2004. április 4. A
Szentlélek templom lapja Virágvasárnap
Látták, ó Isten,
hogyan vonultál be, hogyan vonultál be, Istenem, Királyom, a szentélybe.
Zsolt 68,25
Tartalom
Vasárnapi Szentírási szakaszok
Virágvasárnap
Pilinszky János:
Virágvasárnap
Uram!
Gondolatok
Virágvasárnap titkáról
Áldott a Király aki az
Úr nevében jön
Antonie de
Saint-Exupery : Fohász
Szemtanúk
A Szűzanya imádsága
Medjugorjéből
Hirdetéseink, Ünnepeink
Az
Úristen megadta nekem a tanítványok nyelvét, hogy támogatni tudjam szóval a
fáradtat. Fölébreszti reggel, reggel fölébreszti fülemet, hogy hallgassam, mint
a tanítványok. Az Úristen megnyitotta fülemet, én pedig nem ellenkeztem, nem
hátráltam meg. Hátamat odatartottam az ütlegelőknek, és orcámat a tépdesőknek;
arcomat nem rejtettem el a gyalázás és köpdösés elől. De az Úristen megsegít
engem, ezért nem ér gyalázat; ezért tettem arcomat olyanná, mint a kovakő, és
tudom, hogy nem szégyenülök meg.
Szentlecke: Fil 2,6-11
Aki
isteni mivoltában nem tartotta Istennel való egyenlőségét olyan dolognak,
amelyhez mint zsákmányhoz ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette önmagát,
szolgai alakot vett fel, és hasonló lett az emberekhez, külsejét tekintve úgy
jelent meg, mint egy ember. Megalázta magát, engedelmes lett a halálig,
mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott
neki, amely minden más név fölött van, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden
térd az égben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja [Iz 45,23],
hogy ,,Jézus Krisztus az Úr!'' az Atyaisten dicsőségére.
Evangélium: Lk 22,14 - 23,56
Evangéliumként a Passiót énekeljük.
Nagyhét. A kereszténység legnagyobb ünnepének megünneplése a
liturgiában hangsúlyos szerepet kap. Az ünneplés nagyhéten folyik, melynek
kezdete a virágvasárnap. Virágvasárnap ünnepli az Egyház Krisztus Urunk
jeruzsálemi bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. Az ünnepnek
kettős jellege van: egyrészt a győzelem és a megdicsőülés napja, amelynek jele
a győzelmi pálma, másrészt a szenvedés és a halál ünneplése is ez a nap,
amelynek jele a misében elhangzó passió, Urunk szenvedéstörténete.
Tartalma: Jézus bevonul Jeruzsálembe. A nép királyként köszönti,
pálmaágat lenget, hozsannát énekel. A szentmise keretében barkaszentelés
szertartása. Eredete: A zarándoknaplók tanúsága szerint Jeruzsálemben húsvét
előtti vasárnap délután körmenetben vonultak fel az olajfák hegyére, ott
felolvasták az Úr városba való bevonulásának evangéliumát, majd pálmaágakat
lengetve, énekelve lejöttek a városba, a szentsír bazilikába, és ott egy
könyörgéssel fejeződött be az esemény "lejátszása".
Jézus jeruzsálemi bevonulásáról János evangélistánál olvashatjuk
a legjelentősebb beszámolót.
Szereplői: a lelkes tanítványok serege, az út porába hulló
pálmaágak, s az isteni teher alatt szelíden lépkedő "szamaracska". S
még valami: a kövek. Jézus még őket is bevonja az ujjongásba: ha nem a nép, hát
ők, a "kövek kiáltanának!".
Ki ünnepel itt? Mintha a teremtett világ egy-egy képviselője, a
kő, a pálma s a szamaracska az egész nagy egyetemet képviselné a bevonulásban.
S itt érdemes megemlítenünk, hogy növények és állatok milyen szokatlan
hangsúllyal szerepelnek mindig az evangéliumban, főképp a példabeszédekben. De
nem a hasonlat, és nem is holmi megszemélyesítés emeli különleges
megvilágításba őket, hanem nyilván a Teremtő és teremtmény közötti viszony
csodálatos komolysága.
Amikor Jézus "dicsőségesen" bevonul Jeruzsálembe, erre
a futó ünneplésre futotta a világ erejéből. Azután még az emlékét is elsodorja
a pillanat, és belepi az út pora.
Az igazi, a tulajdonképpeni "megdicsőülés" még hátra
van. Erről az evangéliumnak talán legcsodálatosabban paradox mondatai
következnek, közvetlenül a jeruzsálemi bevonulás után.
"Eljött az óra, hogy az Emberfia megdicsőíttessék. Bizony,
bizony mondom nektek, ha csak a gabonaszem a földbe nem esik és meg nem hal,
maga marad..." "Most az én lelkem megrendült. És mit mondjak? Atyám,
szabadits meg engem ezen órától! De hisz azért jöttem ez órára, Atyám,
dicsőítsd meg nevedet!"
És mégis... Bármennyire kitérő, csalóka fény volt is Jézus
számára a jeruzsálemi bevonulás, a mi ünneplésünk, mégis érez gondosságot,
mellyel fogadta, sőt mintegy elébe ment a szegényes fogadtatásnak. Örök időre
szóló okulásul szolgálhat számunkra: saját erőnkből csak ilyen szalmaláng
lelkesedésre futhatja. S ha jól szemügyre vesszük a történetet, láthatjuk, hogy
gyengéd gondoskodással még ezt is Jézus maga készítette elő - miérettünk, ahogy
mondotta.
A másik tanulság az isteni szerénység. Jézus példamutatása, hogy
milyen szelíd alázattal kell fogadnunk az emberek ünneplését. Igaz, nem tér ki
előle, mint ahogy semmi emberi elől nem tér ki -, hogy annál teljesebb tanítást
hagyjon örökül számunkra. A jeruzsálemi bevonulás története hányszor játszódik
le azóta is bennünk, egy-egy rövid felbuzdulás képében.
Hogy találkozásunk vele hogy válhat tartóssá? Erre felel a következő szakasz. Vállalnunk kell önmagunk "elvesztését", ahogy ö vállalta a földbe hullott gabonaszem sorsát. Akkor valóban egyek leszünk majd vele, s nem a futó, hanem az örök dicsőségben, a jeruzsálemi bevonulás után az örök Jeruzsálembe való bevonulás örömében.
Jézust Jeruzsálemben Virágvasárnap nagy tömeg köszöntötte hozsannázva. Alig néhány nap leforgása után Nagypénteken viszont "feszítsd meg"-et kiáltott. (Lk 22.14)
Uram!
Hol van a szeretet határa! Hol parancsol megálljt a szeretet !
Vagy ennyire mindent oda kell adnunk ?
Mikor van létjogosultsága a Téged féltő aggodalomnak ?
Lázad bennünk a félsz. Ezt tán nem kéne Uram...
és már kezdenénk sorolni ostoba érveinket:....
A nép álnok és ingatag. Ma felemel, holnap a mélybe taszít.
De Te akkor is meghalsz mindannyiunkért - értünk és - értük is...
Mert Neked Uram mindenki fontos!
Meghalsz azokért, akik Téged gyalázva,- nem tudják mit
cselekszenek...
De meghalsz azokért is, akik pontosan tudták mit cselekedtek.
Meghalsz azokért a bűnösökért - ostoba gyilkosokért, akik "a
hozsannát" "feszítsd meg"-re tudják változtatni.
Győzelmüket saját ideológiájuk kapzsisága ássa alá. Legyen
bármilyen fényes a mammon aranymáza, legyen a legszervezettebb az információ
monopóliuma, az önzés megbontja a legszilárdabb érdekszövetséget is.
A TÖRTÉNELEM ÉS AZ EGÉSZ EMBERISÉG URA AZ, AKIHEZ MINDENKI KOLDULNI
JÁR... A LEGÉRTÉKESEBB KINCSÉRT.
Azon a harmadik napon, amit temetésed követ: már nem
perújrafelvételt fogsz kezdeményezni, hanem megnyitod az ABSZOLÚT JÖVŐ ÚTJÁT...
Ide pedig csak az léphet, aki Veled hal meg a bűnnek, hogy VELED
TÁMADJON ÚJ ÉLETRE. EZÉRT NEM ÉRT SEMMIT, AKI ÉLETÉT FÉLTI, MERT AKI MEGVETI
AZT E VILÁGBAN, MEGNYERI AZ ÖRÖK ÉLETRE. ÁMEN
Dr. Lipp László
Gondolatok
Virágvasárnap titkáról
"Áldott,
aki az Úr nevében jön..."
Virágvasárnap titka az Úr Jézus dicsőséges szenvedésének
elővételezésében rejlik. Ezzel a nappal nyitja meg Egyházunk az év legszentebb
hetét, a nagyhetet. A templomban gyülekező hívek lélekben már előre arra
készülnek, hogy átéljék az Úr húsvéti misztériumát, vagyis szenvedését,
kereszthalálát és feltámadását, megdicsőülését is. Virágvasárnap nélkül
ünnepelve a Szent Háromnapot, félő, hogy a názáreti Jézus egyéni
élettörténetére emlékeznénk csupán: perére, megkínzására és kivégzésére. Ezen a
vasárnapon azonban már előre kaphatunk néhány sugarat Húsvét hajnalának, Jézus
feltámadásának dicsőséges fényéből. Igen, Nagypéntek sötétségét, fájdalmas
gyászát Virágvasárnap és Húsvét ragyogása keretezi. Tábor hegye, a
Színeváltozás jelenete juthat eszünkbe, ahol szintén az elővételezett dicsőség,
a Mennyország előíze öleli körül a nagypénteki áldozatot. Tündöklő fényességben
áll ott az Úr Jézus, miközben Mózessel és Illéssel épp eljövendő szenvedéséről
és kereszthaláláról beszélget.
Virágvasárnap fénye is onnét származik, ha csak kis résnyire
bár, de mégis előre feltárulni látszik az Üdvösség ajtaja. Péterrel együtt
nekünk is örömmel, bátorságot merítve ki kell mondanunk: "Uram, jó nekünk
itt!" De azután minden lecövekelő és sütkérező magatartás helyett nekünk
is tovább kell mennünk Jézussal, az Ő kegyelméből, Vele együtt részesedve a
szenvedésből, vállalva mindennapjaink keresztjeit. Igen, nekünk is le kell
jönnünk a Tábor hegyéről, hogy az Úrral együtt fölmenjünk Jeruzsálembe, arra a
másik hegyre, amit Golgotának hívnak.
A virágvasárnapi ünneplő népsokaság éppen ezen a ponton
tévesztette el az utat. Csak a földi dicsőségben és a csodavárásban akarta
követni Krisztust, a keresztútra azonban már nem lépett rá. Mi ne vonakodjunk
az Úr Jézus nyomdokain járni! Ne feledjük: ha Vele együtt szenvedünk, Vele
együtt meg is dicsőülünk. Legyen meg bennünk is ugyanaz a lelkület, mint Benne,
aki Isten létére megalázta önmagát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a
kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta és megdicsőítette Őt. Lépjünk hát mi
is az Úr nyomába, hogy amint kegyelméből társai vagyunk a kereszthordozásban,
ugyanúgy feltámadása dicsőségének és örök életének is részesei lehessünk.
Bognár
István
"Áldott
a Király, aki az Úr nevében jön!"
Urunk Jézus, mi is ott vagyunk lélekben a virágvasárnapi ünneplő
sokaságban. Mi is letennénk az útra eléd felsőruháinkat, csak egyetlen
pillanatra is láthatnánk tégedet. Testi szemeink elől azonban rejtve van immár
a lényed. Ennél fontosabb módon szemlélhetünk tégedet: lelki valóságod
bontakozik ki hitünk számára, és szívünkben hódolunk előtted, aki király vagy
öröktől fogva, és aki uralkodol örökkön-örökké. Előtted még a megdicsőült szentek
is, akik vérükkel pecsételték meg hitüket, azok is leteszik koronájukat.
Megalázzuk tehát mi is magunkat, akik nem hogy életünket, de még egy-egy
napunkat is alig-alig adjuk oda neked igazán. Mi is leborulunk előtted, aki
egyedül vagy méltó arra, hogy tiszteljünk és imádjunk. Kérünk, légy segítségül
a mi erőtlenségünknek, és töltsd meg szívünket élő tartalommal, mennyei erővel,
ünnepi örömmel, tőled való igaz hittel! Ámen.
Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a
hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!
Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!
Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében,
elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erőt kérek a
fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de
értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!
Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell
mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek,
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek
révén növekedünk és érlelődünk!
Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg
nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk
semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. Add, hogy
az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára
méltók lehessünk! Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban
és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek!
Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem,
amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!
Áldott, a
király, aki az Úr nevében jön! (Lk 19,38)
A Szentírás eme versei Jézus életének fájdalmas, utolsó
napjairól beszélnek, ám vele együtt ott az örömteli jeruzsálemi bevonulás is.
Mégis ezen a jeruzsálemi úton az öröm és az ünneplés hirtelen gyásszá és
fájdalommá változik.
Ezek között az érzelmi végletek között szinte elviselhetetlen
feszültség vibrál, ami virágvasárnapra nagyon is jellemző. Egyrészt láthatjuk a
Jeruzsálembe vezető úton Jézus tanítványainak és barátainak lelkes
izgatottságát, másrészről Jeruzsálemből jövet ugyanazokat a barátokat és
tanítványokat Jézus halála közeledtével hatalmas rettegés tölti el.
Miért kell az igazaknak újra átélni ezeket az érzéseket
virágvasárnap rögös útján? Miért kell az igazaknak Jézus halála tanújának
lenni? Lukács tudja jól, és a 49. versben utal is erre. Jézus halálát azért
kell átélnünk, hogy az ő feltámadásáról is bizonyságot tehessünk. Véssük ezen a
virágvasárnapon mélyen a szívünkbe az ünneplést és a szenvedélyes lelkesedést,
az örömöt és a fájdalmat is. Mindezt vigyük magunkkal a mai napon, miközben
Krisztus útján haladunk.
Imádság: Istenünk, hódolattal állunk meg előtted hálát adva azért a hatalmas szeretetért, hogy kész voltál meghalni értünk. Erősíts meg minket, hogy mindenkit átölelhessünk, aki a te utadon halad. Ámen.
-
napi imádságként -
Istenem, Atyánk, hisszük hogy megmentesz minket az örök kárhozattól.
Kérünk téged, mentsd meg a világot, ahova egyszülött fiadat küldted, ami
Urunkat, Jézus Krisztust. Te vagy egyetlen reményünk, ÖRÖK SZERETET. Mindenható
Isten, tekints a bűnösökre, mint tévelygő fiaidra és leányaidra. Hőn kérünk,
könyörülj rajtunk, mert nem látunk más kiutat a jelen idő zűrzavarából. Segíts
a Te szerető mindenhatóságoddal, nyújtsd felénk védő karjaidat és űzd el a
gonosz árnyékát. Istenem, légy irgalmas e század hitetlensége iránt. Istenem,
könyörülj a tudósokon és világosítsd meg gondolkodásukat a Te lelkeddel.
Istenem, könyörül a kicsiken, akik semmiről sem tehetnek, és akik ebben a
hazugságokkal és tévedésekkel teli világba jöttek. A Te igazságoddal gyújts
világosságot a lelkükben. Ámen.
Jézusom, fogadd a Te kegyelmedbe az én testemet, lelkemet, egész
életemet. Istenem, irgalmasság Atyja, vedd el tőlem a szenvedés keserű kelyhét.
De ne az én akaratom, hanem a Te szent akaratod teljesedjék be, mindörökké.
Ámen
- Ez a hét a Nagyhét, Urunk Feltámadásának Ünnepére
készülődve vegyük ki a részünket a Szent Liturgiából.
-
Nagycsütörtökön és Nagypénteken a szertartások 18 órakor kezdődnek itt a
templomban.
-
Nagycsütörtökön a szertartások után közös Szentségimádás lesz, melynek
időbeosztása a következő:
- A
szertartások végétől 21 óráig a Szent Anna Otthon lakói és a Rózsafűzér
Társulat tagjai
-
21 órától 22 óráig az Ifjúsági Énekkar tagjai és a plébánia fiataljai
-
22 órától 23 óráig a nők, illetve a női cursillisták
-
23 órától éjfélig a férfiak, illetve a férfi cursillisták
-
Nagypénteken a szertartások után közös virrasztás lesz a Szentsírnál, melynek
időbeosztása azonos a nagycsütörtöki szentségimádáséval.
-
Nagycsütörtökön és Nagypénteken a szertartások után gyónási lehetőség lesz,
hogy lélekben megtisztulva készülhessünk a húsvéti ünnepekre.
-
Nagypéntek szigorú böjti nap hústilalommal, háromszor lehet étkezni és csak
egyszer jóllakni
- A
Nagyszombati szertartások este 19 órakor kezdődnek.
-
Nagyszombaton este fél 7-től a szertartások előtti gyülekezés ideje alatt a
Rózsafűzért közösen imádkozzuk itt a templomban.
-
Kérjük a kedves testvéreket, hogy Nagyszombaton gyertyát, mécsest hozzanak
magukkal, hogy a Feltámadási Körmeneten Krisztus Világosságát ezzel is ki
tudjuk fejezni.
-
Kérünk mindenkit, hogy idős, beteg
hozzátartozóikat, ismerőseiket jelentsék be a plébánián, hogy őket felkeresve,
szentségekkel ellátva, azoktól megerősödve, felkészülten vár-hassák Krisztus
feltámadásának ünnepét.
- A
hagyományos családi szentmisénket kivételesen a hónap 3. vasárnapján április 18-án, délután 5 órakor
tarjuk, melyre várjuk a családokat.
- A
szentsír díszítésére szánt adományokat az erre a célra kihelyezett perselybe
helyezhetik, vagy személyesen adhatják le a jó hívek a plébánián.
-
Húsvét Vasárnap és Húsvét Hétfőn ünnepi miserend lesz templomunkban, azaz
reggel 7 és 9, délelőtt fél-11 és délután 17 és 19 órakor.
-
Húsvéti hangverseny lesz 2004. április 18 -án 18 órakor a Szentlélek
templomban. Fellép a furthi Marista Gimnázium vegyes kara és az Apor Vilmos
Katolikus Iskolaközpont énekkara.
Közreműködik Cziglényi László orgonaművész.
-
Már előre felhívjuk figyelmeteket az április 16-18 között városunkban
megrendezésre kerülő „Szeretet Napok a dévai árvákért” rendezvényre, melynek
programja az előtérben kitett plakáton olvasható.
neten: WWW.extra.hu/szentlelek
postaláda: kalmankamo@matavnet.hu