Életet a léleknek!

 

2004. szeptember 26. A Szentlélek templom lapja         Évk. 26. Vasárnap

 

 

Mindenki magányosan áll a föld szívén,

átdöfve a nap egy sugarától:

és már itt is az este

 

 

,,Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak,

még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!'

 

 Kezdőlap| Fórum| Imádságról

Olvasmány: Ám 6,1a.4-7

Jaj nektek, gondtalanul élőknek, a Sionon, és nektek, elbizakodottak, Szamaria hegyén, ti előkelők, a nép főemberei, akikhez folyamodik Izrael háza! Elefántcsontágyakban lustálkodnak, és kereveteken henyélnek; lakmároznak a nyáj bárányaiból, és a csorda borjúiból. Danolásznak hárfaszó mellett, -- azt hiszik, hogy olyan hangszereik vannak, mint Dávidnak --. Serlegekből isszák a bort, a legfinomabb kenettel kenik meg magukat, és semmit sem törődnek József romlásával. Nos, ezért majd ők mennek a száműzöttek élén a száműzetésbe, és véget ér a henyélők tobzódása.

 

 

Szentlecke: 1Tim 6,11-16

De te, Isten embere, menekülj ezektől a dolgoktól: igazságra, vallásosságra, hitre, szeretetre, béketűrésre, szelídségre törekedj. Harcold a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet, amelyre meghívást kaptál, s amelyre számos tanú előtt letetted az igaz hitvallást. Megparancsolom neked Isten előtt, aki mindenkit éltet, és Krisztus Jézus előtt, aki Poncius Pilátus alatt tanúságot tett ugyanarról az igaz hitvallásról: tartsd meg a parancsot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig, amelyet meg fog mutatni annak idején a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya, az urak Ura, aki egyedül birtokolja a halhatatlanságot, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit senki ember nem látott és nem láthat, akinek dicsőség és örök hatalom! Ámen!

 

Evangélium: Lk 16,19-31

Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot, és a keblén Lázárt. Ekkor felkiáltott neki: ,,Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!'' Ábrahám ezt felelte neki: ,,Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.'' Erre az így szólt: ,,Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert öt testvérem van. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, a gyötrelmek helyére.'' Ábrahám ezt válaszolta: ,,Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!'' Az erre így könyörgött: ,,Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.''

Erre ő azt felelte: ,,Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!''''

 

 


Mit csinálsz egész nap?

 

Egy magányban élő hegyi remetéről szól ez az ősi történet. Egyszer a hozzá zarándokló látogatók közül valaki megkérdezte a remetét:

- Nem unod magad egész nap egyedül? Mivel töltöd napjaidat? Mondd el nekünk, mit csinálsz egész nap?

- Barátaim, bizony igen elfoglalt ember vagyok. Nem is gondolnátok, mi mindenre kell ügyelnem szünet nélkül, majdhogynem álmomban is. Először is van egy sólymom, amit meg kell zaboláznom. Aztán van két karvaly madaram, amire vigyáznom kell. Van két nyulam, amelyeket meg kell fékeznem, nehogy világgá fussanak, van egy kígyóm, amit zárva kell tartanom. Van továbbá egy szamaram, amelyet gondoznom kell, és van egy oroszlánom, ezt sem hanyagolhatom el.

- Hát ez valóban sok munkát ad! - bólogattak a látogatók - De mutasd meg nekünk, hol vannak ezek az állatok. egyet sem látunk közülük.

- Dehogynem! - ellenkezett a remete - Hiszen mindegyikteknek van ennyi és ilyen állata. Figyeljetek csak! A két sólyom a két szemem, amelyek gyakran elkalandoznak. Féken kell tartanom mindkettőt, ami igen nehéz feladat. A két karvaly a két kezem - folytatta a hegyi ember -, mindent meg akarnak kaparintani. S ha valami már "karmaim" közt van, még többet szeretnék, ahogyan ti is. Állandóan figyelnem kell, nehogy többet akarjanak, mint amit szabad. Van két nyulam, ezek a lábaim. Állandóan futni, menni akarnak. Én meg ebbe a kunyhóba, ketrecbe zártam őket. Sok gond van velük.

- És a kígyó hol van? - kíváncsiskodtak a jövevények.

- A kígyó az én nyelvem. Úgy meg tudja marni a másik embert, mint az igazi mérges kígyó. Nem szabad szabadjára engedjem, mert azt mondja a régi mondás: A fogak ugyan harmincketten vannak, mégis tehetetlenek az egy nyelv ellen. Van továbbá egy szamaram, ez a testem. Milyen engedetlen állat az ember teste: hol fáradt, hol beteg, hol nehéz neki a teher, hol nincs kedve semmihez. Táplálni, gondozni kell és főleg megnevelni, mint a rossz gyereket. Az oroszlán az állatok királya, mondják. Az én oroszlánom a szívem, ő végzi a legtöbb munkát, a legtöbb feladatot vállalja magára. Nagyon kel vigyáznom rá... Mindegyik állat hasznomra, javamra van, ha én kormányzom őket. Bizonyára megértitek, hogy egész napomat kitölti ez a munka.

Az emberek csodálkoztak a remete bölcsességén és bólogattak beszédére.

- Így van ez, tudjuk magunkról.

Aztán bölcsességben gazdagodva hazamentek.

 

Johannes Kuhn nyomán

 

 


Kis szent Teréz teológiája

 

Teréz életszentségének és teológiai tanításának jelentőségét sajnos állandóan leegyszerűsítjük a ,,lelki gyermekség'' formulára.

Ez pedig nem tükrözi tanításának teljességét, sőt, a kifejezés nem is tőle származik. Ő maga soha nem idézi Szent Máté ismert helyét (18,3), amelyet általában úgy tekintenek, mint Teréz tanításának ősforrását. Ha lényét és tanítását előítéletek nélkül szemléljük, akkor a következő vonások tűnnek elénk:

Első jellemvonása az Úr Jézus iránti szeretet, amely mindent felülmúl, és olyan fokot ér el benne, hogy úgy akarja Jézust szeretni, ,,ahogyan még senki nem szerette Őt''. ,,Egyedül Őt akarja megtalálni'', és nem akar soha semmi olyat tenni, amivel megszomorítaná; inkább meghalni akar, mint hogy a legkisebb szándékos hibát is elkövesse. Ez a szenvedélyes és kizárólagos menyasszonyi szeretet vezette rá a vértanúság és a lelkek utáni szomjúságra. Ezzel a szeretettel viselt el mindent, a próbatéteket is, amelyek szüntelenül a Végtelen felé irányuló vágyát hevítették.

Második vonása, hogy misztikusként oldotta meg az életszentség problémáját. A szeretet utáni vágyában, amely a legnagyobb tökéletesség felé ösztökélte, Teréz nemcsak a saját tehetetlenségét ismerte fel, hanem felfedezte -- mégpedig az Ószövetségben -- Isten anyaian jóságos közeledését is. Amit önmaga számára lehetetlennek látott, az a ,,szegény Jézusban'' elérhetővé vált, aki ,,lift gyanánt'' isteni erejével segít az ember gyengeségein, mégpedig az embernek minden vágyát felülmúló módon, azáltal, hogy a végtelen irgalmasság magasba emeli és magába zárja a lelket.

Ebben a fölismert isteni irgalmasságban rejlik az a fundamentum -- vagy ha tetszik, motívum --, amelynek jelentőségét mindmáig nem fogtuk fel. Ez formálta át Teréz kármelita hivatását olyan nagy mértékben. Ő ugyanis nem úgy áldozta fel magát, mint nővértársai, akik az isteni Igazságosság előtt akartak engesztelő áldozattá válni, hanem önátadása Isten irgalmas szeretetének szólt, és arra törekedett, hogy szabaddá tegye az utat Isten végtelenül finom szeretete számára, amely ki akar áradni az emberekre. Mindez nem zárja ki az igazságosságot, de Teréz egészen ,,a szeretetbe burkoltan'' látja azt.

Mint az isteni Irgalomnak felajánlott égőáldozat jutott el Teréz az Egyházon belüli feladatának tökéletes megismerésére is. A Szeretet alapvető és mindent átfogó hatékonyságának megfelelően tudta, hogy épp a szeretetre szóló meghívás határozza meg az ő helyét az Egyház, az Anyaszentegyház szívében, ahol -- mivel a szeretet mindenre kiterjed - - ő maga is minden lehet.

Ebben válik láthatóvá Teréz misztikájának egy másik ismertetőjegye: ,,a tökéletes szeretet tette'' -- amelynek megélésére kész a szíve -- teszi őt képessé arra, hogy az Úr szeretetparancsát abban a központi és mindent átfogó értelemben fogja fel, ahogy ezt a parancsot érteni kell. Tudatára ébredt, hogy a ,,testvéri szeretet'' itt a földön minden, s hogy Istent csak abban a mértékben szerethetjük, amilyen mértékben a felebaráti szeretetet gyakoroljuk. Teréz teljesen elszánta magát arra, hogy ezután minden embertestvért úgy fog szeretni, ahogyan Jézus szereti őket. Így fogadja a hitet támadó kísértéseket is, mondván, hogy így kerül olyan állapotba, hogy ,,helyet foglalhat a bűnösök asztalánál''.

A dolgok belső logikája szerint következik ezekből egy hatodik sajátosság: abban a meggyőződésben, hogy a gyengeség és a kicsiség egyáltalán nem jelent akadályt a tökéletes szentség útján -- feltéve, hogy a lélek ,,teljes bizalommal ráhagyatkozik Jézus végtelen irgalmára'' --, arra kéri az Urat, hogy ,,válasszon ki magának egy sereg ilyen kicsi, áldozatkész embert, akik méltók az Ő szeretetére''.

Végül Terézben mindez nem a nagy kinyilatkoztatások villámfényes világosságában élt, hanem a hit homályában, s hitének nagyon kemény próbatéteket kellett kiállnia. A léleknek ugyanis gyakran nincs egyebe, mint ,,a láthatatlan fény szilárd pontja, amely még a hit elől is elrejtőzik''. Az Úr pedig, aki a lelket magasba emeli, ebben az emberi erőket meghaladó próbatétben semmi mást nem nyújt, csak a hit puszta bizonyosságát.

Teréz misztikájában a Szentlélek irányítása alatt a teológiai erények tiszta természetfeletti valósága diadalmaskodott. Alapjában a remény izzik abban a tökéletes önátadásban, amelyet állandóan megvalósít a szeretet, és mindez a hitből fakad.

Erre gondol Teréz ,,a lelki gyermekség kis útjával'': az Egyház szíve-közepébe és az Evangélium magvába törekszik.

 

 

Mária nevenapján

 

 

Haldokló lombok őszi aranyán

Lépdelsz felénk Boldogságos Anyánk!

Nevednapján térdére hull a nép

S elviszi Hozzád megfáradt szívét.-

 

Őszi szél matat őszi lombokon,

Deressé vált már ifjú homlokom,

Szívem meglódult, az őszt jelzi már

Egyre törtebben, s fáradtabban jár.

 

De azért néha ifjan lobbanó

S rohan, mint gátjait vesztett folyó

Áttör völgyeken, áttör hegyeken,

s csilló örömmel elibéd megyen.

 

Fogadd el rozzant szívem Szűz Anya,

"Angyaloknak nagyságos asszonya"

Régi rímek rétjén szállok Feléd

A viszem szívem, mindannyiunk szívét!

 

Hallgass meg minket boldog Szűzanyánk,

Életünkben mindig Te légy pátrónánk.

S holtunkban; őszi lombok aranyán,

Vigy magaddal Fiadhoz jó Anyánk!

(Poór Bernát)

 

 

Az angyalok

 

Szeptember 29. Gábor, Rafael és Mihály főangyalok ünnepe, október 2. pedig az őrangyaloké.  Két végletes felfogás is létezik az angyalokkal kapcsolatban: az egyik nem hiszi vagy nem törődik az angyalok létével, a másik pedig egész teológiai rendszert épít köréjük, szinte Krisztus elé helyezi őket. A helyes felfogás a kettő között van - bibliai alapokon áll, és komolyan veszi őket.

A Szentírás egy helyen azt mondja, hogy nem a test és vér, hanem a szellemi hatalmasságok ellen kell harcolnunk. A velük való küzdelemben Szent Mihály arkangyalhoz fohászkodhatunk, aki védelmet nyújt, és megszabadít a kísértéstől.

Míg a bűnös ember számára van, a bukott angyalok számára nincsen megbocsátás. Ennek magyarázata az emberek és az angyalok természetében rejlik. Mi szellem és anyag vagyunk, ez a kettő határoz meg minket. Tudásunk töredékes, nem képes minden szempontot átlátni. Ezzel szemben az angyalok tisztán szellemi lények. Számukra nem merül fel újabb ismeret, amely új fényben mutatja meg a világot; az akaratukat is úgy tudják összpontosítani, hogy egyetlen döntéssel kezükben tartsák egész lényüket.

Komolyabban kellene venni azt a szellemi világot, amely létezik. Az angyalokkal való kapcsolatunk gyakran megragad a gyermekkor szintjén: szárnyas puttócskáknak gondoljuk őket, vagy olyanoknak, akik gyerekeket kísérgetnek a hídon. Ezt el kellene felejteni, mert ők valóban hatalmas szellemek, akiket ilyen képekkel nem lehet megragadni. A segítséget pedig, amit az angyalok léte jelent, kérni kell. Intenzíven akkor tudnak segíteni, ha szóba elegyedve velük kinyitjuk nekik szívünket, értelmünket, hogy megismerjék érzéseinket, gondolatainkat, hiszen ezeket nem látják.

Ugyanakkor törekedni kell a szabadságra - minél kevésbé kötődünk az anyagi meghatározottságunkhoz, annál közelebb kerülünk a szellemi világhoz és Istenhez.                                      (T.H.)

 

 

 

,,Isten néz téged, bárki vagy, úgy, ahogy vagy, személyesen. Neveden szólít, lát és megért, olyannak, amilyennek teremtett. Tudja, mi él benned, ismeri minden legsajátosabb személyes érzésedet és gondolatodat, adottságaidat és vágyaidat, erődet és gyöngeségedet; lát örömöd és szomorúságod napján, együttérez minden reményeddel és viszontagságoddal, osztozik aggodalmaidban és emlékeidben, bontakozó és hanyatló napjaidban; átölel és karjában hord, fölvesz és leültet, olvas vonásaidból, akár nevetésbe, akár sírásba hajlanak, akár egészségtől duzzadnak, akár betegségben hervadoznak; gyöngéden tekint kezedre és lábadra, figyel hangodra, szíved dobogására, leheletedre is. Nem szereted magad jobban, mint Ő szeret téged, nem riadhatsz vissza jobban a szenvedéstől, mint amennyire Ő szenved, hogy viselned kell; és ha mégis rád szakadt, akkor mintha magad mérted volna magadra, ha van benned üdvösségre vivő bölcsesség.''

John Henry Newman

 

 

Magyar Üdvözlégy

 

 

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes

Népünk patrónája légy hozzánk kegyelmes

Áldott vagy Te az asszonyok között

S szeretve tisztelt a magyarok között,

És áldott a te méhednek gyümölcse

Kinek tanítása oltatott szívünkbe –

Jézus a Krisztus

 

Asszonyunk szűz Mária, Istennek szent Anyja

Kiket István ajánlott kegyes oltalmadba,

Imádkozzál érettünk bűnösökért,

Könyörögj elnyomott magyar népedért,

Most és halálunk óráján,

Hogy himnuszokkal dicsérhessünk  

   trónodnál.Ámen             

 

   (Gángoly Attila)

 

 


                                                                                                      

Hogyan váltsuk életre az Igét?

 

Jézus nem azt az alternatívát állítja elénk, hogy választhatunk Isten és a mammon között. Világosan azt mondja, hogy életünkben Istent kell választanunk. Talán eddig még nem tettük ezt meg. Eddig talán egyfajta egyveleget készítettünk, összekeverve egy kis hitet, egy kis vallási gyakorlatot és valamennyi emberszeretetet sok más kis és nagy gazdagsággal, melyek helyet foglalnak szívünkben.

Ha őszintén magunkba nézünk, akkor észrevehetjük, hogy a munka, a család, a tanulás, a jólét, az egészség számít a legtöbbet; és van még sok más olyan emberi dolog, melyeket önmagukért vagy saját magunk miatt szeretünk, anélkül, hogy kapcsolatba hoznánk Istennel.

Ha ez így van, akkor a szívünk rabszolgává lett: bálványokra támaszkodik, melyek összeférhetetlenek Istennel.

Mit tegyünk? Döntenünk kell: meg kell mondanunk Istennek, hogy nem akarunk semmi mást, mint őt szeretni teljes szívünkből, teljes elménkből, és minden erőnkből. Aztán tegyünk meg mindent azért, hogy valóra tudjuk váltani ezt az elhatározást, ami nem is nehéz akkor, ha pillanatról pillanatra élünk, most, életünk jelen pillanatában, egyedül

Istenért, mindent és mindenkit szeretünk.

Krisztus keresztje a reménység jele

 

Castelgandolfo: A rosszal szembesülve, amely annyiféle formában megmutatkozik a világban, az ember felteszi a kérdést: Miért? II János Pál pápa a zsoltár szavait idézte szokásos Angelus imádsága elején szeptember 19-én, vasárnap: ”Miért, Uram? És még meddig?” Isten válasza az embernek Jézus Krisztus keresztje – mondta a szentatya. Isten nem elvi magyarázattal szolgál az emberiségnek, hanem egyszülött fiának keresztáldozatával mutatja meg a jó egyértelmű győzelmét a rossz felett.

A pápa idézte a Szentírás szavait: „Én meg – mondja Jézus –, ha majd felemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12, 32). Ezért Krisztus keresztje a keresztények számára a reménység ikonja, hiszen azon rajzolódik ki az Isten megmentő szeretete – hangsúlyozta a szentatya.

II. János Pál pápa Angelus előtti zárószavaival arra buzdította a hívőket, hogy Krisztus keresztjére tekintve, lélekben Máriához csatlakozva haladjanak tovább életünk útján, a feltámadásba vetett reménységgel.

 

 

„Kicsoda olyan, mint Isten?

Mihályok, nevetek,

Szép nevetek az Istentől jó

néven vegyétek.

A szent, erős Isten légyen

a ti nevezettek,

Ilyenképpen vajon s kicsoda

árthat tinéktek?”

 


Ima a kereszt előtt

 

Fölséges és dicsőséges Isten,  ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.

 

 

Szeptember

 

 

Jaj, ezek a homályos reggelek,

amikor minden vágy a nyár után hal!

Huszonöt éve, fázós kisgyerek,

az iskolába indultam apámmal.

 

A kert fölött már leng a szürke szál,

hörögve gördül már a szomjú hordó.

A kőfalnál lecsüggedt fejjel áll

s sziromtalan borzong a napraforgó.

 

De túl a hegyről már a fény izen,

a nap hideg gyöngyös levélre csillan,

s felgyújtja borzongó, sötét szívem,

mint egy homályos kis körtét a villany.

 

Szeptember 27-én egy derűs, okos, és főként jószívű papot ünnepelünk, Páli Szent Vince személyében. A XVII. Századi Párizs utcáin 100 ezer koldus, számtalan kitett gyermek bolyongott és a gályarabok embertelen munkára voltak fogva. Szervezett beteggondozást, élelmezést, ruhaellátást, egyesületet a Karitász asszonyainak, az első klauzúra nélküli rendet az irgalmas nővéreknek, komoly képzést a papságnak. Sugárzó felebaráti szeretetével az egész francia egyház arculatát megváltoztatta. Az már csak a dolgok érdekes egybeesése, hogy az általa alapított missziós papok társaságát, első házuk nevéről, Szent Lázárról lazaristáknak nevezik. Szent Vince meg volt győződve arról, hogy az irgalmas szeretet emeli föl a világot!

 


Hirdetéseink, ünnepeink

 

 

hétfő: PÁLI SZENT VINCE

szerda: SZENT MIHÁLY, GÁBOR ÉS RÁFAEL FŐ-ANGYALOK (ünnep)

csütörtök: SZENT JEROMOS

péntek: LISIEUX-I SZENT TERÉZ

szombat: SZENT ŐRZŐ-ANGYALOK

 

· ·A héten elsőpéntek lesz.

· ·Jövő vasárnap a két esti szentmise között orgonakoncert lesz templomunkban minden érdeklődöt szeretettel várunk, a program a hirdetőtáblán olvasható.

· ·A hitoktatások elkezdődtek, kérjük azokat, akik még jelentkezni szeretnének a hirdetőtáblán kihelyezett csoportbeosztás alapján a megfelelő időpontban és csoportban jelentkezzenek..

· ·Októberben a rózsafűzérnek szentelt hónapban minden hétköznapi szentmise előtt ½ 6 órakor rózsafűzért mondunk itt a templomban. Kérnénk mindenkit, hogy vegyen részt és kapcsolódjanak bele ebbe a szép októberi imába, hogy így a hétköznapokban is a közös ima révén átérezzük hogy a Boldogságos Szűz Mária kegyes, szerető Anyánk és pártfogónk.

 

postán: Győr, 9024  Szentlélek tér 1

telefonon/faxon: 96/ 419-588

neten: http://www.extra.hu/szentlelek

e-mailen: freemaker@freemail.hu

 
vissza az elejére

    neten:     WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda:  kalmankamo@matavnet.hu
 

 Kezdőlap| Fórum| Őrzőangyalkámhoz

Életet a léleknek!