Életet a léleknek!
2002. december 24-29. A Szentlélek templom lapja   Karácsony
                                                                                és Szent család vasárnapja

                                    Fellegek elboríták ég sarjait,
                                 űzve napsugarat, terjesztve homályt.
                                     Már közel fénylik jászolod,
                                      új lángot gyújt a titkos éj!
                                        Elűzetik a zordon éj,
                                      világnak fénye visszatér.
                                                                          (Szent Ambrus himnuszából)

„akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy
                                      Isten gyermekei legyenek.”

Tartalom

Vasárnapi Szentírási szakaszok
Karácsonyi misére elmélkedés
Békesség velünk
Shay
Aki első akar lenni ebben a világban
Van-e hely a szívedben Jézus számára?
Ha vallom azt, hogy Isten valóban Isten
Újra kezdés
Hirdetéseink, Ünnepeink

 Kezdőlap| Fórum| Imádságról


Olvasmány: Iz 52,7-10
Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja
Sionnak: „Királlyá lett a te Istened.” Figyelj csak! Őrszemeid felemelik a hangjukat, és mind ujjonganak, mert szemtől szemben
látják, hogy visszatér az Úr a Sionra. Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert az Úr megvigasztalja népét, és
megváltja Jeruzsálemet. Az Úr felfedte szent karját minden nemzet szeme láttára. És meglátja a föld minden határa, hogy
szabadulást szerez Istenünk.

Szentlecke: Zsid 1,1-6
Sokszor és sokféle módon szólt Isten hajdan az atyákhoz, ezekben a végső napokban Fiában szólt hozzánk, akit a mindenség
örökösévé tett, aki által az időket is teremtette. Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós
szavával a mindenséget. A bűntől való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján, s annyival kiválóbb, mint az
angyalok, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Vajon melyik angyalnak mondta valaha: „A fiam vagy, ma szültelek?” Vagy:
„Én atyja leszek, ő meg a fiam.” Ám amikor Elsőszülöttét bevezeti a világba, ezt mondja: „Imádja őt Isten minden angyala.”

Evangélium: Jn 1,1-18
Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett,
ami lett. Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel.
Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki
higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. (Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden
embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem
fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, akik nem a
vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk
dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. János tanúbizonyságot tett róla, amikor azt mondta:
„Ez az, akiről hirdettem: Aki nyomomba lép, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.” Mindannyian az ő teljességéből részesültünk,
kegyelmet kegyelemre halmozva. Mert a törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett
osztályrészünk. Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van.

Vissza az elejére

 
I1: Megszületett a Gyermek, eljött közénk az Isten Fia. S: A próféták által megjövendölt
     Üdvözítô: Jézus Krisztusban megjelentközöttünk. E: Megszületett a Megváltó Dávid
     városában.

     Isten szólott az emberhez, komolyan vette az embert, magához fogadta. Isten leereszkedett
     hozzánk, mindegyikünkhöz. ,,Kisded született nékünk'': értünk, emberekért Ô emberré lett,
     mert meg akar menteni, gyógyítani, üdvözíteni. Ô az Elsôszülött, és keresi kis testvéreit,
     szeret minket!

     Elsô olvasmányhoz / Iz 9,1-3.5-6
      Izajás korában Galilea népét elhurcolták Asszíriába (Kr.e. 732). A próféta mély sötétbe
     borultan látja a népet és országot, hasonlónak a holtak sötét korához, vagy a teremtés elsô
     napjának sötétségéhez. De ebbe az éjbe beleragyog egy fénysugár: a királyi gyermek
     születése (vö. 1. olvasmány a 2. és 4. adventi vasárnap). Emberfölötti névvel és
     tulajdonságokkal ruházza fel Ôt, a messzi jövôbe tekintve: ama Kisdedre, aki sokkalta több
     lesz, mint egy szorongattatásban élô nép szabadítója. Ez a szorongattatás az egész
     emberiség mélységes nyomorának képe a próféta szemében. (9,1-3: Mt 4,13-16; Jn 8,12 #
     9,5-6: Iz 7,14; 4Mz 24,7.17; Zak 9,9-10)

     Válaszos zsoltár / Zsolt 96(95),1-2.2-3.11-12.13
      A világ királya és bírája

     Szentleckéhez / Tit 2,11-14
      Isten elsô megjelenése: kegyelmének fölragyogása Fiának emberré válásában, és az Ô
     fölségének végsô megnyilvánulása között folyik az Egyház földi élete és a mi emberi
     életünk. Isten kegyelme tanítani akar bennünket. A világnak általunk kell megéreznie Isten
     jóságát! (2,11-13: Tit 3,4; 1Jn 2,16; 1Tim 1,11 # 2,14: Zsolt 130,8; 2Mz 19,5; Ez 37,23; 1Pt
     2,9; 3,13)

     Evangéliumhoz / Lk 2,1-14
      Az Ószövetség messiási reményei egyrészt oly országra irányultak, melyben Isten maga a
     király, másrészt egy Dávid törzsébôl származó királyra. A Betlehemben megszületett
     Kisdedben mindkettô valóra vált, mert Dávid fia egyszersmind Isten Fia. Ég és Föld (vagyis
     angyalok és pásztorok) jönnek hódolni Ôneki. Ez a Kisded, mint az angyal hirdeti, ,,az Úr'':
     Isten nagyságát Ô nyilatkoztatja ki, Ô hoz békességet a világnak (vö. 1. olvasmány). (1Sám
     16,1-13; Mik 5,1-4; Lk 19,38)

     Szentségre várva
      Hiába született volna Jézus Betlehemben, ha szívünkben meg nem születik és általunk a
     világnak meg nem jelenik. Az Oltári Szentség ünneplésében mindkettônek: Betlehemnek és
     a Golgotának titka jelenvaló lesz: ,,a világ életéért''.

     Elmélkedés
      A Kis Jézus tanítása
      Ezen az éjen földrôl égig támasztaték ama lajtorja, melyen fel s alá járnak az Isten
     angyalai. Ezen mutatá Isten az égi szivárványt, az örök békességnek jelét... Ezen a napon
     az erôs ,,Sámson'' Dalilának szerelmétôl pólyába kötöztetett; a régi ködök és felhôk,
     melyekben megszokott vala Isten jelenni, eloszlottak, mert Emmanu-El: Velünk lakó Istenné
     lett, akit ez árnyékok jelentettek...

     Keresztyének, mi valánk szolgák és kegyetlen urak szolgái valánk: a bűnnek, halálnak,
     ördögnek rabságában; de íme az Isten Fia, mihelyt születik, adófizetésre kötelezi magát,
     hogy a mi sarcunkat letegye: a császár könyvébe íratik, hogy minket az Élet könyvébe
     írjon... Istállója, jászola kárhoztatá a világi friss palotákat; hogy is illenék ahhoz nagy palota,
     kinek hamarost hatlábnyi sírba kell tétetnie. Posztócskája megszégyenítette a világi friss
     öltözetek hiúságát: senki abban ne kevélykedjék, amivel Isten büntette! Alkalmatlan
     szállása meggyűlöltette a testi alkalmatosságokat: miért kényeztetnünk azt, mit hamarost
     férgeknek kell vetnünk. Siránkozása földhöz verte a világi mulatságokat, hahotákat, mert
     ezek nem valók azoknak, kik számkivetésben bujdosnak. Végezetre az Újszülött
     szegénysége megutáltatta a világ gazdagságát, mert úgy sem érdemli fáradságinkat,
     valamit el nem vihetünk magunkkal, hanem itt kell hagynunk. Új hadakozás ez, nagy
     hatalom jelensége, hogy egy kis gyermecske ily szokatlan és alkalmatlan fegyverekkel
     meggyôzi és letapodja minden ellenségeinket! (Pázmány: Karácsonyi 1. beszéd)

     +

     Jött Krisztus, hogy fölvegye mi gyöngeségeinket, és ránk adja tulajdon erejét. (Aranyszavú
     Sz Péter)
 

     +

     Nyáj tehát a hívôsereg, éjszaka e világ, s a pásztorok a papság. -- Mert mit érne
     születésünk, ha megváltás nem jön értünk? -- A lanyhákban Krisztus ,,szunnyad'',
     buzgókban Ô fenn vigyáz. (Sz Ambrus)
 

     +

     Ha a Fiú király, az Anyja, aki világra hozta, joggal és valóban tekinthetô Királynénak,
     Uralkodónak. (Sz Atanáz)

Vissza az elejére

 

              Békesség velünk
 

Mos, hogy a földön minden költemény bús,
csapongó szárnyon Hozzád repülök,
s Neked dalolok, karácsonyi Jézus!

Repülök szánkán, csörgő hit-batáron
és úgy hódolok jászolod előtt,
kicsi Mesterem, jóságos Tanárom!

Nagy hittel vetek bízó szemet Rád
és szent iskolád rossz kis nebulója;
megáldom szalmás, szegényes katedrád.

Te nem bántottál soha-soha engem,
nem vágtál arcul nagy-ártatlanul,
ha fehér álmot hordtam a szívemben

Te nem taszítál el magadtól távol,
ha verseltelek Édesanyád nyelvén
s nem tiltottál ki soha iskoládból.

Csókkal kérdezted: nem vagy-e beteg?
Könnyet töröltél, ha könnyet facsartak
karácsony-rontó sötét emberek.

Hát ne legyen most ez a költemény bús.
Legyen himnuszos, mint a téli táj,
s csókoljon vissza Téged, kicsi Jézus!

Legyen üdvözlő, ujjongó kiáltás,
a hópihék gyermeked öröm,
az embereknek szelíd megbocsájtás.

Sok-sok bajomért kit sem okolok.
Minden szavam szép karácsonyi áldás,
szentjánoskenyér, cukros dobozok,

Selyem-papíron aranyos betűk—
- és kegyelmedből drága kicsi Jézus
békesség velem, békesség velük.
                                                                                    Dzsida Jenő (NL-né V)

Vissza az elejére

 
Shay

Tudom, hogy te is jó ember vagy és szerintem érteni fogod ezt a történetet. Egy kérdésem van, amire válaszolj magadnak olvasás
közben, hogy te is így cselekedtél volna?
 
Az Egyesült Államokban egy sérült gyerekeket oktató iskola gyűjtést rendező vacsoráján felszólalt az egyik szülő, beszédére még ma is
sokan emlékeznek...
Miután kellőképpen megdicsérte az iskolát és a hozzátartozó nevelőket, így folytatta:
"A természet, ha külső hatásokkal nem avatkoznak bele annak rendjébe, tökéleteset alkot. Ettől függetlenül az én fiam, Shay nem képes
úgy tanulni, mint mások. Nem érti úgy meg a dolgokat mint más gyerek. A fiamban miért nem található a természet tökéletessége?"
Elcsendesedett a hallgatóság a kérdéstől. "Azt hiszem," folytatta az apa, "amikor egy olyan gyermek, mint amilyen Shay jön a világra,
alkalom nyílik arra, hogy kifejezzük az emberiség igazi természetét, mégpedig azzal, ahogyan bánunk azzal a gyermekkel”. Erre a
következő történetet mesélte el:
Shay az apjával sétált, amikor néhány ismerős gyereket látott baseballozni. Shay kérdezte, "Szerinted engednek játszani?" Shay apja
tudta, hogy a legtöbb gyerek nem örülne, ha fia az ő csapatában játszana, ugyanakkor megérezte fiának azt az igényét, hogy valahova
tartozni akar. Igy megkérdezte az egyik fiút, engedik-e Shay-t játszani. A megkérdezett fiú körül nézett, segítséget kérő tekintettel és
mivel nem kapott segítséget, saját kezébe vette az ügyet és azt mondta: " 6 ponttal vesztésre állunk és a nyolcadik körben vagyunk.
Beállhat hozzánk és a kilencedik körben üthet is." A nyolcadik kör végén Shay csapata szerzett néhány pontot, de még mindig 3 pontos
hátrányban voltak. közben Shay kesztyűt húzott és a középpályán játszott. Semmilyen labda nem járt ugyan arrafelé, de szemmel
láthatóan határtalanul boldog volt, fülig ért a szája, amikor integetett neki az apja. A kilencedik körben ismét ütöttek egy pontot és
elérhető közelségbe került a nyerési lehetőség, azonban Shay volt a következő és egyben utolsó ütő, így ha ő üt, biztosan vesztenek.
Ilyen, nyerés előtti helyzetben ki adná át pont neki az ütési lehetőséget? Meglepő módon Shay-nek adták az ütőt. Mindenki tudta, hogy
lehetetlenség eltalálnia a labdát, hiszen az ütőt se tudta rendesen megfogni. Ettől függetlenül, amint ütéshez készült Shay, a dobó
közelebb lépett és nagyon lágyan szinte ejtve dobta hozzá a labdát, Shay mellé trafált, de a második így dobott labdába belenyúlt és
egyenesen az egyik fogó felé ütötte. A fogónak könnyű labda volt és könnyen ki üthette volna Shay-t, azonban az első bázis mellé dobta
a labdát. Mindenki elkezdett kiabálni "fuss Shay, fuss az elsőre!" Ijedt nagy szemekkel el is indult az első bázis felé, majd a tömeg
biztatására a másodikra is. Mire odaért a jobb fogónál volt a labda, aki odadobhatta volna a harmadikra, azonban felfogva a dobó
szándékát annak a feje fölé hajította azt, miközben a bázisokról futó csapattársak már elkezdtek beérni a célbázisra, Shay is elkerülte a
harmadikat és üvöltött a tömeg:
"Célba fuss Shay, célba!" Shay beért és győzött a csapat, hősként ünnepelték, mintha év végi bajnokságot nyert volna.
"Azon a napon", folytatta elfojtott hangon az apa, könnyekkel a szemében" mindkét csapat fiúi igazi szeretetet és emberséget hoztak a
világba."
Megjegyzés:
Mindennap gondolkodás nélkül, ezerszám mondunk semmitmondó, fecsegő mondatokat, üres vicceket, adjuk át a tartalmatlan
üzeneteket, de ha az élet válasz útjairól kell üzenetet küldeni, az emberek többsége kétszer is meggondolja, megossza-e mással.
 A primitív, a pletyka a durva és a gyakran obszcén, szabadon áramlik, ezzel szemben iskoláinkban, munkahelyeinken gyakran el van
nyomva a nyilvános párbeszéd a helyes emberi értékrendről.
Nos, hiszem, hogy mindannyian képesek vagyunk megváltoztatni a dolgokat. Minden nap ezer alkalom nyílik arra, hogy megvalósítsuk
az Isten tervét, rendjét itt a földön. Olyan sok, látszólag triviális módon vagyunk kapcsolatban embertársainkkal, e kapcsolatokban
sokszor felmerül a kérdés, tudunk-e adni valamennyi szeretetet és emberséget, vagy elmegyünk a lehetőség mellett, és kicsit
hidegebben hagyjuk a világot.

Vissza az elejére

 
Aki első akar lenni ebben a világban

 
A jászolban nem egy hatalmasság fekszik, nem is forradalmár. Egy ács gyermeke fekszik ott, magatehetetlenül síró, nem jó házból
való, és nem befolyásos társadalmi rétegből való gyermek. És nem fogja megváltoztatni a világot. A világ nem vált kétezer év folyamán
az emberszeretet sugárzó Paradicsomává, a gyermek követői alatt sem. Mit szól hát ez a jászolban fekvő gyermek a világhoz és annak
hatalmi viszonyaihoz?
Kiszolgáltatottsága révén bizony azt mondja, hogy a hatalom és a kizsákmányolás nem az Isten szava. Ezért hát nem ezeké lesz az
utolsó szó. Vegyük csak sorra a történelem hatalmasságait: Melyikük hódította meg az emberi szíveket? Melyiküknek a születésnapján
jönnek össze reménységben a nyomorultak és a kitaszítottak, és akarnak örvendezni? - Egyedül ennek a gyermeknek a születésnapján.
Az ő tehetetlen szeretette hatalmasabb, mint a világ összes uralmi rendszere, technikai hatalma. Ezt mondja a mi társadalmunknak:
tervezzünk, tervezhetünk, küzdjünk, végezzünk számításokat, de amit a világban létrehozunk, csak a kéreg, a felszín. Önmagában véve
üres, és végső soron tehetetlen mindez a hatalom, ha az alapja nem az önfeláldozó szeretet, amely nem diadalmaskodni akar, és nem
első akar lenni ebben a világban.
                                                                                                                     (Albert Heller)
 vissza az elejére

Van-e hely a szívedben
                                          Jézus számára?

 
„„…És hozzámenvén egy írástudó, monda néki: Mester, követlek téged, akárhova mégy.  És monda néki Jézus: A rókáknak vagyon
  barlangjuk és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani.” (Máté 8, 19-20)
 
…nincs hová a fejét lehajtani? Tényleg nincs hová?
Hideg és rideg a világ. Az emberi szívek elutasítóak. Nem tudnak megnyílni, nem képesek, -csak maguknak élni. A saját kis
ügyeikkel foglalkoznak.
Talán mi is ilyenek vagyunk? Nem vesszük észre, hogy a szeretet helyet keres. A ridegségtől nem látjuk meg a jót, s talán nem
is akarjuk meglátni. Mert ennek megérzése lemondással jár: a közömbösség és az önzés elhagyásával.
Keresi a Szeretet: Jézus a szállást. De kinél talál? Hányan és hányan elutasítják. Nem akarnak boldogok lenni. Nem akarnak
szeretni. Nem tudnak helyet adni a szívükben. Csak maguknak akarnak élni. Mi is ilyenek vagyunk?
Mi van a te szívedben?
Vágysz-e a szeretetre, az igazi boldogságra, örömre: elhagyva a félelmet és rettegést, az önzést és a szeretetlenséget?
Ha egy kicsit is vágysz erre, nyisd meg, csak egy egész kicsit, az ajtót, és engedd be a szívedbe azt a beáradó Fényt, Aki most
kopogtat. Jézus Krisztust. Meséld el Neki, mi az, ami bánt, mi az, ami fáj az életedben. Valld meg mindazt, amit megbántál az
életedben. Ő meghallgat, és ha engeded, őszintén: megszabadít téged, békességet ad a szívedbe: olyat, amilyet máshonnan nem
kapsz. Szükséged van-e rá, hogy valaki meghallgasson, aki nem vádol téged, hanem szeret? Megért és megvigasztal.
Vagy nincs mit mondanod Neki? Minden rendben megy az életedben? Nincs semmi, ami nyomaszt?
Nyílj meg! Ne halogasd, mert talán elkésel… Most itt a lehetőség. „Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt
alatt!” Most még lehet. De ki tudja meddig?
Tudsz-e időt szánni rá? Tudsz-e az idődből adni Annak, aki az Ő összes idejét neked adta és adja, hogy ma is élj?
Mi van a szívedben? Túlcsordul a szeretettől? Szívből várod a Karácsonyt? Vagy éppen beestél az ünnepekbe a lótás-futás
között. Lásd meg az űrt, amely a sötétben tátong! Nyisd meg a szíved ajtaját, és engedd be Megváltódat, a Fényt, akinek a
születését ma ünnepeljük. Ez a Karácsony. A születés. Hadd szülessen meg a szívedben ma Jézus Krisztus. Adj szállást Neki.
Érted született meg. Hogy neked a barátod legyen, akire mindig és mindenütt számíthatsz. Mert Ő él, ismer téged és szeret téged. Ha őszintén akarod, Jézus belép az életedbe, világossággal és szeretettel tölti be a lelked. S megérzed, ráébredsz, hogy a
Fényben sokkal jobb élni. Ő lesz a barátod, a szívedben él mindig. Éjjel és nappal. Reggeltől estig.  Nem leszel soha egyedül.
A sötétségben sem.
A megszületett Jézus most szállást keres. Döntsd el, hogy nyújtasz-e Isten Fiának szállást! Be tudod-e engedni Őt a szívedbe
ezen a Karácsonyon, hogy nálad, benned éljen és Ő legyen a szíved éltetője. Ő járjon előtted, mutassa neked a helyes utat. S
te utána menj, azon a tiszta, igaz, keskeny úton, amelyet Ő mutat, amelyen Ő mindig veled van.
Bízd Rá az életedet, a jövőd, a kérdéseid, a terheid, a sebeid. „Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál Benne, majd Ő
teljesíti.
Mondd el az Úrnak teljes szívedből ezt az életre szóló döntést: „Mester követlek téged, akárhova mégy.”
S nem leszel többé egyedül, mert Jézus, aki érted megszületett, meghalt, és újra feltámadt, igaz barát, aki az Út, az Igazság és
az Élet, mindig veled lesz, ott lesz, ott él a szívedben, ha valóban szállást adtál Neki.
Adja Isten, hogy ez az életedben így legyen!                                     (NF küldte)

vissza az elejére

Ha vallom azt, hogy Isten valóban Isten

– tehát a világ nem Isten, hanem minden tőle van -, akkor elfogadom azt is, hogy
tud képességet adni az ő szent Fiában hívőknek arra, hogy az ő gyermekei legyenek a szó megrendítő mélységes értelmében,
vagyis hogy isteni természetéből tud adni nekünk, kiárasztva reánk a –Szentlelkét, hogy az ő Egyszülöttjére, Jézus Krisztusra
hasonlítsunk.
Karácsony valóságának csak az egyik oldala az, hogy Isten emberré lett, a másik, amely ebből következik, hogy az ember
Istenné lesz, ahogyan nagy merészen a görög szentatyák hirdetik. Természetesen Jézus az unio hípostatica, a személyes
egység révén Isten Fia, mi pedig a Szentlélek kiáradása által lettünk az isteni természet részesei.
Karácsony fényes napja, ünnepi miséje megköveteli a hívő értelemtől a gondolkodás élességét és ragyogó ártatlanságát. Az
éjszaka varázslatából most kibontakozik az egyértelműen látható isteni gondolat, terv, valóság. Ha hiszel Jézus Krisztusban, és
meg vagy keresztelve, Isten természete árad beléd: új fogantatás és születés megy végbe benned.
Ne csak arra figyelj Karácsonykor, hogy Isten emberré lett, hanem tekints magadra is a hit szemével: Nézzétek, mekkora
szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten fiának hívnak bennünket és azok is vagyunk.
Itt a földön ez Isten utolsó üzenete nekünk: Jézus Krisztusban fiai vagyunk. Örök, elpusztíthatatlan, isteni életet élünk. A
történelem jelen idejét ez a végső üzenet teszi végső korszakká.
Képességet, hatalmat kaptál, hogy Isten gyermekeként élj, ezért az Evangéliumban felhangzó egyetlen következmény sem
idegen legbensőbb természetedtől. Ha téged testben vállalt az Isten, vállald őt te is testi életed napjaiban.    Barsi Balázs (NL)
 

vissza az elejére

Újra kezdés

Gyógyulni csak az képes, aki tudja magáról, hogy beteg. Ezért érdemes megfontolni a következő szavakat, amelyet a múlt
hónapban kaptam egy kedves ismerősömtől, hogy sikerült-e a lelki gyógyulás, az "Újra kezdés" Valakivel, aki minden nap
eljön.
"Újra kezdeni mindent,
  minden szót újra kimondani.
Újra kezdeni minden ölelést,
  minden szerelmet újra kibontani.
Újra kezdeni minden művet
  és minden életet,
  kezünket mindenkinek odanyújtani.
Újra kezdeni mindent e világon,
  megteremteni, ami nincs sehol,
de itt van mindnyájunkban mégis,
  belőlünk, sürgetve dalol.
Újra hiteti, hogy eljön
  valami, valamikor, valahol."

vissza az elejére

Hirdetéseink, ünnepeink

Vasárnap: Szentcsalád vasárnapja
Kedd: Szilveszter pápa ünnepe
Szerda: Szűz Mária Isten anyaságának ünnepe
Szerda: Nagy szent Vazul és Naziani szent Gergely püspök és egyháztanítók ünnepe.
·Soron következő cursilló (háromnapos, bentlakásos, keresztény hitünket ismeretünket megújító tanfolyam, lelkigyakorlat), melyre
nagy szeretettel várunk mindenkit:
  Jan. 16-19 női,
  Jan. 30- febr. 2 férfi.
A kihelyezett jelentkezési lapok az előcsarnokban átvehetők, és kérjük kitöltve a plébánián leadni.
·Karácsony napján a fél 11-es ünnepi Szentmisén a Rába Fúvószenekar kíséri a népénekeket.
·December 25-én 17-órakor ünnepi karácsonyi orgonahangverseny lesz templomunkban.
·December 26-án teljes vasárnapi miserend lesz templomunkban (7, fél9; fél11; du16; du. 18 óra)
·Ifjúsági énekkarunk a hagyományok szerint december 26.-án a 18 órás szentmisén szolgál.
·December 28-án szombaton a Soproni cursilló közösség tartja délelőtt 10 órai kezdettel a cursillisták év végi hálaadását. A szentmise
után, ultreyára, baráti beszélgetésre várnak mindenkit szeretettel. Aki szívesen részt venne, vagy autójukban szabad hely van
jelentkezzen a 312-383-as telefonszámon.
·December 29-én (vasárnap) 17-órakor orgonahangverseny lesz templomunkban Fodor Dávid és fiatal művésztársai közreműködésével
·Szilveszter napján (december 31-én) 18 órakor tartjuk a Szentlélek Templomban a Hálaadást, ezzel is megköszönve az Úrnak a
sok-sok kegyelmet amivel elhalmozott bennünket az esztendő folyamán.
·December 31-én, az év utolsó napján 1/4 12-kor A Szent Anna otthon kápolnájában évzáró Szentmisét tartunk, hogy Krisztussal
együtt imádkozva kezdhessük a 2003-as évet.
·Január elsején vasárnapi miserend lesz templomunkban, csak reggel 7 órakor nem tartunk szentmisét.
·Következő családi szentmisénkre január 12-én, vasárnap délután 4 órára szeretettel várunk mindenkit.
·Minden kedves hívőnek kegyelemteljes, békés karácsonyi ünnepeket kívánok és a kisded Jézus áldása legyen otthonaitokban,
szeretteitek körében. Egyben megköszönöm a karácsonyi előkészületekben és az egész év során a sok-sok segítséget, felajánlott adományokat és támogatást.                                       (Ferenc atya)
·Megköszönve az eddigi munkájukat segítségüket és figyelmüket, továbbra is várjuk a képeket, cikket, írásokat imákat újságunkba.
 
postán: Győr, 9024  Szentlélek tér 1
telefonon/faxon: 96/ 419-588
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
e-mailen: kalmankamo@axelero.hu

  vissza az elejére

    neten:     WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda:  kalmankamo@axelero.hu