napjainkban a kultúra és a társadalom erősen elvilágiasodott Magyarországon és a nyugati
világban egyaránt. Ez a kultúra és társadalom reményért kiált, mert "civilizációnk fejlődése belső határokba ütközik". Mint
mondta: a túlszervezettség és a bürokrácia sokszor áttekinthetetlenné, nehézkessé, végül is kaotikussá teheti az életünket. A
környezetszennyezés és az iskoláztatás gondjai mellett felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy civilizáció előbb-utóbb eljut
energiaforrásainak, természetes erőforrásainak kimerítéséhez. Érthető hát a mai ember szorongása. De kitől, honnan kapja a
reményt? – tette fel a kérdést. "ha minden világnézet szubjektív, ha minden vallás csupa kételkedés, akkor az asztrológia és az
összes bizarr hiedelmek egyformán jók arra, hogy lekössék, elkábítsák az embert. Ha a kereszténység is csak a
közgondolkodást tükrözné vissza, csak a közízléshez igazodna, ha beérné azzal, hogy egy legyen a sokféle vélekedés közül,
nem tudna reményforrás lenni az emberek számára” – fogalmazott. Az érsek hangsúlyozta, hogy napjainkban a hit és tudomány
között feloldódik az a látszólagos ellentét, amit az előző évszázadokban sok, nem hívő ember felfedezni vélt. Hozzátette: a
hitnek és az emberi tudásnak párbeszédben kell állnia egymással.
A beszéd befejező részében Erdő Péter arról szólt, hogy Budapestnek van sajátos, hívő katolikus lelkülete, hagyományai,
amelyeket megújítva megújulhatnak a hívő közösségek. Példaként említette a karitászcsoportokat, amelyek nagy
érzékenységgel, odafigyeléssel tudnak segíteni közvetlen környezetük bajain. Végezetül az érsek kérte a plébániák, az
egyházmegyében dolgozók összefogását, lelki megújulását, Isten áldását és békéjét súlyosan fenyegetett világunkra, hazánkra
és városunkra. (MK)

Vissza az elejére

 
Keleti ortodox egyházak képviselői a szentatyánál

 
Vatikán: Január 28-án, kedden délelőtt II. János Pál pápa folytatta az ad limina látogatásukat végző brazil főpásztorok
egyenkénti kihallgatását, majd köszöntötte annak a bizottságnak a tagjait, amely a katolikus egyház és a keleti ortodox
egyházak közötti teológiai párbeszédet készíti elő. Mindenekelőtt a bizottságban résztvevő keleti ortodox egyházak képviselőit
üdvözölte. A következő egyházakról van szó: egyiptomi kopt ortodox patriarchátus, antiochiai szír-ortodox patriarchátus, az
örmény apostoli egyház (amelynek székhelyei Ecsmiadzinban, illetve a libanoni Anteliasban vannak), etiópiai ortodox egyház,
eritreai ortodox egyház, malankári szír ortodox egyház. A szentatya megállapította, hogy a katolikus és a különböző keleti
ortodox egyházak között már lényeges ökumenikus előrehaladás tapasztalható. Alapvetően tisztázták a krisztológiai terén
fennálló hagyományos nézeteltérések számos pontját, és ez lehetővé tette, hogy közösen megvallhassuk hitünket. Ez az
előrehaladás annál inkább bátorító, mivel azt bizonyítja, hogy az eddig megtett út helyes és minden reményünk meglehet rá,
hogy közösen megoldást találjunk a még vitaelentenének az igazságban és szeretetben teljes közösség irányában – mondta a pápa, majd ezekkel a szavakkal fejezte be
beszédét: „Sokan közületek a Közel-Keletről és környékéről érkeztek. Imádkozzunk közösen azért, hogy ez a térség
megszabaduljon a háború fenyegetésétől és a további erőszaktól. Ökumenikus elkötelezettségünket mindig irányítsuk a szeretet
civilizációjának építése felé, amely az igazságosságon, a kiengesztelődésen és a békén alapul.”
A Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának hétfőn kiadott közleménye szerint a katolikus egyház és a fent említett ősi
keleti egyházak közötti párbeszéd második szakasza január 27-29. között tart. A párbeszéd első szakaszában II. János Pál
pápa és a szóban forgó egyházak vezetői több fontos közös nyilatkozatot írtak alá krisztológiai kérdésekről. A mostani
összejövetel előkészítő jellegű és az a célja, hogy meghatározza a dialógus további témáit és módszereit. Az ősi keleti egyházak
a 451. kalkedoniai zsinat után váltak külön Rómától és Bizánctól.
                                                                                                (VR/MK)
 
 vissza az elejére


                                       Liturgia IV: A térdelés

Mit tesz az ember, ha elragadja a gőg? Kihúzza magát, fölvágja a fejét, kifeszíti mellét és egész termetét. Minden azt harsogja
benne: ,,Több vagyok, mint te!'' De ha valaki alázatos lelkű, kicsinynek érzi magát, lehajtja a fejét s összezsugorodik:
,,megalázza magát''. És pedig annál mélyebben, minél nagyobb az, aki előtt áll, s minél kisebbnek tűnik fel ő önmaga előtt.
De mikor érezzük világosabban, milyen kicsinyek vagyunk, mint akkor, ha az Isten előtt állunk? A hatalmas Isten, aki épp úgy
volt tegnap mint ma, és épp úgy lesz száz meg ezer év múlva is! Aki betölti ezt a szobát és az egész várost, a földkerekséget és
a mérhetetlen csillagos eget. S mindez csak annyi előtte, mint egy porszem. A szent Isten, a tiszta, igazságos és végtelenül
fönséges... Milyen nagy is Ő... és milyen kicsiny vagyok én! Olyan kicsiny, hogy egyáltalán nem is hasonlíthatom magamat
Őhozzá, olyan kicsiny, hogy semmi sem vagyok Őelőtte. Ha az ember ezt jól meggondolja, egészen természetesnek érzi, hogy
nem állhat meg büszkén Őelőtte. Az ember ,,megalázkodik'', szeretné alacsonyabbá tenni termetét, hogy ne álljon ott olyan
kihívóan, -- és íme, máris föláldozta magasságának felét: letérdelt. S ha ez még nem volna elég a lelkének, meg is hajolhat
hozzá. És ez a meghajolt alak azt mondja: ,,Te vagy a végtelen Isten, én pedig a semmi.''
Ha térdet hajtasz, légy rajta, hogy ne legyen az elsietett, üres mozdulat. Önts lelket belé! A térdhajtásnak lelke pedig az, hogy a
szív mélységes tisztelettel belsőleg is meghajol Isten előtt. Ha a templomba jössz, vagy onnét távozol, vagy ha elhaladsz az oltár
előtt, hajtsd meg térdedet szép nyugodtan egészen a földig, s vidd bele ebbe a térdhajtásba egész lelkedet, mely így szóljon:
,,Én véghetetlen Istenem...!
Ez azután alázat, ez igazság, és mindannyiszor jót fog tenni lelkednek.
 

vissza az elejére

Pio atya gondolatai és útmutatása

 
Szűzanyám, mélyítsd el bennem azt a szerelmet, amely Őérte lángolt a szívemben, bennem, a nyomorultban, aki csodálom
benned szeplőtlen fogantatásod titkát, és aki égek a vágytól, hogy ezáltal szívem megtisztulhasson és szerethessen az én és a Te
Istenedet.
Tisztítsd meg elmémet, hogy felemelkedhessen hozzá és szemlélhesse őt, imádja és szolgálja lélekben és igazságban.
Tisztítsd meg testemet, hogy méltó szentélye lehessen, amely magában tudja fogadni Őt a szentáldozatban.
 

                           AZ EMBERI KAPCSOLATOK ALFÁJA ÉS OMEGÁJA:
 
             AHHOZ, HOGY BARÁTOD LEGYEN, ELŐSZÖR ÖNMAGADDAL KELL MEGBARÁTKOZNOD.
 
                                  A LEGJOBB ERÉNY A KEDVESSÉG.
                    NEM SZERETHETSZ MINDENKIT, DE KEDVES MINDENKIHEZ LEHETSZ.
 
    TANULJ MEG LELKESEDNI! AZ IGAZÁN FONTOS DOLGOK NEM VALÓSÍTHATÓK MEG LELKESEDÉS NÉLKÜL!
 

vissza az elejére
 


Hirdetéseink, ünnepeink

Hétfő: Szent Skolasztika szűz
Kedd: A Lourdes-i Boldogságos szűz Mária; a betegek világnapja
Péntek: Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök, Európa társvédőszentjei
·Soron következő cursilló (háromnapos, bentlakásos, keresztény hitünket, ismeretünket megújító tanfolyam, lelkigyakorlat), melyre
nagy szeretettel várunk mindenkit:
február 27. - március 2. női,
március 13-16. között férfi.
A kihelyezett jelentkezési lapok az előcsarnokban átvehetők, és kérjük kitöltve a plébánián lehetőség szerint minél hamarabb leadni.
 
postán: Győr, 9024  Szentlélek tér 1
telefonon/faxon: 96/ 419-588
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
e-mailen: freemaker@freemail.hu

·Cursillista iskola, melyen minden cursilliót végzett személy részt vehet, február 14-én, pénteken az esti 6 órai szentmisét követően
lesz.
·15-én, szombaton ?4 órakor a Szent Anna otthon kápolnájában a betegek világnapja kapcsán szolgáltatjuk ki a betegek szentségét,
melyet minden idős embernek (otthonban és nem ott lakóknak) javasolunk felvenni. A szentség egy évig tekinthető érvényesnek. Ez
egyben az otthon felszentelésének ötödik évfordulója.
·Jövő vasárnap az esti mise után lesz az egyházközségi képviselők gyűlése, melyre várjuk a tagokat.
·22-én, szombaton este lesz az Apor iskolában, az immár hagyományos szülök bálja, s mint az már szokás, nagy szeretettel várjuk rá
az egyházközségünk tagjait is. Jegyek a plébánián kaphatók.
·Az adó 1 %-át a 0011-es technikai számon lehet a Magyar Katolikus Egyház javára fölajánlani. A másik 1 %-ot az Apor Vilmos Római
Katolikus Iskola alapítványnak az 19112958-1-08, vagy a SZENTLELEK Templom és Otthonfenntartó alapítvány javára
18529681-2-08 adószámon lehet felajánlani. Rendelkező nyilatkozatok a templom előcsarnokában találhatók. Minden segítséget előre is
köszönünk.
·
  Megköszönve az eddigi munkájukat, segítségüket és figyelmüket, továbbra is várjuk a képeket, cikket, írásokat, imákat
újságunkba.

 
vissza az elejére

    neten:     WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda:  kalmankamo@matavnet.hu