„Isten megmutatja rajtad fényességét”
Vesd le Jeruzsálem, gyászod és nyomorúságod ruháját és öltözzél annak a dicsőségnek díszébe és pompájába, melyet megad neked Isten örökre. Vedd körül magadat az Istenigazságának palástjával, és tedd fejedre az Örökkévaló dicsőségének koronáját. Mert Isten megmutatja rajtad fényességét mindenkinek, aki az ég alatt van. Mert Isten ezt a nevet adja neked mindörökre: "Igazság békéje" és "Jámborság dicsősége". Kelj fel, Jeruzsálem, állj magaslatra, tekints kelet felé és nézd, mint gyűlnek egybe fiaid napkelettől napnyugatig a Szentek szavára, és örvendeznek azon, hogy megemlékezett róluk Isten! Mert gyalog mentek el tőled, elhajtotta őket az ellenség, de az Úr visszahozza őket hozzád; olyan pompával hozzák majd őket, mint a királyi trónt. Mert elhatározta Isten, hogy alacsonnyá teszi a magas hegyeket mind és az örök bérceket, és betölti a föld színéig a völgyeket, hogy bizton haladhasson Izrael az Isten dicsőségére. És árnyékot nyújtanak majd az erdők és az illatos fák mind Izraelnek az Isten parancsára. Mert visszahozta Isten Izraelt vidámságban, dicsőségének fényében, irgalmában és igazságosságában.
Szentlecke:
Fil 1,4-6.8-11
és
mindig, minden imádságomban örömmel könyörgök mindnyájatokért, mivel részt
vesztek az evangélium szolgálatában az első naptól kezdve mindmáig. Bízom
is abban, hogy aki megkezdte bennetek a jó művet, teljessé teszi azt Krisztus
Jézus napjáig. Mert Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után
Krisztus Jézus szeretetében. Azért imádkozom, hogy szeretetetek mindjobban
gazdagodjék megismerésben és teljes megértésben, hogy meg tudjátok ítélni,
mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára,
telve az igazságnak Jézus Krisztus által szerzett gyümölcsével Isten dicsőségére
és dicséretére.
Evangélium:
Lk 3,1-6
Tibériusz
császár uralkodásának tizenötödik esztendejében, amikor Poncius Pilátus
volt Júdea helytartója, Heródes pedig Galilea negyedes fejedelme, Fülöp,
a testvére Itúrea és Trachonitisz tartomány negyedes fejedelme, és Lizániász
Abilína negyedes fejedelme, Annás és Kaifás főpapok alatt, elhangzott az
Úr igéje Jánoshoz, Zakariás fiához, a pusztában. S ő elment a Jordán egész
környékére, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, amint
írva van Izajás próféta beszédeinek könyvében: ,,A pusztában kiáltónak
szava: ,,Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit. Minden
völgyet betöltenek, minden hegyet és halmot elhordanak; ami görbe, egyenes
lesz, a göröngyös pedig sima úttá: és meglátja minden test Isten üdvösségét''''
[Iz 40,3-5].
...
ahol gyűlölet van, oda szeretetet ...
(2.
rész)
A gyűlölet
szélsőséges esete a megbántottság miattai ellenszenvnek. A reménytelenül
eltaposott önérzet vagy a kudarcot vallott hiúság elvakult lázadása. Rosszabb
változatban nem csupán passzív érzés, hanem cselekvésre kész és rombol.
Kívül is, belül is.
Az
önérzet alapjában véve nemes tulajdonság. Ha eltapossák, akkor természetes,
hogy berzenkedik, tiltakozik, végül fellázad. Az embernek ilyenkor „igaza
van”. Mégis... ha Isten megengedte ... Ő tudniillik, aki a hajunk szálát
is számon tartja ... talán mégis oka lehet a dolognak.
Általában
nem lehet már tudni, hogy kezdődött. De azt lehet tudni, hogy amilyen mértékkel
mi mérünk, majd olyannal mérnek nekünk is. Ezért a gyűlölet köréből kikerülni
igazság-kereséssel nem lehet, hanem csak - olyan nehéz, hogy alig merem
leírni - megértéssel és alázattal. Aki eltapossa az önérzetet, annak világossága
még valahol az éj sötétjében szunnyadozik. A „rossz” pólus hatása alatt
áll. Róla lehet mondani, hogy nem tudja, mit cselekszik. Valójában ő van
szánandó helyzetben, hisz ki tudja, meddig gyűjti még fejére a rosszat,
mígnem elkezdődik, hogy neki is olyan mértékkel mérnek. Ebből adódik a
jelentősége annak, hogy imádkozzunk ellenségeinkért. Az ima világosságot
gyújthat bennük s akkor talán majd látnak is ...
A
hiúság mellett nem lehet védő-beszédet mondani. Ez egyike ama három dolognak,
amit Jézus elutasított a pusztában. A hiúság cselekedete a pótcselekvések
körébe tartozik. A hiú embernek kisebbségi érzése van és nem hiszi el,
hogy őt a maga természetességében elfogadják. Ezért az önigazolás jegyében
provokálja az elismerést. Emiatt persze elfordulnak tőle. Tehát még erősebben
provokálja. Végül erővel pótolja a hiányt, ameddig tudja.
Ha
nem néznek fel rá, legalább féljenek tőle. Aztán ha már ez sem megy, nem
marad más, mint a keserűség, irigység, gyűlölködés.
A
hiúság végül is rejtetten visszavezethető arra, hogy „nem Te, Uram, hanem
majd én”. (Vajon nem erről szól-e a kísértő története?) Ha viszont így
van, akkor a gyógyszer kézenfekvő: „nem én, Uram, hanem Te énbennem”.
Mindkét
esetben arról van szó, hogy az illető nem lát ki önmagából, vagy önmaga
sötétjéből. Ha "igazságot akarunk tenni", azzal még beljebb taszítjuk.
Megértéssel viszont (alig merem leírni: szeretettel) kicsalogathatjuk a
napvilágra.
Elkezdődött az adventi időszak
Ha
kellő pillanatban üti meg fülünket és szívünket egy Szent Pál-i felszólítás,
akkor nagyon hatásosan tud érinteni bennünket. Egyszerűen azért, mert emberek
vagyunk. És mert emberek vagyunk, lelkünk mélységeiben ugrásra várnak olyan
építő erők, melyek igen sokszor csak azért nem működnek, mert nagyon belehajszoltuk
magunkat az anyag, a hús, az önző érdekek kiszolgálásába.
Ilyen
kellő idő a harmadik évezred harmadik adventjének és karácsonyának ideje,
mikor ezt az ébresztő hangot talán még azok is képesek meghallani, akik
különben nem foglalkoznak az emberi természet mélységeivel és magasságával,
mert nem tartják kifizetőnek.
De
ki kiáltja el elég hangosan ezt az embert saját magára ébresztő szózatot?
Van-e hozzá próféta? Támadnak-e modern Keresztelő Jánosok és Názáreti Jézusok?
Mert bizony napjainkban minden ébresztő hangnak nagyon erősnek kell lennie!
Mert politikai, gazdasági életünk hatalmasságai mindent megtesznek azért,
hogy enerválttá és süketté és cinikussá züllesszék a jobb sorsra érdemes
embereket.
Próféta
legyen az a javából, aki képes szavával és életpéldájával megrendíteni
azok hamis biztonságérzetét, akik egyelőre igen jól érzik magukat világunkban,
mert kitűnő hatásfokkal tudják maguk részére hasznosítani a társadalom
mérhetetlen szellemi gyengeségét.
S
mitől gyenge korunk lelke? Attól, hogy a még mindig hatalomban lévő - bár
ügyesen átöltözködő - materializmus könnyedén elbánik a magukat hívőnek
tartó, de mégsem 100 százalékos emberek éberségével.
Igen
bizony! Mintha gyengék lennénk bármiféle ébredésre és szinte alkalmatlanok
arra az éleslátásra, mely nélkül maga az ördög is könnyedén meg tud bennünket
szédíteni, és el tudja velünk hitetni, hogy amit mi reális életnek érzünk,
az tényleg egyedül nevezhető életnek. Ennek következtében a most kezdődő
adventi és karácsonyi idő igen sokak számára a kiköltekezés és a kifáradás
ideje lesz, a legfőbb hasznot pedig a pénz emberei fogják bezsebelni.
És
ezzel az egész társadalmat igája alá hajtó uralkodó mentalitással szemben
ugyan hányan fognak sikerrel megbirkózni egyénileg és családi közösségben?
Ennek következtében ugyan hány magyar ember szíve lesz hazánkban olyan
Betlehemmé, ahová lehet érkezése Jézusnak, vagy akárcsak a felébresztett
jobbik emberségnek?
Lesznek-e
ébredések? És történik-e olyan csoda, hogy netán ébresztők nélkül is sokan
magukra ébrednek valamiféle ezredfordulói megnevezhetetlen beavatkozás
folytán? Vagy minden marad a régiben? Mondjuk ki, hogy lejtőn vagyunk,
ennél fogva magunk válhatunk lavinává, hogy a következő nemzedéknek esélye
se legyen a felébredésre?
Van
min gondolkodnunk…
Vági László
Advent
Mit
is jelent az "Ádvent" szó?
Ádvent,
Adventus Domini = az Úr eljövetele, röviden: Úrjövet. Ádvent az Úr kegyelemhozó
eljövetelére való felkészülés időszaka.
Mikor
tartjuk az Ádventet?
Ádvent
- egyben az egyházi év - a Szent András ünnepéhez (nov. 30.) legközelebb
eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik. Négy hétből áll,
a negyedik többnyire csonka. A liturgikus szín: viola (kivéve Ádvent III.
vasárnapján, amikor szabad rózsaszínt használni). December 17-től már a
közvetlen karácsonyi előkészület jeles napjait tartjuk.
Milyen
Úrjövetről emlékezünk meg Ádventben?
1.
Történelmi Úrjövet. Az Ószövetség várakozása Krisztus első (alázatos) eljövetelére
"az idők teljességében".
2.
Kegyelmi Úrjövet. A hívő lélek várakozása Krisztus folytonos (lelki) eljövetelére
a Karácsonyban.
3.
Eszkatológikus Úrjövet. Az Egyház virrasztó várakozása Krisztus második
(diadalmas) eljövetelére az Utolsó Napon.
Kik
az Ádvent lelki mesterei?
4.
Izaiás próféta, a vágyakozás tanítója: "Harmatozzatok, egek, onnan felülről!"
(Iz 45,8)
5.
Keresztelő Szent János, a felkészülés tanítója: "Készítsétek az Úr útját!"
(Mt 3,3)
6.
Szűz Mária, az önátadó, alázatos várakozás tanítója: "Legyen nekem a te
igéd szerint!" (Lk 1,38)
Mi
jellemzi az ádventi lelkületet?
7.
Saját gyengeségünk, megváltásra való rászorultságunk tudata, mert "Isten
a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak megkegyelmez" (Jak 4,6).
8.
Bűnös múltunk elutasítása, állandó fohászkodás Isten irgalmáért: "Mutasd
meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!" (Zsolt 84,8).
9.
Figyelmes, éber várakozás, reménykedő virrasztás: "Virrasszatok, mert amely
órában nem is gondoljátok, eljön az Emberfia!" (Mk 13,35).
Melyek az Ádvent sajátos gyakorlatai?
10.
Csönd, elmélkedés, imádság.
Foglalkozzunk
többet Isten dolgaival, ismerjük meg jobban azt, akit várunk. Legyünk többet
csöndben, magunkban. Kerüljük most a hangos helyeket, izgalmakat, szórakozásokat.
Járjunk Mária lelki iskolájába: figyeljük őt, imádkozzunk hozzá, vegyünk
részt a Roráte (ádventi hajnali) miséken.
11.
Készülés Karácsonyra.
Készüljünk
elő családunk karácsonyi liturgiájára. Ajándékainkat a helyes lelkület
és szeretet készítse elő és hitelesítse: gondos, személynek szóló kiválasztás,
és nem üzleti szellem.
12.
Bűnbánat.
A
közelgő Karácsony várakozásában szorgosan, mégis vidáman tisztítsuk ki
lelkünket minden szennytől.
Melyek
az Ádvent szimbólumai?
13.
A viola szín: az összeszedettség, szent fegyelem és bűnbánat színe.
Íme,
az ajtó előtt állok,
és
zörgetek...
Beköszöntött
az új egyházi esztendő. Kezdetét vette a varázslatosan szép ádventi időszak.
Hangulata van. Rejtett örömöt hordoz, a szeretet belső vágyát tükrözi.
Vezet a boldogság felé, a karácsonyi nagy fényözön elé.
Ádvent
egyik örök jelképe - az ajtón kopogtató Jézus. Ki ő?
Ez
első kérdésünk, ha valaki bezörget, vagy becsenget hozzánk. A kérdésre
ő maga adja meg a korántsem szokványos választ: "...én vagyok az első és
az utolsó, és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam
vannak a halál és a pokol kulcsai." (Jel.1,17.) "Én vagyok az Alfa és az
Omega ... a kezdet és a vég." (Jel.22,13). "Én vagyok Dávid gyökere és
új hajtása, a fényes hajnalcsillag." (Jel.22,16). "...a föld királyainak
fejedelme, aki szeret minket és vére által megszabadított bűneinktől, aki
országa népévé tett minket, papokká az Isten, az ő Atyja előtt: ...akinél
a kétélű éles kard van: ...akinek olyan a szeme, mint a tűz lángja, és
a lába hasonló az aranyérchez: ...akinél az Isten hét lelke és a hét csillag
van: ...aki az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete." Egyszerűen:
én vagyok az Úr Jézus Krisztus, Isten Fia.
Az
ajtó előtt álló és zörgető Jézus tehát úgy mutatkozik be, mint mindenek
felett való Úr, övé minden ha-talom mennyen és földön: győztes bűn és halál
felett - Isten Báránya - aki elhozta a megváltást, az egyházban váltotta
valóra, amit Isten egykor Izráelnek megígért: aki most is kezében tartja
a világtörténelmet és az (utolsó) idők eseményeit és elhozza a megjövendölt
új eget és új földet, a teljes üdvösséget.
Prófétai
kinyilatkoztatást ad arról, hogy második eljövetelének ideje, amely egyben
Isten királyságának az eljövetelét is jelenti - igen közel van. Ez egyben
az ajtónkon való zörgetésének a célja is.
-
Mit akar? - szoktuk kérdezni durván inkább csak magunktól a kopogtatás,
csengetés hallatán. Az ajtón kívül álló Jézus Krisztus erre még ajtónyitás
előtt feleletet ad: - térj meg! Sőt: igyekezz!
Az
övéit keresi fel és hívja szeretettel és kegyelemmel az idei Ádventben.
Azokat, akiknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy megtérésre van szükségük.
Nekünk szól az üzenet.
Mi
pedig úgy vélekedünk sokszor, hogy nincs szükségünk semmire. (3,17). Lehet,
hogy biztonságérzetet keltett bennünk jól jövedelmező állásunk, vagyonunk.
Lehet, hogy mindenbe simán beletörődtünk: minden úgy van jól, ahogy van.
Elfásultunk - körülményeink megváltoztathatatlanok. Sokszor talán pereltünk
Istennel - ha volna Isten, ezt már nem nézné tétlenül! Aztán faképnél hagytuk
őt. Meglehet, hogy nem érdekel az egyház sem. Ebben a percben mindez nem
számít. Az egyetlen lényeges dolog az, hogy a mindenség királya - Jézus
Krisztus eljött hozzám - hozzád. Itt és most zörget szívem ajtaján: hallod?!
Igyekezz, térj meg!
Nem
írt le, nem hánytorgatja múltamat, nem akar keresztre feszíteni, nem is
perel. Kereső szeretetével átölel. "Ha valaki meghallja a hangomat, és
kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz..." (3,20). Én bemegyek... hozzád, szívedbe,
életedbe, ha te meg akarsz térni.
A
megtérés az ajtó megnyitását jelenti Jézus Krisztus számára. Szemtől-szembeni
találkozás Vele. - Jöjj be Uram, énhozzám! - Kívánom és kérem bűneim bocsánatát.
Mostantól Te vagy mindenem! Tiéd az életem!
Innen
már teljes egészében megváltozik az ember gondolkodásmódja, cselekedetei.
Benne van a megváltásban és az üdvösségben. Az ajtónyitás mostantól már
fordított értelmében igaz: az ember megtérésére feleletként már Jézus nyit
ajtót a mennyei királyságba. Oda már ő az ajtó, nála vannak Dávid (házának)
kulcsai. Amit ő kinyit, azt senki sem zárhatja be. Ott készíti a messiási
üdvkor lakomáját.
A
megtérésre hívó szó, életre hívó szó. Ádvent azonban hirdeti azt az ajtónyitást
is, amely ítéletre szól. "Íme, a bíró az ajtó előtt áll." (Jk.5,9). A megtérésre
hívó zörgetés nagyon sokáig hangzik. Aki nem akarja meghallani, szándékosan
elutasítja, az ítéletre kerül. Aki nem használja ki a kegyelem napjait,
az már csak az ítéletre érkező bíróval találja magát szemben. A döntést
sürgető ígéret ma is hangzik: aki győz, annak megadom, hogy velem együtt
üljön az én trónusomon. (3,21). Üdvössége legyen! Ádvent csodás fenyőillatán,
ragyogó gyertyáin, örökkévalóságot hirdető koszorúján, a hangulat varázsán
túl lelkünkben győznünk kell. Önmagunk felett. Önzésünk, bűneink, reménytelenségünk,
hitetlenségünk, elesettségünk felett. Határozottan ki kell nyitnunk az
ajtót!
-
Jöjj, Uram, ajándékozz meg új élettel és üdvösséggel!
GYERTYALÁNG
Az
ünnep
Végigsétált
a
tereken és az
utcákon.
Benézett az
ablakokon,
belépett az
ajtókon.
Volt, ahol meg-
pihent,
volt, ahonnan
gyorsan
továbbsietett.
Elcsitította
a sze-
leket,
szépre
festette
az
eget
és a felhőket.
Elsimította
az
Aggódó
ráncokat
néhány
arcon,
örökre
lezárt
néhány
fáradt
szempárt,
és
megállt,
hogy gyö-
nyörködjön
kisgyer-
mekek
mosolygós
álmaiban.
Kibékített
néhány
veszekedőt,
és
nem értette,
mások
miért miatta
vesznek
össze.
Az
utcán lépdelve
betakart
néhány
fázó
hontalant,
és
enni adott né-
hány
éhezőnek.
Volt,
aki ellépdelt
mellette,
észre
sem
vette. Volt,
aki
rég nem látott
ismerősként
üdvözölte.
Végül
bepillantott
boldog
és boldogtalan,
nyugodt
és nyugtalan
álmokba,
majd
észrevétlenül
kisétált
a
terekről és az utcákról.
December
8: A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN FOGANTATÁSA
Szűz
Mária mentes volt minden bűntől, az áteredő bűntől is, és annak minden
következményétől is, életének (= fogantatásának!) első pillanatától fogva,
Krisztus megváltó érdeméből. Az ünnepet Keletről vettük át a 7-8. századból,
a 9. században már nyugaton is is-mert volt. A Római Naptárba 1476-ban
vették fel.
Ne
feledd! Isten téged is meghívott a tiszta, szent életre!
December
13: SZENT LÚCIA vértanú
Életéről
igen keveset tudunk, Szicíliában, Syracusa városában született, a 3. század
vége felé, ősi, előkelő római patrícius családba. Apja halála után súlyosan
beteg édesanyjával élt itt, aki már férjet is kiszemelt Lucának. Mélységes
hite kiesdette édesanyja gyógyulását. Az anya a csodálatos gyógyulás után
már nem erőltette lánya házasságát pedig egy nagyon magabiztos vőlegényjelölttel
állapodott meg korábban. A sértődött, és a nagyon remélt vagyonból kimaradó
vőlegény azonban csalódottságában feljelentette Lúciát kereszténysége miatt.
A helytartó beidézte a lányt és áldozatot követelt tőle az istenek oltárán.
Luca ezt megtagadta. Többféle kínzással próbálták "jobb belátásra bírni",
halálra ítélték, de minden hatástalan volt. Végül karddal szúrták át a
nyakát. Syracusa városában halt meg 303-ban.Épségben maradt testét később
Velencébe vitték.
Példája:
Meggyőződésedet ne add fel, ha hitedet veszélyeztetnék, minden áldozatot
vállalj!
Ünnepeink:
December
8. Hétfő:
A
BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁ-RIA SZEPLŐTELEN FOGAN-TATÁSA
December
11. csütörtök
Szent
I. Damaziusz pápa
December
13.
SZENT
LÚCIA vértanú
Hirdetéseink
- December
14 -én, az örvendezés vasárnapján 17 órakor az Apor iskola Adventi Koncertje
lesz templomunkban. Közreműködnek az iskola tanárai és diákjai. Mindenkit
szeretettel várunk.
-
A következő családi mise december 28 -án lesz, melyre várjuk a családokat.
-
A karácsonyi díszítésre adományokat elfogadunk.
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda: kalmankamo@matavnet.hu