2004. szeptember 26. A
Szentlélek templom lapja Évk.
26. Vasárnap
Mindenki magányosan áll a föld szívén,
átdöfve a nap egy sugarától:
és már itt is az este
,,Ha Mózesre és a prófétákra
nem hallgatnak,
még ha a halottak közül
támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!'
Olvasmány: Ám
6,1a.4-7
Jaj
nektek, gondtalanul élőknek, a Sionon, és nektek, elbizakodottak, Szamaria
hegyén, ti előkelők, a nép főemberei, akikhez folyamodik Izrael háza!
Elefántcsontágyakban lustálkodnak, és kereveteken henyélnek; lakmároznak a nyáj
bárányaiból, és a csorda borjúiból. Danolásznak hárfaszó mellett, -- azt
hiszik, hogy olyan hangszereik vannak, mint Dávidnak --. Serlegekből isszák a
bort, a legfinomabb kenettel kenik meg magukat, és semmit sem törődnek József
romlásával. Nos, ezért majd ők mennek a száműzöttek élén a száműzetésbe, és véget
ér a henyélők tobzódása.
De
te, Isten embere, menekülj ezektől a dolgoktól: igazságra, vallásosságra,
hitre, szeretetre, béketűrésre, szelídségre törekedj. Harcold a hit jó harcát,
szerezd meg az örök életet, amelyre meghívást kaptál, s amelyre számos tanú
előtt letetted az igaz hitvallást. Megparancsolom neked Isten előtt, aki
mindenkit éltet, és Krisztus Jézus előtt, aki Poncius Pilátus alatt tanúságot
tett ugyanarról az igaz hitvallásról: tartsd meg a parancsot szeplőtelenül,
feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig, amelyet meg fog mutatni
annak idején a boldog és egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya, az urak Ura,
aki egyedül birtokolja a halhatatlanságot, aki megközelíthetetlen világosságban
lakik, akit senki ember nem látott és nem láthat, akinek dicsőség és örök
hatalom! Ámen!
Volt
egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes
lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja
előtt, tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról
lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy
meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is,
és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről
Ábrahámot, és a keblén Lázárt. Ekkor felkiáltott neki: ,,Atyám, Ábrahám!
Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a
nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!'' Ábrahám ezt felelte neki: ,,Fiam!
Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a
rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és
köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne
tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.'' Erre az így szólt: ,,Akkor hát
arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert öt testvérem van. Tegyen
előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, a gyötrelmek helyére.'' Ábrahám
ezt válaszolta: ,,Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!'' Az erre így
könyörgött: ,,Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki
hozzájuk, bűnbánatot tartanak.''
Erre
ő azt felelte: ,,Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak
közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!''''
Mit csinálsz egész nap?
Egy
magányban élő hegyi remetéről szól ez az ősi történet. Egyszer a hozzá
zarándokló látogatók közül valaki megkérdezte a remetét:
-
Nem unod magad egész nap egyedül? Mivel töltöd napjaidat? Mondd el nekünk, mit
csinálsz egész nap?
-
Barátaim, bizony igen elfoglalt ember vagyok. Nem is gondolnátok, mi mindenre
kell ügyelnem szünet nélkül, majdhogynem álmomban is. Először is van egy
sólymom, amit meg kell zaboláznom. Aztán van két karvaly madaram, amire
vigyáznom kell. Van két nyulam, amelyeket meg kell fékeznem, nehogy világgá
fussanak, van egy kígyóm, amit zárva kell tartanom. Van továbbá egy szamaram,
amelyet gondoznom kell, és van egy oroszlánom, ezt sem hanyagolhatom el.
-
Hát ez valóban sok munkát ad! - bólogattak a látogatók - De mutasd meg nekünk,
hol vannak ezek az állatok. egyet sem látunk közülük.
-
Dehogynem! - ellenkezett a remete - Hiszen mindegyikteknek van ennyi és ilyen
állata. Figyeljetek csak! A két sólyom a két szemem, amelyek gyakran
elkalandoznak. Féken kell tartanom mindkettőt, ami igen nehéz feladat. A két
karvaly a két kezem - folytatta a hegyi ember -, mindent meg akarnak
kaparintani. S ha valami már "karmaim" közt van, még többet szeretnék,
ahogyan ti is. Állandóan figyelnem kell, nehogy többet akarjanak, mint amit
szabad. Van két nyulam, ezek a lábaim. Állandóan futni, menni akarnak. Én meg
ebbe a kunyhóba, ketrecbe zártam őket. Sok gond van velük.
-
És a kígyó hol van? - kíváncsiskodtak a jövevények.
-
A kígyó az én nyelvem. Úgy meg tudja marni a másik embert, mint az igazi mérges
kígyó. Nem szabad szabadjára engedjem, mert azt mondja a régi mondás: A fogak
ugyan harmincketten vannak, mégis tehetetlenek az egy nyelv ellen. Van továbbá
egy szamaram, ez a testem. Milyen engedetlen állat az ember teste: hol fáradt,
hol beteg, hol nehéz neki a teher, hol nincs kedve semmihez. Táplálni, gondozni
kell és főleg megnevelni, mint a rossz gyereket. Az oroszlán az állatok
királya, mondják. Az én oroszlánom a szívem, ő végzi a legtöbb munkát, a
legtöbb feladatot vállalja magára. Nagyon kel vigyáznom rá... Mindegyik állat
hasznomra, javamra van, ha én kormányzom őket. Bizonyára megértitek, hogy egész
napomat kitölti ez a munka.
Az
emberek csodálkoztak a remete bölcsességén és bólogattak beszédére.
-
Így van ez, tudjuk magunkról.
Aztán
bölcsességben gazdagodva hazamentek.
Johannes Kuhn nyomán
Kis szent Teréz teológiája
Teréz
életszentségének és teológiai tanításának jelentőségét sajnos állandóan
leegyszerűsítjük a ,,lelki gyermekség'' formulára.
Ez
pedig nem tükrözi tanításának teljességét, sőt, a kifejezés nem is tőle
származik. Ő maga soha nem idézi Szent Máté ismert helyét (18,3), amelyet általában
úgy tekintenek, mint Teréz tanításának ősforrását. Ha lényét és tanítását
előítéletek nélkül szemléljük, akkor a következő vonások tűnnek elénk:
Első
jellemvonása az Úr Jézus iránti szeretet, amely mindent felülmúl, és olyan
fokot ér el benne, hogy úgy akarja Jézust szeretni, ,,ahogyan még senki nem
szerette Őt''. ,,Egyedül Őt akarja megtalálni'', és nem akar soha semmi olyat
tenni, amivel megszomorítaná; inkább meghalni akar, mint hogy a legkisebb
szándékos hibát is elkövesse. Ez a szenvedélyes és kizárólagos menyasszonyi
szeretet vezette rá a vértanúság és a lelkek utáni szomjúságra. Ezzel a
szeretettel viselt el mindent, a próbatéteket is, amelyek szüntelenül a
Végtelen felé irányuló vágyát hevítették.
Második
vonása, hogy misztikusként oldotta meg az életszentség problémáját. A szeretet
utáni vágyában, amely a legnagyobb tökéletesség felé ösztökélte, Teréz nemcsak
a saját tehetetlenségét ismerte fel, hanem felfedezte -- mégpedig az
Ószövetségben -- Isten anyaian jóságos közeledését is. Amit önmaga számára
lehetetlennek látott, az a ,,szegény Jézusban'' elérhetővé vált, aki ,,lift
gyanánt'' isteni erejével segít az ember gyengeségein, mégpedig az embernek
minden vágyát felülmúló módon, azáltal, hogy a végtelen irgalmasság magasba
emeli és magába zárja a lelket.
Ebben
a fölismert isteni irgalmasságban rejlik az a fundamentum -- vagy ha tetszik,
motívum --, amelynek jelentőségét mindmáig nem fogtuk fel. Ez formálta át Teréz
kármelita hivatását olyan nagy mértékben. Ő ugyanis nem úgy áldozta fel magát,
mint nővértársai, akik az isteni Igazságosság előtt akartak engesztelő
áldozattá válni, hanem önátadása Isten irgalmas szeretetének szólt, és arra
törekedett, hogy szabaddá tegye az utat Isten végtelenül finom szeretete
számára, amely ki akar áradni az emberekre. Mindez nem zárja ki az
igazságosságot, de Teréz egészen ,,a szeretetbe burkoltan'' látja azt.
Mint
az isteni Irgalomnak felajánlott égőáldozat jutott el Teréz az Egyházon belüli
feladatának tökéletes megismerésére is. A Szeretet alapvető és mindent átfogó
hatékonyságának megfelelően tudta, hogy épp a szeretetre szóló meghívás
határozza meg az ő helyét az Egyház, az Anyaszentegyház szívében, ahol -- mivel
a szeretet mindenre kiterjed - - ő maga is minden lehet.
Ebben
válik láthatóvá Teréz misztikájának egy másik ismertetőjegye: ,,a tökéletes
szeretet tette'' -- amelynek megélésére kész a szíve -- teszi őt képessé arra,
hogy az Úr szeretetparancsát abban a központi és mindent átfogó értelemben
fogja fel, ahogy ezt a parancsot érteni kell. Tudatára ébredt, hogy a
,,testvéri szeretet'' itt a földön minden, s hogy Istent csak abban a mértékben
szerethetjük, amilyen mértékben a felebaráti szeretetet gyakoroljuk. Teréz
teljesen elszánta magát arra, hogy ezután minden embertestvért úgy fog
szeretni, ahogyan Jézus szereti őket. Így fogadja a hitet támadó kísértéseket
is, mondván, hogy így kerül olyan állapotba, hogy ,,helyet foglalhat a bűnösök
asztalánál''.
A
dolgok belső logikája szerint következik ezekből egy hatodik sajátosság: abban
a meggyőződésben, hogy a gyengeség és a kicsiség egyáltalán nem jelent akadályt
a tökéletes szentség útján -- feltéve, hogy a lélek ,,teljes bizalommal
ráhagyatkozik Jézus végtelen irgalmára'' --, arra kéri az Urat, hogy
,,válasszon ki magának egy sereg ilyen kicsi, áldozatkész embert, akik méltók
az Ő szeretetére''.
Végül
Terézben mindez nem a nagy kinyilatkoztatások villámfényes világosságában élt,
hanem a hit homályában, s hitének nagyon kemény próbatéteket kellett kiállnia.
A léleknek ugyanis gyakran nincs egyebe, mint ,,a láthatatlan fény szilárd
pontja, amely még a hit elől is elrejtőzik''. Az Úr pedig, aki a lelket magasba
emeli, ebben az emberi erőket meghaladó próbatétben semmi mást nem nyújt, csak
a hit puszta bizonyosságát.
Teréz
misztikájában a Szentlélek irányítása alatt a teológiai erények tiszta
természetfeletti valósága diadalmaskodott. Alapjában a remény izzik abban a
tökéletes önátadásban, amelyet állandóan megvalósít a szeretet, és mindez a
hitből fakad.
Erre
gondol Teréz ,,a lelki gyermekség kis útjával'': az Egyház szíve-közepébe és az
Evangélium magvába törekszik.
Mária nevenapján
Haldokló
lombok őszi aranyán
Lépdelsz
felénk Boldogságos Anyánk!
Nevednapján
térdére hull a nép
S elviszi
Hozzád megfáradt szívét.-
Őszi szél
matat őszi lombokon,
Deressé vált
már ifjú homlokom,
Szívem
meglódult, az őszt jelzi már
Egyre
törtebben, s fáradtabban jár.
De azért néha
ifjan lobbanó
S rohan, mint
gátjait vesztett folyó
Áttör
völgyeken, áttör hegyeken,
s csilló
örömmel elibéd megyen.
Fogadd el
rozzant szívem Szűz Anya,
"Angyaloknak
nagyságos asszonya"
Régi rímek
rétjén szállok Feléd
A viszem
szívem, mindannyiunk szívét!
Hallgass meg
minket boldog Szűzanyánk,
Életünkben
mindig Te légy pátrónánk.
S holtunkban;
őszi lombok aranyán,
Vigy magaddal
Fiadhoz jó Anyánk!
(Poór Bernát)
Az angyalok
Szeptember
29. Gábor, Rafael és Mihály főangyalok ünnepe, október 2. pedig az
őrangyaloké. Két végletes felfogás is
létezik az angyalokkal kapcsolatban: az egyik nem hiszi vagy nem törődik az
angyalok létével, a másik pedig egész teológiai rendszert épít köréjük, szinte
Krisztus elé helyezi őket. A helyes felfogás a kettő között van - bibliai
alapokon áll, és komolyan veszi őket.
A
Szentírás egy helyen azt mondja, hogy nem a test és vér, hanem a szellemi
hatalmasságok ellen kell harcolnunk. A velük való küzdelemben Szent Mihály
arkangyalhoz fohászkodhatunk, aki védelmet nyújt, és megszabadít a kísértéstől.
Míg
a bűnös ember számára van, a bukott angyalok számára nincsen megbocsátás. Ennek
magyarázata az emberek és az angyalok természetében rejlik. Mi szellem és anyag
vagyunk, ez a kettő határoz meg minket. Tudásunk töredékes, nem képes minden
szempontot átlátni. Ezzel szemben az angyalok tisztán szellemi lények. Számukra
nem merül fel újabb ismeret, amely új fényben mutatja meg a világot; az
akaratukat is úgy tudják összpontosítani, hogy egyetlen döntéssel kezükben
tartsák egész lényüket.
Komolyabban
kellene venni azt a szellemi világot, amely létezik. Az angyalokkal való
kapcsolatunk gyakran megragad a gyermekkor szintjén: szárnyas puttócskáknak
gondoljuk őket, vagy olyanoknak, akik gyerekeket kísérgetnek a hídon. Ezt el
kellene felejteni, mert ők valóban hatalmas szellemek, akiket ilyen képekkel
nem lehet megragadni. A segítséget pedig, amit az angyalok léte jelent, kérni
kell. Intenzíven akkor tudnak segíteni, ha szóba elegyedve velük kinyitjuk
nekik szívünket, értelmünket, hogy megismerjék érzéseinket, gondolatainkat,
hiszen ezeket nem látják.
Ugyanakkor
törekedni kell a szabadságra - minél kevésbé kötődünk az anyagi
meghatározottságunkhoz, annál közelebb kerülünk a szellemi világhoz és
Istenhez.
(T.H.)
,,Isten
néz téged, bárki vagy, úgy, ahogy vagy, személyesen. Neveden szólít, lát és
megért, olyannak, amilyennek teremtett. Tudja, mi él benned, ismeri minden
legsajátosabb személyes érzésedet és gondolatodat, adottságaidat és vágyaidat,
erődet és gyöngeségedet; lát örömöd és szomorúságod napján, együttérez minden
reményeddel és viszontagságoddal, osztozik aggodalmaidban és emlékeidben,
bontakozó és hanyatló napjaidban; átölel és karjában hord, fölvesz és leültet,
olvas vonásaidból, akár nevetésbe, akár sírásba hajlanak, akár egészségtől
duzzadnak, akár betegségben hervadoznak; gyöngéden tekint kezedre és lábadra,
figyel hangodra, szíved dobogására, leheletedre is. Nem szereted magad jobban,
mint Ő szeret téged, nem riadhatsz vissza jobban a szenvedéstől, mint amennyire
Ő szenved, hogy viselned kell; és ha mégis rád szakadt, akkor mintha magad
mérted volna magadra, ha van benned üdvösségre vivő bölcsesség.''
John Henry Newman
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes
Népünk patrónája légy hozzánk kegyelmes
Áldott vagy Te az asszonyok között
S szeretve tisztelt a magyarok között,
És áldott a te méhednek gyümölcse
Kinek tanítása oltatott szívünkbe –
Jézus a Krisztus
Asszonyunk szűz Mária, Istennek szent Anyja
Kiket István ajánlott kegyes oltalmadba,
Imádkozzál érettünk bűnösökért,
Könyörögj elnyomott magyar népedért,
Most és halálunk óráján,
Hogy himnuszokkal dicsérhessünk
trónodnál.Ámen
(Gángoly Attila)
Hogyan váltsuk
életre az Igét?
Jézus
nem azt az alternatívát állítja elénk, hogy választhatunk Isten és a mammon
között. Világosan azt mondja, hogy életünkben Istent kell választanunk. Talán
eddig még nem tettük ezt meg. Eddig talán egyfajta egyveleget készítettünk,
összekeverve egy kis hitet, egy kis vallási gyakorlatot és valamennyi
emberszeretetet sok más kis és nagy gazdagsággal, melyek helyet foglalnak
szívünkben.
Ha
őszintén magunkba nézünk, akkor észrevehetjük, hogy a munka, a család, a
tanulás, a jólét, az egészség számít a legtöbbet; és van még sok más olyan emberi
dolog, melyeket önmagukért vagy saját magunk miatt szeretünk, anélkül, hogy
kapcsolatba hoznánk Istennel.
Ha ez így van,
akkor a szívünk rabszolgává lett: bálványokra támaszkodik, melyek
összeférhetetlenek Istennel.
Mit
tegyünk? Döntenünk kell: meg kell mondanunk Istennek, hogy nem akarunk semmi
mást, mint őt szeretni teljes szívünkből, teljes elménkből, és minden erőnkből.
Aztán tegyünk meg mindent azért, hogy valóra tudjuk váltani ezt az
elhatározást, ami nem is nehéz akkor, ha pillanatról pillanatra élünk, most,
életünk jelen pillanatában, egyedül
Istenért,
mindent és mindenkit szeretünk.
Krisztus
keresztje a reménység jele
Castelgandolfo:
A rosszal szembesülve, amely annyiféle formában megmutatkozik a világban, az
ember felteszi a kérdést: Miért? II János Pál pápa a zsoltár szavait idézte
szokásos Angelus imádsága elején szeptember 19-én, vasárnap: ”Miért, Uram? És
még meddig?” Isten válasza az embernek Jézus Krisztus keresztje – mondta a
szentatya. Isten nem elvi magyarázattal szolgál az emberiségnek, hanem
egyszülött fiának keresztáldozatával mutatja meg a jó egyértelmű győzelmét a
rossz felett.
A
pápa idézte a Szentírás szavait: „Én meg – mondja Jézus –, ha majd felemelnek a
földről, mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12, 32). Ezért Krisztus keresztje a
keresztények számára a reménység ikonja, hiszen azon rajzolódik ki az Isten
megmentő szeretete – hangsúlyozta a szentatya.
II.
János Pál pápa Angelus előtti zárószavaival arra buzdította a hívőket, hogy
Krisztus keresztjére tekintve, lélekben Máriához csatlakozva haladjanak tovább
életünk útján, a feltámadásba vetett reménységgel.
„Kicsoda olyan, mint Isten?
Mihályok, nevetek,
Szép nevetek az Istentől jó
néven vegyétek.
A szent, erős Isten légyen
a ti nevezettek,
Ilyenképpen vajon s kicsoda
árthat tinéktek?”
Fölséges és
dicsőséges Isten, ragyogd be szívem
sötétségét, és adj nekem igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet,
érzéket és értelmet, Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
Jaj, ezek a
homályos reggelek,
amikor minden
vágy a nyár után hal!
Huszonöt éve,
fázós kisgyerek,
az iskolába
indultam apámmal.
A kert fölött
már leng a szürke szál,
hörögve gördül
már a szomjú hordó.
A kőfalnál
lecsüggedt fejjel áll
s sziromtalan
borzong a napraforgó.
De túl a
hegyről már a fény izen,
a nap hideg
gyöngyös levélre csillan,
s felgyújtja
borzongó, sötét szívem,
mint egy
homályos kis körtét a villany.
Szeptember
27-én egy derűs, okos, és főként jószívű papot ünnepelünk, Páli Szent Vince
személyében. A XVII. Századi Párizs utcáin 100 ezer koldus, számtalan kitett
gyermek bolyongott és a gályarabok embertelen munkára voltak fogva. Szervezett
beteggondozást, élelmezést, ruhaellátást, egyesületet a Karitász asszonyainak,
az első klauzúra nélküli rendet az irgalmas nővéreknek, komoly képzést a
papságnak. Sugárzó felebaráti szeretetével az egész francia egyház arculatát
megváltoztatta. Az már csak a dolgok érdekes egybeesése, hogy az általa
alapított missziós papok társaságát, első házuk nevéről, Szent Lázárról
lazaristáknak nevezik. Szent Vince meg volt győződve arról, hogy az irgalmas
szeretet emeli föl a világot!
Hirdetéseink, ünnepeink
hétfő:
PÁLI SZENT VINCE
szerda:
SZENT MIHÁLY, GÁBOR ÉS RÁFAEL FŐ-ANGYALOK (ünnep)
csütörtök:
SZENT JEROMOS
péntek:
LISIEUX-I SZENT TERÉZ
szombat:
SZENT ŐRZŐ-ANGYALOK
·
·A héten elsőpéntek lesz.
·
·Jövő vasárnap a két esti
szentmise között orgonakoncert lesz templomunkban minden érdeklődöt szeretettel
várunk, a program a hirdetőtáblán olvasható.
·
·A hitoktatások elkezdődtek,
kérjük azokat, akik még jelentkezni szeretnének a hirdetőtáblán kihelyezett
csoportbeosztás alapján a megfelelő időpontban és csoportban jelentkezzenek..
·
·Októberben a rózsafűzérnek szentelt
hónapban minden hétköznapi szentmise előtt ½ 6 órakor rózsafűzért
mondunk itt a templomban. Kérnénk mindenkit, hogy vegyen részt és
kapcsolódjanak bele ebbe a szép októberi imába, hogy így a hétköznapokban is a
közös ima révén átérezzük hogy a Boldogságos Szűz Mária kegyes, szerető Anyánk
és pártfogónk.
postán: Győr, 9024 Szentlélek tér 1
telefonon/faxon: 96/ 419-588
neten: http://www.extra.hu/szentlelek
e-mailen: freemaker@freemail.hu
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda: kalmankamo@matavnet.hu