Fellegek elboríták ég sarjait,
űzve napsugarat, terjesztve homályt.
Már közel fénylik jászolod,
új lángot gyújt a titkos éj!
Elűzetik a zordon éj,
világnak fénye visszatér.
(Szent Ambrus himnuszából)
„akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy
Isten gyermekei legyenek.”
Tartalom
Vasárnapi
Szentírási szakaszok
Karácsonyi misére elmélkedés
Békesség
velünk
Shay
Aki
első akar lenni ebben a világban
Van-e
hely a szívedben Jézus számára?
Ha
vallom azt, hogy Isten valóban Isten
Újra
kezdés
Hirdetéseink,
Ünnepeink
Olvasmány:
Iz 52,7-10
Milyen
szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt
hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja
Sionnak:
„Királlyá lett a te Istened.” Figyelj csak! Őrszemeid felemelik a hangjukat,
és mind ujjonganak, mert szemtől szemben
látják,
hogy visszatér az Úr a Sionra. Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem
romjai, mert az Úr megvigasztalja népét, és
megváltja
Jeruzsálemet. Az Úr felfedte szent karját minden nemzet szeme láttára.
És meglátja a föld minden határa, hogy
szabadulást
szerez Istenünk.
Szentlecke:
Zsid 1,1-6
Sokszor
és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz, ezekben a végső napokban
Fiában szólt hozzánk, akit a mindenség
örökösévé
tett, aki által az időket is teremtette. Mint dicsőségének kisugárzása
és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós
szavával
a mindenséget. A bűntől való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az
isteni Fölség jobbján, s annyival kiválóbb, mint az
angyalok,
amennyivel különb nevet örökölt náluk. Vajon melyik angyalnak mondta valaha:
„A fiam vagy, ma szültelek?” Vagy:
„Én
atyja leszek, ő meg a fiam.” Ám amikor Elsőszülöttét bevezeti a világba,
ezt mondja: „Imádja őt Isten minden angyala.”
Evangélium:
Jn 1,1-18
Kezdetben
volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben
Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett,
ami
lett. Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. A világosság
világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel.
Föllépett
egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot
tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki
higgyen
általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról.
(Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden
embert
megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem
ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem
fogadták
be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek.
Azoknak, akik hisznek nevében, akik nem a
vérnek
vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.
S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk
dicsőségét,
az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. János
tanúbizonyságot tett róla, amikor azt mondta:
„Ez
az, akiről hirdettem: Aki nyomomba lép, nagyobb nálam, mert előbb volt,
mint én.” Mindannyian az ő teljességéből részesültünk,
kegyelmet
kegyelemre halmozva. Mert a törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és
az igazság azonban Jézus Krisztus által lett
osztályrészünk.
Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az
Atya ölén van.
Isten szólott az emberhez, komolyan vette az embert, magához fogadta. Isten
leereszkedett
hozzánk, mindegyikünkhöz. ,,Kisded született nékünk'': értünk, emberekért
Ô emberré lett,
mert meg akar menteni, gyógyítani, üdvözíteni. Ô az Elsôszülött, és keresi
kis testvéreit,
szeret minket!
Elsô olvasmányhoz / Iz 9,1-3.5-6
Izajás korában Galilea népét elhurcolták Asszíriába (Kr.e. 732). A próféta
mély sötétbe
borultan látja a népet és országot, hasonlónak a holtak sötét korához,
vagy a teremtés elsô
napjának sötétségéhez. De ebbe az éjbe beleragyog egy fénysugár: a királyi
gyermek
születése (vö. 1. olvasmány a 2. és 4. adventi vasárnap). Emberfölötti
névvel és
tulajdonságokkal ruházza fel Ôt, a messzi jövôbe tekintve: ama Kisdedre,
aki sokkalta több
lesz, mint egy szorongattatásban élô nép szabadítója. Ez a szorongattatás
az egész
emberiség mélységes nyomorának képe a próféta szemében. (9,1-3: Mt 4,13-16;
Jn 8,12 #
9,5-6: Iz 7,14; 4Mz 24,7.17; Zak 9,9-10)
Válaszos zsoltár / Zsolt 96(95),1-2.2-3.11-12.13
A világ királya és bírája
Szentleckéhez / Tit 2,11-14
Isten elsô megjelenése: kegyelmének fölragyogása Fiának emberré válásában,
és az Ô
fölségének végsô megnyilvánulása között folyik az Egyház földi élete és
a mi emberi
életünk. Isten kegyelme tanítani akar bennünket. A világnak általunk kell
megéreznie Isten
jóságát! (2,11-13: Tit 3,4; 1Jn 2,16; 1Tim 1,11 # 2,14: Zsolt 130,8; 2Mz
19,5; Ez 37,23; 1Pt
2,9; 3,13)
Evangéliumhoz / Lk 2,1-14
Az Ószövetség messiási reményei egyrészt oly országra irányultak, melyben
Isten maga a
király, másrészt egy Dávid törzsébôl származó királyra. A Betlehemben megszületett
Kisdedben mindkettô valóra vált, mert Dávid fia egyszersmind Isten Fia.
Ég és Föld (vagyis
angyalok és pásztorok) jönnek hódolni Ôneki. Ez a Kisded, mint az angyal
hirdeti, ,,az Úr'':
Isten nagyságát Ô nyilatkoztatja ki, Ô hoz békességet a világnak (vö. 1.
olvasmány). (1Sám
16,1-13; Mik 5,1-4; Lk 19,38)
Szentségre várva
Hiába született volna Jézus Betlehemben, ha szívünkben meg nem születik
és általunk a
világnak meg nem jelenik. Az Oltári Szentség ünneplésében mindkettônek:
Betlehemnek és
a Golgotának titka jelenvaló lesz: ,,a világ életéért''.
Elmélkedés
A Kis Jézus tanítása
Ezen az éjen földrôl égig támasztaték ama lajtorja, melyen fel s alá járnak
az Isten
angyalai. Ezen mutatá Isten az égi szivárványt, az örök békességnek jelét...
Ezen a napon
az erôs ,,Sámson'' Dalilának szerelmétôl pólyába kötöztetett; a régi ködök
és felhôk,
melyekben megszokott vala Isten jelenni, eloszlottak, mert Emmanu-El: Velünk
lakó Istenné
lett, akit ez árnyékok jelentettek...
Keresztyének, mi valánk szolgák és kegyetlen urak szolgái valánk: a bűnnek,
halálnak,
ördögnek rabságában; de íme az Isten Fia, mihelyt születik, adófizetésre
kötelezi magát,
hogy a mi sarcunkat letegye: a császár könyvébe íratik, hogy minket az
Élet könyvébe
írjon... Istállója, jászola kárhoztatá a világi friss palotákat; hogy is
illenék ahhoz nagy palota,
kinek hamarost hatlábnyi sírba kell tétetnie. Posztócskája megszégyenítette
a világi friss
öltözetek hiúságát: senki abban ne kevélykedjék, amivel Isten büntette!
Alkalmatlan
szállása meggyűlöltette a testi alkalmatosságokat: miért kényeztetnünk
azt, mit hamarost
férgeknek kell vetnünk. Siránkozása földhöz verte a világi mulatságokat,
hahotákat, mert
ezek nem valók azoknak, kik számkivetésben bujdosnak. Végezetre az Újszülött
szegénysége megutáltatta a világ gazdagságát, mert úgy sem érdemli fáradságinkat,
valamit el nem vihetünk magunkkal, hanem itt kell hagynunk. Új hadakozás
ez, nagy
hatalom jelensége, hogy egy kis gyermecske ily szokatlan és alkalmatlan
fegyverekkel
meggyôzi és letapodja minden ellenségeinket! (Pázmány: Karácsonyi 1. beszéd)
+
Jött Krisztus, hogy fölvegye mi gyöngeségeinket, és ránk adja tulajdon
erejét. (Aranyszavú
Sz Péter)
+
Nyáj tehát a hívôsereg, éjszaka e világ, s a pásztorok a papság. -- Mert
mit érne
születésünk, ha megváltás nem jön értünk? -- A lanyhákban Krisztus ,,szunnyad'',
buzgókban Ô fenn vigyáz. (Sz Ambrus)
+
Ha a Fiú király, az Anyja, aki világra hozta, joggal és valóban tekinthetô
Királynénak,
Uralkodónak. (Sz Atanáz)
Mos,
hogy a földön minden költemény bús,
csapongó
szárnyon Hozzád repülök,
s
Neked dalolok, karácsonyi Jézus!
Repülök
szánkán, csörgő hit-batáron
és
úgy hódolok jászolod előtt,
kicsi
Mesterem, jóságos Tanárom!
Nagy
hittel vetek bízó szemet Rád
és
szent iskolád rossz kis nebulója;
megáldom
szalmás, szegényes katedrád.
Te
nem bántottál soha-soha engem,
nem
vágtál arcul nagy-ártatlanul,
ha
fehér álmot hordtam a szívemben
Te
nem taszítál el magadtól távol,
ha
verseltelek Édesanyád nyelvén
s
nem tiltottál ki soha iskoládból.
Csókkal
kérdezted: nem vagy-e beteg?
Könnyet
töröltél, ha könnyet facsartak
karácsony-rontó
sötét emberek.
Hát
ne legyen most ez a költemény bús.
Legyen
himnuszos, mint a téli táj,
s
csókoljon vissza Téged, kicsi Jézus!
Legyen
üdvözlő, ujjongó kiáltás,
a
hópihék gyermeked öröm,
az
embereknek szelíd megbocsájtás.
Sok-sok
bajomért kit sem okolok.
Minden
szavam szép karácsonyi áldás,
szentjánoskenyér,
cukros dobozok,
Selyem-papíron
aranyos betűk—
-
és kegyelmedből drága kicsi Jézus
békesség
velem, békesség velük.
Dzsida Jenő (NL-né V)
Tudom,
hogy te is jó ember vagy és szerintem érteni fogod ezt a történetet. Egy
kérdésem van, amire válaszolj magadnak olvasás
közben,
hogy te is így cselekedtél volna?
Az
Egyesült Államokban egy sérült gyerekeket oktató iskola gyűjtést rendező
vacsoráján felszólalt az egyik szülő, beszédére még ma is
sokan
emlékeznek...
Miután
kellőképpen megdicsérte az iskolát és a hozzátartozó nevelőket, így folytatta:
"A
természet, ha külső hatásokkal nem avatkoznak bele annak rendjébe, tökéleteset
alkot. Ettől függetlenül az én fiam, Shay nem képes
úgy
tanulni, mint mások. Nem érti úgy meg a dolgokat mint más gyerek. A fiamban
miért nem található a természet tökéletessége?"
Elcsendesedett
a hallgatóság a kérdéstől. "Azt hiszem," folytatta az apa, "amikor egy
olyan gyermek, mint amilyen Shay jön a világra,
alkalom
nyílik arra, hogy kifejezzük az emberiség igazi természetét, mégpedig azzal,
ahogyan bánunk azzal a gyermekkel”. Erre a
következő
történetet mesélte el:
Shay
az apjával sétált, amikor néhány ismerős gyereket látott baseballozni.
Shay kérdezte, "Szerinted engednek játszani?" Shay apja
tudta,
hogy a legtöbb gyerek nem örülne, ha fia az ő csapatában játszana, ugyanakkor
megérezte fiának azt az igényét, hogy valahova
tartozni
akar. Igy megkérdezte az egyik fiút, engedik-e Shay-t játszani. A megkérdezett
fiú körül nézett, segítséget kérő tekintettel és
mivel
nem kapott segítséget, saját kezébe vette az ügyet és azt mondta: " 6 ponttal
vesztésre állunk és a nyolcadik körben vagyunk.
Beállhat
hozzánk és a kilencedik körben üthet is." A nyolcadik kör végén Shay csapata
szerzett néhány pontot, de még mindig 3 pontos
hátrányban
voltak. közben Shay kesztyűt húzott és a középpályán játszott. Semmilyen
labda nem járt ugyan arrafelé, de szemmel
láthatóan
határtalanul boldog volt, fülig ért a szája, amikor integetett neki az
apja. A kilencedik körben ismét ütöttek egy pontot és
elérhető
közelségbe került a nyerési lehetőség, azonban Shay volt a következő és
egyben utolsó ütő, így ha ő üt, biztosan vesztenek.
Ilyen,
nyerés előtti helyzetben ki adná át pont neki az ütési lehetőséget? Meglepő
módon Shay-nek adták az ütőt. Mindenki tudta, hogy
lehetetlenség
eltalálnia a labdát, hiszen az ütőt se tudta rendesen megfogni. Ettől függetlenül,
amint ütéshez készült Shay, a dobó
közelebb
lépett és nagyon lágyan szinte ejtve dobta hozzá a labdát, Shay mellé trafált,
de a második így dobott labdába belenyúlt és
egyenesen
az egyik fogó felé ütötte. A fogónak könnyű labda volt és könnyen ki üthette
volna Shay-t, azonban az első bázis mellé dobta
a
labdát. Mindenki elkezdett kiabálni "fuss Shay, fuss az elsőre!" Ijedt
nagy szemekkel el is indult az első bázis felé, majd a tömeg
biztatására
a másodikra is. Mire odaért a jobb fogónál volt a labda, aki odadobhatta
volna a harmadikra, azonban felfogva a dobó
szándékát
annak a feje fölé hajította azt, miközben a bázisokról futó csapattársak
már elkezdtek beérni a célbázisra, Shay is elkerülte a
harmadikat
és üvöltött a tömeg:
"Célba
fuss Shay, célba!" Shay beért és győzött a csapat, hősként ünnepelték,
mintha év végi bajnokságot nyert volna.
"Azon
a napon", folytatta elfojtott hangon az apa, könnyekkel a szemében" mindkét
csapat fiúi igazi szeretetet és emberséget hoztak a
világba."
Megjegyzés:
Mindennap
gondolkodás nélkül, ezerszám mondunk semmitmondó, fecsegő mondatokat, üres
vicceket, adjuk át a tartalmatlan
üzeneteket,
de ha az élet válasz útjairól kell üzenetet küldeni, az emberek többsége
kétszer is meggondolja, megossza-e mással.
A
primitív, a pletyka a durva és a gyakran obszcén, szabadon áramlik, ezzel
szemben iskoláinkban, munkahelyeinken gyakran el van
nyomva
a nyilvános párbeszéd a helyes emberi értékrendről.
Nos,
hiszem, hogy mindannyian képesek vagyunk megváltoztatni a dolgokat. Minden
nap ezer alkalom nyílik arra, hogy megvalósítsuk
az
Isten tervét, rendjét itt a földön. Olyan sok, látszólag triviális módon
vagyunk kapcsolatban embertársainkkal, e kapcsolatokban
sokszor
felmerül a kérdés, tudunk-e adni valamennyi szeretetet és emberséget, vagy
elmegyünk a lehetőség mellett, és kicsit
hidegebben
hagyjuk a világot.
A
jászolban nem egy hatalmasság fekszik, nem is forradalmár. Egy ács gyermeke
fekszik ott, magatehetetlenül síró, nem jó házból
való,
és nem befolyásos társadalmi rétegből való gyermek. És nem fogja megváltoztatni
a világot. A világ nem vált kétezer év folyamán
az
emberszeretet sugárzó Paradicsomává, a gyermek követői alatt sem. Mit szól
hát ez a jászolban fekvő gyermek a világhoz és annak
hatalmi
viszonyaihoz?
Kiszolgáltatottsága
révén bizony azt mondja, hogy a hatalom és a kizsákmányolás nem az Isten
szava. Ezért hát nem ezeké lesz az
utolsó
szó. Vegyük csak sorra a történelem hatalmasságait: Melyikük hódította
meg az emberi szíveket? Melyiküknek a születésnapján
jönnek
össze reménységben a nyomorultak és a kitaszítottak, és akarnak örvendezni?
- Egyedül ennek a gyermeknek a születésnapján.
Az
ő tehetetlen szeretette hatalmasabb, mint a világ összes uralmi rendszere,
technikai hatalma. Ezt mondja a mi társadalmunknak:
tervezzünk,
tervezhetünk, küzdjünk, végezzünk számításokat, de amit a világban létrehozunk,
csak a kéreg, a felszín. Önmagában véve
üres,
és végső soron tehetetlen mindez a hatalom, ha az alapja nem az önfeláldozó
szeretet, amely nem diadalmaskodni akar, és nem
első
akar lenni ebben a világban.
(Albert Heller)
vissza az elejére
Ha vallom azt, hogy Isten valóban Isten
– tehát
a világ nem Isten, hanem minden tőle van -, akkor elfogadom azt is, hogy
tud
képességet adni az ő szent Fiában hívőknek arra, hogy az ő gyermekei legyenek
a szó megrendítő mélységes értelmében,
vagyis
hogy isteni természetéből tud adni nekünk, kiárasztva reánk a –Szentlelkét,
hogy az ő Egyszülöttjére, Jézus Krisztusra
hasonlítsunk.
Karácsony
valóságának csak az egyik oldala az, hogy Isten emberré lett, a másik,
amely ebből következik, hogy az ember
Istenné
lesz, ahogyan nagy merészen a görög szentatyák hirdetik. Természetesen
Jézus az unio hípostatica, a személyes
egység
révén Isten Fia, mi pedig a Szentlélek kiáradása által lettünk az isteni
természet részesei.
Karácsony
fényes napja, ünnepi miséje megköveteli a hívő értelemtől a gondolkodás
élességét és ragyogó ártatlanságát. Az
éjszaka
varázslatából most kibontakozik az egyértelműen látható isteni gondolat,
terv, valóság. Ha hiszel Jézus Krisztusban, és
meg
vagy keresztelve, Isten természete árad beléd: új fogantatás és születés
megy végbe benned.
Ne
csak arra figyelj Karácsonykor, hogy Isten emberré lett, hanem tekints
magadra is a hit szemével: Nézzétek, mekkora
szeretetet
tanúsított irántunk az Atya: Isten fiának hívnak bennünket és azok is vagyunk.
Itt
a földön ez Isten utolsó üzenete nekünk: Jézus Krisztusban fiai vagyunk.
Örök, elpusztíthatatlan, isteni életet élünk. A
történelem
jelen idejét ez a végső üzenet teszi végső korszakká.
Képességet,
hatalmat kaptál, hogy Isten gyermekeként élj, ezért az Evangéliumban felhangzó
egyetlen következmény sem
idegen
legbensőbb természetedtől. Ha téged testben vállalt az Isten, vállald őt
te is testi életed napjaiban. Barsi Balázs (NL)
Gyógyulni
csak az képes, aki tudja magáról, hogy beteg. Ezért érdemes megfontolni
a következő szavakat, amelyet a múlt
hónapban
kaptam egy kedves ismerősömtől, hogy sikerült-e a lelki gyógyulás, az "Újra
kezdés" Valakivel, aki minden nap
eljön.
"Újra
kezdeni mindent,
minden szót újra kimondani.
Újra
kezdeni minden ölelést,
minden szerelmet újra kibontani.
Újra
kezdeni minden művet
és minden életet,
kezünket mindenkinek odanyújtani.
Újra
kezdeni mindent e világon,
megteremteni, ami nincs sehol,
de
itt van mindnyájunkban mégis,
belőlünk, sürgetve dalol.
Újra
hiteti, hogy eljön
valami, valamikor, valahol."
Vasárnap:
Szentcsalád vasárnapja
Kedd:
Szilveszter pápa ünnepe
Szerda:
Szűz Mária Isten anyaságának ünnepe
Szerda:
Nagy szent Vazul és Naziani szent Gergely püspök és egyháztanítók ünnepe.
·Soron
következő cursilló (háromnapos, bentlakásos, keresztény hitünket ismeretünket
megújító tanfolyam, lelkigyakorlat), melyre
nagy
szeretettel várunk mindenkit:
Jan. 16-19 női,
Jan. 30- febr. 2 férfi.
A
kihelyezett jelentkezési lapok az előcsarnokban átvehetők, és kérjük kitöltve
a plébánián leadni.
·Karácsony
napján a fél 11-es ünnepi Szentmisén a Rába Fúvószenekar kíséri a népénekeket.
·December
25-én 17-órakor ünnepi karácsonyi orgonahangverseny lesz templomunkban.
·December
26-án teljes vasárnapi miserend lesz templomunkban (7, fél9; fél11; du16;
du. 18 óra)
·Ifjúsági
énekkarunk a hagyományok szerint december 26.-án a 18 órás szentmisén szolgál.
·December
28-án szombaton a Soproni cursilló közösség tartja délelőtt 10 órai kezdettel
a cursillisták év végi hálaadását. A szentmise
után,
ultreyára, baráti beszélgetésre várnak mindenkit szeretettel. Aki szívesen
részt venne, vagy autójukban szabad hely van
jelentkezzen
a 312-383-as telefonszámon.
·December
29-én (vasárnap) 17-órakor orgonahangverseny lesz templomunkban Fodor Dávid
és fiatal művésztársai közreműködésével
·Szilveszter
napján (december 31-én) 18 órakor tartjuk a Szentlélek Templomban a Hálaadást,
ezzel is megköszönve az Úrnak a
sok-sok
kegyelmet amivel elhalmozott bennünket az esztendő folyamán.
·December
31-én, az év utolsó napján 1/4 12-kor A Szent Anna otthon kápolnájában
évzáró Szentmisét tartunk, hogy Krisztussal
együtt
imádkozva kezdhessük a 2003-as évet.
·Január
elsején vasárnapi miserend lesz templomunkban, csak reggel 7 órakor nem
tartunk szentmisét.
·Következő
családi szentmisénkre január 12-én, vasárnap délután 4 órára szeretettel
várunk mindenkit.
·Minden
kedves hívőnek kegyelemteljes, békés karácsonyi ünnepeket kívánok és a
kisded Jézus áldása legyen otthonaitokban,
szeretteitek
körében. Egyben megköszönöm a karácsonyi előkészületekben és az egész év
során a sok-sok segítséget, felajánlott adományokat és támogatást.
(Ferenc atya)
·Megköszönve
az eddigi munkájukat segítségüket és figyelmüket, továbbra is várjuk a
képeket, cikket, írásokat imákat újságunkba.
postán:
Győr, 9024 Szentlélek tér 1
telefonon/faxon:
96/ 419-588
neten:
WWW.extra.hu/szentlelek
e-mailen:
kalmankamo@axelero.hu
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda: kalmankamo@axelero.hu